Ugrás az Aktuális hírekhez                   Keresés a honlapon

           

2012. 12. 21. Minden kedves látogatónak, Csorba-vers kedvelőnek áldott, szép Karácsonyt, kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kíván a szerkesztő és a költő családja egy Csorba verssel >>>
2012. 12. 19. Közeledik Karácsony (és a maja világvége:). Van aki egyiket, van aki a másikat várja, szerintem mindkét "félnek" jó alkalom a várakozás feszültségének oldására Csorba Győző kedves.vidám "havas" verse.
2012. 12. 17. A mai napra egy bánatos-szomorú és egy jó hírrel is szolgálok. Nagy bánatom, hogy fontos szakemberek váratlan bejelentkezése miatt nem tudtam elmenni Bertók László A hetedik boríték c. új könyvének bemutatójára, a jó, hogy várakozás közben befejeztem a Csorba Győző és barátai című, Budapesti levelek Pécsre alcímű, 2006-ban megjelent levelezéskötet digitális változatának átolvasását, így most azt itt elérhetővé teszem a honlapon is. Bertók László estjének ismertetésére később még visszatérek!
2012. 12. 16. Elindult a baranyai témájú videók bemutatójának teszt üzemmódja a Baranyai DigiTár adatbázisban. Az oldalon található két, nagyon értékes Csorba-felvételt itt mutatom be. (A filmek youtube-elérhetőségét ld. még itt!)
2012. 12. 16. A 2012. 11. 21-én tartott Csorba-megemlékezésről és A Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár 60. évfordulójának megünnepléséről újabb képeket kaptam kedves könyvtáros kollégámtól Boda Miklóstól, aki nyugdíjba vonulásáig a könyvtár igazgatóhelyettese is volt. A képek, melyeket nagyon köszönök, megtekinthetők itt.
2012. 12. 16. A Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár, fennállásának 60. évfordulója alkalmából, kreatív alkotó versenyt hirdetett, "Nekem: A VÁROS mindörökre" címmel. A legjobb pályaművek szerzői, alkotói 2012. november 21-én, a Csorba Győző Megyei – Városi Könyvtár ünnepi születésnapi rendezvényén vehették át jutalmukat. Bővebben ld. itt!
2012. 12. 10. Csorba előző bejegyzésben ismertetett, Galsaihoz írt leveleit kiegészítettem jegyzetekkel. Így pontosabban és jobban értelmezhetők. A "bővített" levelek ugyanonnan érhetők el, mint a jegyzet nélküliek, érdemes így is elolvasni őket.   
2012. 12. 07. Kedves "szerkesztőtársam" Fehér Zoltán újabb – mikulási, karácsonyi – ajándékot küldött. Köszönöm szépen! Az ajándék szkennelt és gépelt változatát – Csorba három unikális levele Galsai Pongráchoz – itt közlöm!
2012. 12. 01. 2012. november 29-én a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár rendezésében, szervezésében, Bertók László Kossuth-díjas és Méhes Károly Radnóti-díjas költők, Ágoston Zoltán szerkesztő (Jelenkor), valamint Lázár Balázs színművész közreműködésével, igen rangos esemény volt a Pécsi Tudásközpont kis konferenciatermében. A Csorbához is kapcsolódó eseményről írt beszámolóm itt olvasható.
2012. 11. 29. Kiegészítés az előző hírhez: képek a koszorúzásról és a megemlékezésről.
2012. 11. 22. Szépszámú közönség előtt jóhangulatú ünnepség volt tegnap, Csorba Győző születésének 96. és a Csorba Győző Megyei Városi Könyvtár megalapításának 60. évfordulóján, a Pécsi Tudásközpont Konferenciatermében. A honlap szerkesztőjének ott elhangzott megemlékezését most a honlapon is elérhetővé teszem. (A költő születésnapjára, a költőről és családjáról összeállított Picasa fotóalbum itt látható. A műsorban az unokák által elmondott Csorba-versek valamint Csorba gyerekeknek írt műveinek a bibliográfiája itt olvasható.
2012. 11. 16. Számomra is meglepetés volt, éppen most került kezembe újra Weöres Sándor egy Csorbához írt 1976. november 10-ei levele, s benne egy Csorba 60. születésnapjára írt vidám Weöres-versike. Ezzel köszöntöm a költőt, most, a 96. születésnapon;) >>>
2012. 11. 15. Csorba Győző születésének (1916. november 21.) 96. évfordulóján a Csorba Győző Megyei Könyvtár és a Csorba család tagjai – lányok, unokák – megemlékeznek a költőről a Tudásközpontban. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. A meghívó belső oldala itt, első és hátsó borítója itt látható.
2012. 11. 15. Konferencián emlékeztek Lázár Ervinre hétfőn, november 12-én, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az erről szóló, Magyar Nemzetben november 14-én megjelent írást itt olvashatják, az én kis emlékezésemet pedig itt!
2012. 11. 09. Október 12-én elhunyt Surján Miklós. Itt emlékezem róla…
2012. 10. 27. A KuPé c. pécsi internetes on-line folyóiratban ajánlott cím segítségével több, hosszabb Csorba-videóra bukkantam a Baranyai Médiatár c. oldalon. >>>
2012. 10. 26. A KuPé (Kultúra Pécs) c. on-line kulturális folyóiratban informatív, pontos és szép összeállítás jelent meg Csorba Győzőről. (Szerk. Pulai Éva.) Köszönöm a lapnak és a szerkesztőnek is a megemlékezést! (A honlap megtekintése Mozilla vagy Google Chrome böngészővel ajánlott!)
2012. 10. 26. Csorba és Weöres Sándor barátsága közismert az irodalmárok és az irodalmat értő-szerető közönség előtt. A barátság dokumentálására nagyon sok bejegyzés készült a honlapon, található itt például egy Weöres verssel, a Salve Reginával kapcsolatos levél is. Hogy a történet "kerek" legyen, ezt a régi oldalt bővítem most két Weöres-levéllel, melyet a hagyaték rendezése közben találtam. >>>
2012. 10. 17. Fehér Zoltán újabb Csorba kézirattal jelentkezett. Köszönöm neki ezt is. A kézirathoz összeállított oldal itt olvasható.
2012. 09. 30. Egy Csorba dedikálásával "ékes" könyv, egy Csorba-kézirat, és a kézirat gépirásos változata fotóját küldte el nekem Csorba nagy tisztelője, a honlapon már jól ismert Fehér Zoltán. Köszönöm szépen ezeket is. Megtekinthetők itt.
2012. 09. 21. Értesítés Csorba Győzőné, Margitka temetéséről.
2012. 09. 16. Csorba Győzőné, rokonainak, barátainak, ismerőseinek szeretett Margitkája, 91 éves korában, ma délután, 15 óra 40 perckor, szerettei körében, csöndben elment. Örökre. Mondhatjuk: egy jó lélekkel több vigyáz ott fenn az angyalok körében a költőre és ránk. De mondhatjuk azt is: a költő és jobbkeze immár örökké él. Mondjuk inkább ezt. A hű feleség, anya, nagyanya, dédnagyanya emlékét őrizze ezen a honlapon Csorba Győző és a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse a költő előadásában és egy fénykép. A Jóisten adjon örök nyugodalmat Margitkának.
2012. 09. 11. 1995. szeptember 13.-án halt meg Csorba Győző. Emléksoraimat és a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár két Csorba-megemlékezéséről szóló híreket itt olvashatják. Hála és köszönet mindenkinek, aki őrzi a költő emlékét!
2012. 08. 30. Két könyv is került ma hozzám, amelyben Csorba vers jelent meg. A könyvekről és a versekről itt olvashat.
2012. 08. 29. "Családi ügy"… Bálint fiam, a költő első unokája, a költővel, 1988-ban és 2012-ben. Bálintról régebbi kép is van, a költő aláírásával: ő volt az első unoka. Kicsit változtak a szereplők a képek keletkezési ideje között eltelt időben…
2012. 08. 15. Nyugdíjasan is "szabadságomat" töltöm – unokáimmal. Ezért nem írtam majd egy hónapig semmit a honlapra. Az utóbbi napkban azonban érdekes leveleket és telefonokat kapok: a Csorba-hagyaték után érdeklődnek többen is. Ezúttal is közlöm az "irodalombarátokkal": a Csorba-hagyaték egyetlen darabja sem eladó. Közlöm továbbá, hogy az értékesebb tárgyi emlékek, könyvek és kéziratok banktrezorban vagy a pécsi Tudásközpont könyvtárában vannak. Köszönöm a szíves érdeklődést, egyben ismét nyomatékosan közlöm: semmi nem eladó. És még csak "meg sem szerezhető". Mert minden érték "házon kívül van"…  A házra pedig ez a kutyus vigyáz!
2012. 07. 22. Újabb Csorba-dedikációk képeit kaptam Fehér Zoltántól, köszönettel és örömmel osztom meg a látogatókkal. Nemes Nagy Ágnesnek a Görbül az idő, Fülep Lajosnak pedig a Szó ünnepe c. kötetet dedikálta Csorba.
2012. 07. 14. Már régen elkészültem vele, de az olaszországi unokák itthon vannak, nagy örömömre legtöbbet velük foglalkozom, így csak most értem rá átolvasni, "feltenni" Csorba színházzal kapcsolatos tevékenységéről szóló összefoglalómat, melyet egy színházi brosúra megtalálása kapcsán készítettem. Íme.  
2012. 06. 19. Fehér Zoltán, kiről már külön oldal is szól a Csorba-honlapon, árveréseken újabb Csorba-dedikálások és Csorba levél birtokába jutott. A dokumentumokat ld. itt.
2012. 06. 18. Ha lassan is, de elkészültem a Csorbáról írott ügynöki jelentésekről szóló oldallal. A tanulságos és szomorú történet, melynek egyik "főszereplője" Földessy Dénes újságíró, szerkesztő, aki ügynöki jelentéseket írt Pécsről (és Csorbáról) a titkosszolgálatoknak, itt olvasható.
2012. 06. 06. Mielőtt jelentkeznék "Dusnoki Árpád", alias "Fekete László", alias "Albert" (vagyis Földessy Dénes), vagy "Viktor" tmb.-k Csorbáról és másokról írt jelentéseivel, egy érdekes dokumentumot teszek fel az oldalra.  
2012. 06. 06. Nagy érdeklődéssel olvastam Szőnyei Tamás óriási terjedelmű könyvét (Szőnyei Tamás: Titkos írás : Állambiztonsági szolgálat, 1956-1990. Bp. : Noran K., 2012. 1. köt. 1109 p. 2. köt. 1132 p.), elsősorban persze a Pécsre, Baranyára vonatkozó részeket. Tekintve, hogy Csorba többször is szerepel a kötetben, mint olyan személy, akiről jelentettek a besúgók, hamarosan egy kis összefoglalót adok a pécsi-baranyai "irodalmi besúgótársadalomról"… Jónéhány olyan személyre bukkantam, aki akár mint besúgó, akár, mint "besúgott", meglepetést okozott számomra.  
2012. 05. 15. Egy kedves ismerősünk a minap azt kérdezte tőlünk, megvan-e Csorba könyvtárában Lázár Ervin A Hétfejű Tündér című meséskönyve, mert szeretik Lázár írásait és ezt kis kötetét is szeretnék elolvasni. Micsoda véletlen: én pedig éppen pár napja kezdtem el újra olvasni Lázár Egy lapát szén Nellikének című elbeszéléskötetét. A véletlen egybeesés munkára késztetett. Íme, az eredmény.
2012. 04. 28. Fehér Zoltán sokadik olyan kötetet találja-veszi meg aukciókon, antikvár boltokban, amelyekben Csorba dedikációja bújik meg. Zoltán legújabb szerzeménye jó alkalom arra, hogy köszönetképpen összeállítsam "Fehér Zoltán" oldalát, ezt ajánlom szíves figyelmükbe. >>>
2012. 04. 19. Hallom, olvasom, hogy a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kiemelt vendégei Európa skandináv országai valamint "a hozzájuk csatlakozó Finnország Északi Országok csoportnéven". Azonnal eszembe jutott Csorba finn fordítója és költőtársa, lelki barátja, Anna-Maija Raittila. Összeállítottam kettejük kapcsolatáról egy Picasa-albumot. Kár, hogy ebből a barátságból már nem születhet több szép vers és levél… (A kapcsolatról majd még írok kicsit hosszabban is a honlapon…)
2012. 04. 01. A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) Csorba honlapján megjelent Gothe Faustjának Csorba által fordított 2. része, ezzel Csorba fordítói életművének egyik (terjedelmében és művészi színvonalában is) legjelentősebb munkája lett immár az Interneten is közkinccsé. A DIA nagyszerű munkatársainak hála az elmúlt hetekben három másik Csorba fordításkötet is megjelent a digitalizált művek között: Hélinand de Froidmont: A halál versei, Janus Pannonius: Epigrammata lasciva = Pajzán epigrammák és Kettőshangzat : Válogatott versfordítások. (Csorba összes digitalizált műve a DIÁ-nak erről az oldaláról érhető el.)
2012. 03. 25. Ugyancsak a Tudásközpontban lévő Csorba Emlékszobában (ld. itt, itt, és itt) kezembe került Alekszandr Mezsirov Lebjazsij pereulok c. verseskötete, amelyet az orosz költő Csorbának dedikált. A kis kötet érdekes történetéről itt és itt írtam már a honlapon, de eddig nem tudtam bemutatni, mert csak most került a kezembe.
2012. 03. 25. A Tudásközpontba költöztetett Csorba Emlékszobában, még a Bertók László által 1996-ban  bemutatásra válogatott kötetek között, leltem egy Japánban, japán írásjelekkel nyomtatott könyvet. A könyv különös történetét ld. itt. (A szöveg 2., dőltbetűs részét írtam ma, az eleje régebbi bejegyzés. A két rész szorosan összetartozik!)
2012. 03. 13. Janus Pannonius válogatott verseinek 1953-es kiadása került a kezembe a Csorba Könyvtár katalogizálása közben. Az érdekes könyvről készített "bemutatómat", morgolódásomat ld. itt.
2012. 02. 26. Előző bejegyzésem szöveges részében ígértem, hogy Sántha Ferencnek a MÍSZ 1965-ös közgyűlésén elhangzott igen izgalmas hozzászólását is közzéteszem. Íme, itt olvasható. Érdemes elolvasni, igen tisztességes, jó beszéd.    
2012. 02. 26. Csorba könyvtárának már majdnem utolsó könyveit katalogizálom, csak az Emlékszobába vitt könyvek közül maradt még feldolgozatlanul kb. 360 kötet. Most a katalogizálás befejezése előtti utolsónak szánt hírt teszem közzé. Érdekessége, hogy a politika talán ebben az írásban "gyűrűzik be" először  a honlapra. >>>
2012. 02. 14. A legtöbbet Janusról beszélgettünk… mondja Boda Miklós könyvtáros, Janus-kutató, italianista. A pontok helyére Csorba nevét kell képzelnünk, merthogy Boda a riportban "bevallja", többet beszélgetett a Baranya Megyei Könyvtárban Csorba Győzővel  a latin-magyar költőről, mint a könyvtári munkáról. Az érdekes írás elolvasható itt.
2012. 02. 13. Véletlenül – véletlenül, mert mostanában a Csorba-könyvtár lassan teljessé váló katalógusával foglalkozom – találtam egy új dossziét a Csorba hagyatékban, közzéteszem. Különösen matematikusok 😉 figyelmébe ajánlom. A fényképalbum elérhető itt.
2012. 02. 04. Bertók László, Pécs Kossuth-díjas költője szíves engedelmével örömmel közlöm Csorba Győző szobrának (újra) avatásakor mondott emlékező beszédét, melyről azt hiszem, az egyik legjobb, legkiválóbb írás Csorbáról, az EMBERRŐL, a  költőről, a könyvtárosról. Talán azért, mert egy EMBER írta, aki maga is költő és könyvtáros. És szereti és tiszteli írása "tárgyát", így hát tudja, kiről, hogyan és mit ír(jon). De kevés ilyen írást olvashatni mostanában…>>>
2012. 01. 18. Csorba könyvei közül most a Magyar Orpheus. Weöres Sándor emlékezetére c. kötetet írtam be a Csorba-könyvtár katalógusába. Nagyon szép, tartalmas kötet, üdvözlő és emlékező versekkel, prózával, levelekkel. A könyvről, Weöres és Csorba kapcsolatáról itt írtam.
2012. 01. 13. Üdvözlöm az olvasót az új évben! Íme, egy kuriózum újévi üdvözletképpen: Csorba Győző műfordítói életművének egyik érdekessége egyetlen fordítása angol nyelvből. Ennek a fordításnak a történetét ld. itt.
2011. 12. 30. Már ez is történelem! Csorba könyvtárának katalogizálása közben találtam meg a Csikorgó c. könyv egy olyan példányát, amelyik a kötet "keletkezéstörténetét" és digitalizálásának történetét is "felfedi". A címoldal és a szennycímoldal az első "füllel". 
2011. 12. 30. Régi adósságot törlesztek: közlöm a Csorba Győző Emlékszoba katalógusát, itt.
2011. 12. 25. Áldott és kegyelemmel teljes Karácsonyt kívánok az Emléklap minden látogatójának! Több, mint két hétig Olaszországban voltam, ottani kisunokáimnál, kislányom családjánál. Nagyon szép volt, de aztán betegen értem haza, valami vírus… Most pótolom a karácsnyi üdvözletet. Nem tudok "szép" karácsonyi verset választani. Valami rossz érzés, így karácsonykor is, szorongatja a torkomat… ezért most Csorba Karácsony, 1967 és Dutka Ákos Karácsonyi beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban című versét idézem köszöntőül.
2011. 12. 01. Az Új Dunántúli Napló hírt adott a Csorba-mellszobor avatásáról. Imígyen. Én pedig levelet írtam a szerkesztőségnek. Ezt. Döntsék el a honlap olvasói, kinek van igaza.
2011. 11. 28. Újabb  208  tétellel gyarapodott a Csorba-könyvtár katalógusa. Az 1751. tételtől nem soroltam betűrendbe az új leírásokat, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új könyvek között kereshessen. (Dedikált Weöres Sándor, Bertha Bulcsu, Bertók László kötetek találhatók ebben a részben! Ld. még a 2011. 10. 25.-ei bejegyzést!). A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 11. 28. Határ Győző és Csorba Győző nemcsak névrokonok, Kossuth-díjasok és így DIA tagok (Csorba Győző, Határ Győző), hanem jóbarátok is voltak, szorgalmasan küldték egymásnak köteteiket. Egy különleges Határ Győző kötetet (és majd több másikat is) itt mutatok be.
2011. 11. 23. Megtörtént a Csorba-mellszobor újra avatása, új helyén, a Tudásközpont mellett. >>>        
2011. 11. 15. A 95. éve született Csorba Győzőre emlékezünk mellszobrának a Tudásközpont nyugati oldala mellett, történő felavatásával. A család és a rendezők nevében is szeretettel várunk és hívunk minden Csorbát ismerő, szerető versbarátot az ünnepségre. (A meghívó "belseje" és "külseje".) Beharangozó az "újra avatásról" és a mellszobor fényképe a pecsiujasag.hu-n.
2011. 11. 15. Születésnapján, vagy akörüli időpontban, mindig megemlékezem a költőről, mert, ahogyan ő írja, „Évfordulóim hónapja ez a szigorú nevű hónap." Íme, egy összegzés a "költő novemberéről."
2011. 11. 10. Két nap múlva, november 12.-én lesz 90 éves Csorba Győzőné, a mindenki által szeretett és tisztelt Margitka, a költő életen át hűséges és szerető társa, gyermekei anyja, betegségében ápolója. Azt hiszem mindenképpen meg kell állnunk és a méltó családi ünnep mellett képletesen fejet kell hajtanunk előtte a honlapon is.  Minden jót kívánunk a csodálatos anyának, asszonynak, nőnek, kívánjuk, hogy népes családja – három lány, 7 unoka, 8 dédunoka, a vejek, unokavejek – körében még sokáig élvezhesse a feléje áradó szeretetet és még sokáig ajándékozhassa meg ő a szeretetével családját… Mintegy keretbe foglalva a gazdag életet, négy képpel tiszelgünk ünnepnapján: kép 1945-ből (azon a helyen láthatjuk, ahol Csorba olyan sokszor látta), Kulich Gyula utcai családi fotó az 50-es évekből, balatoni kép a 60-as évekből és egy nemrég talált, a honlapon már bemutatott nagyon megható, 1990. szeptemberben készült  közös fényképe a már beteg költővel.)
2011. 10. 30. Újabb majdnem 250 tétellel gyarapodott a Csorba-könyvtár katalógusa. Az 1507. tételtől nem soroltam betűrendbe az új leírásokat, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új könyvek között kereshessen. (Dedikált Weöres Sándor, Bertha Bulcsu, Bertók László kötetek találhatók ebben a részben! Ld. még a 2011. 10. 25.-ei bejegyzést!). A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 10. 25. A Weöres album után most elkészítettem a Csorba Győző könyvtárában található Bertók László és Bertha Bulcsu kötetek és dedikált könyvek albumát. >>>
2011. 10. 15. A Csorba Győző Baranya Megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményének két Csorba által dedikált kötete. A két fotó Kiss Zoltán könyvtáros figyelmességéből került hozzám. Dedikálás Várkonyi Nándornak, Dedikálás Csorba Györgynek, Csorba bátyjának.
2011. 10. 12. 2011. okt. 11-én találtam ezt a képet a hagyatékban. Az öreg, elesett, beteg, költő és felesége fotójához azt hiszem, nem kell magyarázó szöveg… A fotó hátán Csorba vallomás-szerű kézírása.
2011. 10. 10. Csorba könyvtárban sok olyan könyv van, amelyik Weöres Sándorhoz kapcsolható, ő írta-küldte Csorbának, vagy ő szerepel benne, pl. fordította. Tegnap beszkenneltem az összes eddig előkerült Weöres könyv nagy részét. Az eredmény megtekinthető itt. Szerintem öröm Weöres nagyon meleg barátságról tanúságot tévő és rendkívül ötletgazdag dedikációt olvasni. A kötetek könyvtári leírása itt érhető el. A következőkben, talán már novemberben, szeretném ugyanezt a munkát elvégezni Bertha Bulcsu és Takáts Gyula valamint Fodor András köteteivel.
2011. 10. 08. Ma találtam ezt a képet Csorbának a Pécsi Köztemetőben található sírjáról a Wikipédia Csorba Győző lapján. Köszönet a feltöltőnek!
2011. 10. 05. Sokszor gondolom, nincsen remény, magamnak csinálom ezt az oldalt, hiábavaló az igyekezetem Csorba költészetének megismertetésére-megszerettetésére. De szerencsére érnek meglepetések. Mint most is. Egy rendhagyó irodalomóra Csorbáról és egy új nyelvtankönyv, két Csorba verssel. >>>
2011. 09. 28. Újabb 128 tétellel gyarapodott a Csorba-könyvtár katalógusa. Az 1378. tételtől nem soroltam betűrendbe a 128 új leírást, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új könyvek között kereshessen. A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 09. 15. Tizenhat éve, 1995. szeptember 13.-án halt meg Csorba Győző. A költőről, halála évfordulójának napján, a nevét viselő könyvtár szervezésében megemlékezést tartottak a Tudásközpontban levő Csorba Győző Emlékszoba előtt. A beszámólt az emlékezésről ld. itt.
2011. 09. 08. 160 tétellel gyarapodott a Csorba-könyvtár katalógusa. Az 1218. tételtől nem soroltam betűrendbe a 160 új leírást, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új könyvek között kereshessen. A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 09. 01. Pécs-Kanada-Párizs-Pécs… Kovrig család – Csorba könyvtára… Világkörüli utazás és happy end-es történet két könyv és két vignetta kapcsán. >>> 
2011. 08. 30. Fontos kiegészítések az előző hírhez >>>
2011. 08. 25. Három nemrég katalogizált érdekes (melyik nem az:) könyv bemutatása Csorba könyvtárából. >>>
2011. 08. 24. Az elmúlt egy hónap elég változatosan telt el unokákkal, gyerekekkel, rokonokkal, utazással, de azért közben Csorba könyvtárát sem feledtem el. Margitka után végleg a házunkba került az összes könyv a Petőfi utcai garzonból, s 127 tétellel gyarapodott a katalógus is. Az 1091. tételtől a nem soroltam betűrendbe a 127 új leírást, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új könyvek között kereshessen. A katalógus megtekinthető itt >>> 
2011. 07. 26. 101 tétellel gyarapodott a Csorba könyvtár katalógusa. Ezúttal az új tételeket nem rendeztem betűrendbe, hanem a katalógus végén hagytam (a 989. tételtől), hogy akit érdekel, csak az új leírások között keresgélhessen. A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 07. 22. Nagyon nehéz dolgom van a könyvtár katalogizálása közben. Szinte mindegyik könyv különleges valamiért, szinte mindegyikhez fűződik valamilyen történet. Ma három könyvet, egy levelet és egy képeslapot választottam a "beszélőre";) >>> 
2011. 07. 18. Egy nagyon kedves, már szintén nyugdíjas kollégám, Kóródy Zoltán a pécsi Bibliobuszok kiváló vezetője, könyvtárosa, javítója, klipet készített Csorba Séta és meditáció c. verséhez. A klip különlegessége, hogy kiváló barátom a régi pécsi képeket az újakkal "összemontírozta", így pontosan érzékelhető, amit Csorba ír a versben: "Bennem van minden, ami nincs, s bennem van minden, ami van." Köszönöm, kedves Zoli, a munkát. Örülök, hogy emlékszel Csorba Győzőre. A klip megtekinthető itt. >>>.
2011. 06. 29. Megint két nagyon érdekes könyv került a kezembe >>>
2011. 06. 27. A Csorba könyvtár újdonságai, 2011. 06. 27. >>> Figyelem! Ebben a bejegyzésben olvashat a Csorba könyvtár legrégebbi, még a 2011. 05. 10.-ei bejegyzésben leírtnál is korábban kiadott könyvéről.
2011. 06. 21. És akkor, íme, a bejegyzés a dr. Doktor Sándor szobrának lebontása és a Csorba könyvtára közötti "kapcsolatról". >>>
2011. 06. 20. Régen nem írtam a honlapra, pedig közben azért dolgozok is:) A Csorba könyvtár katakógusának készítésében már a 982. tételnél tartok. Az új tételekkel bővült katalógus itt olvasható a negyedik sorban a nyílra kattintva. Holnapra pedig friss hírrel készülök: Pécsett a volt dr. Doktor Sándor (ma Hungária) utcában lebontották a névadó szobrát, ennek kapcsán egy a Csorba könyvtárában talált műsorismertetőt is felhasználva bejegyzést készítek a "dupla doktorról".
2011. 05. 17. Egy 1983-as "ügy" szálainak kibogozása Pesti János nyelvész Csorbának dedikált kötetében talált levelek alapján >>>
2011. 05. 10. Kis magyar diktatúra Csorba könyvtárában, avagy indexek 1946-ból és 1950-ből. >>>
2011. 05. 10. Csorba könyvtárának eddigi legrégebbi kiadású kötete került elő a könyvtár katalogizálása közben  >>>
2011. 05. 06. Kedves levelezőtársamtól, Fehér Zoltántól, Csorba Győző és Bertók László nagy tisztelőjétől, ismét dedikált Csorba kötetet kaptam, méghozzá a Simeon tűnődése című, Bernics Ferencnek dedikált kötetet. >>>
2011. 05. 05. Megint egy különleges könyv Csorba könyvtárából. >>>
2011. 05. 03. Weöres Sándornak (Fenyő László) és Várkonyi Nándornak (Gömöri Jenő Tamás) ajánlott könyv Csorba könyvtárában, melynek a mai napig 1288 kötetét katalogizáltam >>>
2011. 05. 02. Csorba könyveinek katalogizálása közben a tulajdonbejegyzések segítségével jól nyomon követhető Csorba aláírásának változása, "fejlődése". >>>
2011. 04. 27. A pécsi Tudásközpontba költözött Pécsi Egyetemi Könyvtár három fiatal könyvtárosa – betűrendben Ambrus Attila, Horváth Ádám és Papp Csilla –  Digitália néven egy digitális könyvtár kialakításába kezdett. Eddig három kötetet digitalizáltak a Tudásközpont szuper gépén Csorba könyvei közül. A "projekt" reményeink szerint folytatódik. Ezúttal is köszönet a szerkesztőknek! A részleteket ld. itt!
2011. 04. 14. Ahányszor újra nekilátok a Csorba-könyvtár feldolgozásának, annyiszor találok újabb és újabb érdekességeket. Nem is tudok annyi különleges, értékes dolgot feltenni a honlapra, amennyit találok, hiszen vagy ezért (régi, ritka), vagy azért (dedikált) szinte mindegyik kötet érdekes. Most megint ideidézek négy könyvet.
2011. 04. 13. Sajnos, Csorba könyvei közül néhány áldozata lett egy tavalyi nagy esőzésnek, melynek nyomán a szuterén, ahol a könyvtár egy (kisebb) részét tartottuk, beázott. A könyvek javarészét meg lehetett menteni, de néhány sajnos menthetetlenül tönkrement, nem tudtuk kiszárítani őket, lapjaik mállani kezdtek. Most közzéteszem a kötetek – általában dedikált – címoldalairól készült képeket. Ha a könyvek fizikai valójukban már nem is lesznek bemutathatók, legalább a fotók őrizzék meg egy részüket. >>> 
2011. 04. 12. A költészet napján a Vers- és Prózamondó Pedadógusok Műhelye bemutatta  Csorba versekből összeállított műsorát a Ciszterci Nevelési Központban. (Ld. előző hírt.) Az esten betegségem miatt sajnos nem tudtam megjelenni, de a versmondó kör oszlopos tagja és Csorba emlékének kitűnő ápolója, dr. Hernádi László nyugdíjas könyvtári főigazgató-helyettes beszámolója szerint a versek és az előadás nagy sikert aratott a közel hatvanfős, kollégiumi fiatalokból álló hallgatóság előtt. Remélem, termékeny talajra hullottak a költő szavai… Köszönet a versmondóknak a lelkes munkáért és az immár harmadik előadásért.
2011. 04. 05. A Sólyom Katalin vezette Vers- és Prózamondó Pedagógusok Műhelye újra bemutatja a Csorba-versekből összeállított műsorát, ezúttal a Ciszterci Nevelési Központban (volt Teleki Blanka Kollégium, az Apáca utcában), a költészet napján, április 11-én, 17 órakor. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a versmondó kör tagjai.
2011. 03. 11. Megint néhány kuriózum a Csorba-könyvtárból.
2011. 03. 08. Újabb két érdekes könyv Csorba könyvtárából.
2011. 03. 03. A Csorba-könyvtár mai napig talált legrégebbi könyve.
2011. 02. 28. Az 1943-as "Platon összes" története. (Itt Csorba könyvtárából már 1135 kötet leírását találhatja meg >>>!)
2011. 02. 24. Egy másik furcsa könyvről, amit Csorba könyvtárában találtam. (Ld. 2011. 02. 24.-ei bejegyzést az Újdonságok oldalon.)
2011. 02. 23. Egy furcsa könyvről: Fodor András és Tüskés Tibor levelezése. 3. 1977-1997. – Pécs : Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2010. >>>
2011. 02. 21. Február 17-én elhunyt Kopányi György író, dramaturg, Csorba kedves barátja, Isten nyugosztalja békében. Itt közlöm az gyászhírt, amelyet Bertók Lászlótól kaptam és búcsúzóul, emlékezésül Csorba mondatait Kopányiról. Végül pedig bemutatom Kopányi György Garabonciás c. verseskötetét, melyet Margitkának, Csorba Győző feleségének ajánlott. >>>
2011. 02. 15. Az eltelt egy hónap alatt többször újítottam Csorba könyvtárának katalógusát és a bevezetőt. Kérem, nézze meg az újdonságokat, 2011. 01. 17-től! >>>
2011. 01. 14. Megkezdtem Csorba Győző könyvtárának katalogizálását. A bevezetőt, valamint egy kis "kedvcsinálót" a könyvtár anyagából (750 tétel) itt találhat! >>> Kérem, nézzen bele, s mondja el véleményét akár a bevezetővel, akár a katalógus formájával, tételeivel kapcsolatban e-mailban az alapinter (kukac) gmail.com címen, vagy a Kapcsolat menüpont alatt látható címek bármelyikén. Köszönöm.
2011. 01. 07. Minden kedves olvasómnak boldog új évet kívánok, mégpedig egy Csorba dedikáció bemutatásával, melyet Fehér Zoltántól, Csorbának a honlapon már többször emlegetett tisztelőjétől, könyvgyűjtőtől kaptam.  > > >
2010. 12. 13. Környei István neuropatológus professzor, Csorba Győző költő és Kiss Tamás könyvtáros "kapcsolatáról". > > >
2010. 12. 10. Tegnap, december 9-én tartották Bertók László Kossuth-díjas pécsi költő születésnapi köszöntőjét, a már majdnem „halálraítélt” pécsi Művészetek és Irodalom Házában. A részleteket ld. itt!
2010. 12. 07. Fehér Zoltántól (Csorba Győzőnek és Bertók Lászlónak a honlapon már többször emlegetett távoli hívétől) kaptam hírt a minap egy dedikált Csorba kötetről és a dedikálás történetéről.
2010. 11. 23.  A 22.-ei versmondó-emlékestről és egyebekről. >>>  (Elnézést kérek, az estről készült filmfelvételt és képeket majd csak később tudom föltenni a honlapra.)
2010. 11. 23. Két újabb dedikált kötet került Fehér Zoltánhoz, Csorba (és Bertók) távoli barátjához. Szíves engedelmével itt közlöm a dedikálásokat. Szemközt vele; A város oldalában. (Sümegi György, akinek a dedikálás szól, kaposvári múzeológus és művészettörténész.)
2010. 11. 21. 94 éve, 1916. november 21.-én született Csorba Győző. Születésének évfordulója alkalmából 2010. november 22.-én 17 óra 30 perckor emlékműsort tartanak a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban. (Pécs, Universitas u. 2/a.)  A meghívót ld. itt >>>
2010. 10. 25. Közhely Weöres és Csorba barátságának emlékét újra és újra felidézni. De mivel kezdje az ember a mondatot, ha minduntalan ennek a barátságnak a dokumentumaiba ütközik? A továbbiakat ld. itt!
2010. 10. 23.  Most meg Csorba A híd panasza c. kötetének négy, Weöres Sándor által készített tartalomjegyzék-tervét találtam meg a hagyatékban. A kéziratokat és egy kis elemzést a még Áldottak az éjszakák "munkacímet" viselő Weöres-kéziratokról itt közlöm.
2010. 10. 21. A Vers- és Prózamondó Pedagógusok Műhelye 20.-án este nagyon szép előadást tartott Csorba Győző születésnapja (1916. november 21.) és 15 évvel ezelőtti halála (1995. szeptember 13.) között "félúton" a költő verseiből a pécsi Civil Közösségek Házában. (Ld. még 10. 12.-ei hírünket!) Ezúton is köszönetet mondunk Sólyom Katalin színművésznőnek és az előadóknak a szép emlékestért, és az esős idő ellenére is szép számban összegyűlt hallgatóságnak a részvételért. Az est műsoráról ezen az oldalon lehet ismertetőt találni!
2010. 10. 13. Megtaláltam Weöres gyászjelentését és borítékját. Szokatlan és megrázó mindkettő.  
2010. 10. 13. Megint a "szokásos" bekezdés: Csorba Győző hagyatékának rendezése közben egy levél kézírásos piszkozatára bukkantam: a költő írta Weöres Sándor halálhírének vételekor Károlyi Amynak, Weöres Sándor feleségének. A levél a fájdalom, a barátság és az együttérzés költői dokumentuma, ezért gondoltam, közzéteszem a honlapon is. Megpróbálkoztunk az eredeti kézirat szkennelésével, igazán jól olvasható változatot sajnos nem sikerült "összekalapálni". A levél és a szöveg általam összeállított olvasata itt tekinthető meg.
2010. 10. 12. Meghívó Csorba emlékestre, október 20.-ára
2010. 09. 24. Összeállítás a megnyitó képeiből itt >>>. Katilla (Ambrus Attila József, PTE informatikus) filmje (köszönet érte!) az Emlékszobáról megtekinthető itt >>>
2010. 09. 20. A költözés zűrzavarában és a rövid szervezési határidő miatt a Tudásközpontban berendezett Csorba Emlékszoba megnyitásának meghívottjai közül kimaradt Bertók László Kossuth-díjas költő, Csorba egyik legjobb barátja, aki pedig az "eredeti" Megyei Könyvtári Emlékszoba egyik "megálmodója", összeállítója is volt. Ezúton is elnézését kérjük, "engesztelésül" és Csorbával való barátságuk "bizonyítékaként", szíves engedelmével, itt közlöm Csorba ravatalánál mondott beszédét, Csorba Győzőnének írt kondoleáló levelét és Sirató című, Csorba emlékére írt versét. Ezen az oldalon olvasható még Határ Győző részvétnyilvánító levele Csorba Győzőnéhez, Fodor András Facies hippocratica című Csorba halálakor írt verse, valamint Csorba hivatalos halálhíre is. >>> A PTE Központi Könyvtár informatikusa Ambrus Attila videófelvételt készített és tett fel a You Tube-ra az Emlékszobáról, ezúttal is köszönöm szívességét. (A videó látható a PTE Egyetemi Könyvtár hírei között is. >>> )
2010. 09. 13. 15 éve halt meg Csorba Győző. Az évfordulóról nem felejtkeztek meg a Tudásközpontba költözött Csorba Győző Megyei- Városi Könyvtárban sem, ahol a szintén a Tudásközpontba "áttelepített" Emlékszoba ünnepélyes átadóját rendezték meg ezen a napon. (Ld. még a 2010. 09. 04.-ei hírt!) A megemlékezést Juhász Anikónak,  a PTE gitár szakos hallgatójának szép előadása nyitotta (és zárta), Örkényi Zsuzsanna a Szent Mór Általános Iskola alsó tagozatos tanulója pedig egy Csorba verset mondott, bevezetőképpen, nagyon szépen és értőn. Szabolcsiné Orosz Hajnalka a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár igazgatója mondott meleg hangú nyitóbeszédet, s, mivel nagyon kértek rá, vonakodva ugyan, de én emlékeztem a költőre. (Pintér L. a honlap szerkesztője.) Itt közlöm az Emlékszoba megnyitóján elmondott emlékezésemet, s az abban felolvasott Csorbának írt Weöres ill. Tüskés levél szkennelt változatát, és egy kölcsönzési elismervényt 1943-ból, mely szerint Weöres, mint városi könyvtáros, Kodály Zoltánnak kölcsönözött könyvet. A megemlékezést egy másik gitármű előadása és a szoba bejárati ajtaja mellett elhelyezett emléktábla koszorúzása zárta. Az Új Dunántúli Napló tudósítása az eseményről >>> 
2010. 09. 09. Két új Csorba-film a You Tubeon! Csorba Győző és családja 1981. Húsvétján. 2. rész. (Színes hangosfilm.) >>> Csorba Győző és családja 1991.karácsonyán. (Színes hangosfilm.) >>>  (Az összes eddig feltöltött filmet ld. itt!)
2010. 09. 09. Négy új Csorba film a You Tubeon! Csorba Győző hógolyózik (színes, némafilm) >>> ; Csorba dolgozni indul (fekete-fehér, némafilm) >>> ; Csorba és családja 1983 nyarán (színes, némafilm) >>>; Csorba és népes családja (felesége, három lánya, hét unokája, három veje) 1993 húsvétján (színes, hangosfilm) >>> (Az összes eddig feltöltött filmet ld. itt!)
2010. 09. 04. Új Csorba-film a You Tubeon >>> (Régebben feltöltött filmeket ld. itt!)
2010. 09. 04. Amint az már régóta tudott, a Csorba Győző Megyei – Városi Könyvtár is a Tudásközpontba költözik, sőt, már majdnem kész is a költöztetés. Az Apáca utcai "hűlt helyen" természetesen nem maradhatott a Csorba Győző Emlékszoba (a Pécs Tv műsora az Emlékszobáról) sem. Az összeköltöző könyvtárak (PTE Központi Könyvtár, ÁJK-KTK Könyvtár, Csorba Győző Megyei-Városi Könytár) és a Tudásközpont építtetői, fenntartói (PTE, Baranya Megyi Önkormányzat, Pécs mjv Önkormányzata) úgy határoztak, hogy a Csorba Győző Emlékszoba (a honlapunkon itt írtunk bővebben az Emlékszobáról: >>>) is helyet kap az új épületben. Az Emlékszoba helye az első emelet egy multifunkcionális termében lesz. A 21. századi követelményeknek megfelelő modern épületben ezzel az Emlékszobával és a szoborral a régi Pécs egy darabkáját is megőrzi a hálás utókor. Köszönet érte. A Megyei-Városi Könyvtár kertjében található Csorba Győző mellszobrot valószínűleg az új Emlékszoba ajtaja mellet helyezik majd el.  
2010. 08. 29. Új Csorba filmek a YouTube-on! (Ld. még a 2010. 08. 11.-ei hírt!) Csorba Győző családjával a Damjanich utcai kertben, 1965-1967 körül (fekete-fehér), Csorba Győző 1981-ben ugyancsak a Damjanich utcai kertben (színes). A gyűjteményt frissíteni szeretném, érdemes figyelni az oldalt! A digitalizálásról itt adok részletesebb leírást! 
2010. 08. 13. A Parti Galéria Városfoglalás Ilyenek voltunk. A Pécsi emberek kiállítása címmel érdekes szabadtéri kiállítást rendez Pécsett: híres és a város érdekében sokat dolgozó, élő és már elhunyt "pécsi embereket" (, művészeket, alkotókat, köztisztviselőket, tudósokat stb.) mutat be működési helyük, vagy ahhoz közeli épület falán, egy-egy nagyalakú, szép kivitelű tablón. (Bővebben ld. itt.) Csorba tablója a jelenleg még régi helyén levő, éppen új helyére a Tudásközpontba költöző Csorba Győző Megyei Városi Könyvtár falán látható, Weöres Sándor tablója mellett. (Csorba egyik szerkesztőtársa, "atyai jóbarátja" Várkonyi Nándor tablója a Régészeti Múzeum falán tekinthető meg (Széchenyi tér), s Csorba másik szerkesztőtársa, monográfusa Tüskés Tibor tablója is elkészült. Bertók László tablója a Pécsi Művészetek Háza épületének falán (Széchenyi tér) látható. A felsoroltak közül immár Bertók László az egyedüli élő jóbarát. Isten életesse erőben egészségben sokáig, hogy még sok remek verssel, írással növelhesse saját és a város hírét-nevét. Köszönet a kitűnő kezdeményezésért a Parti Galériának és a segítségért, hogy a tablók digitális változatát megküldte nekem.
2010. 08. 11. Elkészítettem az első Csorba-"videómat" a youtubra: régi pécsi városképek "mögött" hallgathatjuk Csorba Séta és meditáció c. versét, a költő előadásában >>> . A hírhez írt néhány magyarázó mondatot és a You Tube-on látható filmek listáját itt találhatja.
2010. 07. 29.-én önállóan is felkerült a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjára Csorba Lélek és ősz (Bp. : Magvető, 1967. – 92 p.) c. kötete, mely eddig csak az Összegyűjtött versek c. kötet hasonló fejezetcíme alatt volt olvasható. A kötet versei ezentúl itt is olvashatók. Ezúttal is köszönetet mondok Radics Péter úrnak és a DIA szerkesztőinek kitűnő és gyors munkájukért.
2010. 07. 26. Olasz vejem, Christian Selleri, megint fölfedezett valamit Csorba hagyatékában, ami az én figyelmemet elkerülte. Egy kötetet, amelyben Csorba egy meséje is megtalálható – japán nyelven. Merthogy egy 1978-ban Tokióban kiadott japán nyelvű könyvről van szó. A könyv ismertetése itt olvasható.
2010. 07. 20. A Digitális Irodalmi Akadémia honlapján jelentős átalakulás történt: az elmúlt hónapokban elkészült a DIA sok éve épülő adatbázisa, most már egyforma külsővel jelennek meg a digitalizált szövegek. Változás még, hogy minden művész "saját lapján", így Csorba Győzőén is, lehet csak a kiválasztott alkotó műveinek szövegében keresni. (Természetesen megmaradt a DIA teljes adatbázisában is a keresés lehetősége.) Az átalakítás során az egyes Csorba kötetek DIA-címe is megváltozott, továbbá elkészült a Hátrahagyott versek, a Római följegyzések, a Vallomások, interjúk, nyilatkozatok, az A város oldalában és a Szabadulás c. kötetek végleges szövegváltozata is, ezért a honlapon is sok link új helyre utal, pl. a Művek főmenü Csorba verseskötetei menüjében. (Ezt az olvasónak nem kell észlelnie, ha a linkek megfelelően működnek:-) Amennyiben hibát talál (vagyis a link nem működik, rossz helyre irányítja stb.), kérem, e-mailban jelezze az alapinter@gmail.com címen! Köszönöm!)
2010. 07. 19. Talán úgy tűnhet, hanyagolom a honlapot, nem jelenik meg semmiféle hír mostanában. Pedig nem így van. A nyári melegben folyó munkákról itt olvashat.
2010. 06. 02. Kiss Tamás, kitűnő könyvtáros barátom (PTE Orvostudományi Kar Könyvtára), aki az Orvoskari Hírmondó c. havilap irodalmi rovatát (is) szerkeszti, mindig igen értékes-érdekes műveket válogat a lapba. A Hírmondó májusi számába pl. a Versben élő Pécs (Ld. 2010. 04. 04.-ei és a 2010. 03. 16.-ai híreket) c. Internetes szavazás legtöbb szavazatot elérő verseiből állított össze egy nagyon szép csokrot.  A versek megtekinthetők az Orvoskari Hírmondó 2010. májusi számának 17-18. oldalán, vagy itt: p. 17. és p. 18.  
2010. 04. 07. Két, eddig ismeretlen Csorba fotót közlök, 1986. novemberben készültek, a költő 70. születésnapi ünnepségén. A fotókat ld. itt és itt!
2010. 04. 04. Áldott, békés ünnepet kívánok minden kedves olvasómnak. Egyben jelzem, hogy A Versben élő Pécs c. Internetes szavazás elvileg lezárult március 31.-én. Elvileg, mert a szavazás oldala ma, Húsvét napján, még mindig működik. Az eredmény az előző bejegyzésemben idézett kommentár beíróját látszik igazolni. Gratulálunk a győztesnek. 
2010. 03. 16.  A szombati (március 13.-ai) Új Dunántúli Naplóban és annak internetes változatán (bama.hu) hír jelent meg a Versben élő Pécs c. Internetes szavazásról. (Ld. előző hírt!) A hozzászólások között, valamilyen ok miatt, két részletben egy érdekes kommentárt olvashatunk. Ide másolom. Én nem fűzök kommentárt a kommentárhoz, csak annyit, szerintem sok igazságot fogalmaz meg az írója.
2010. 03. 01. "Versben élő Pécs" címmel interaktív irodalmi kezdeményezés indult Pécsett. A száz, irodalomtudósok által kiválasztott „pécsi versre”, köztük Csorba 11 művére, a Jelenkor folyóirat honlapján szavazhatnak az érdeklődők és a Csorbát kedvelő irodalombarátok. Továbbiakat ld. itt.
2010. 01. 16. Csorba László kandidátus, egyetemi docens, 2003-tól a Római Magyar Akadémia igazgatója, 2009. novemberétől a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, meleg hangú emlékező beszédet mondott a Római Magyar Akadémia egykori igazgatója (1946 őszétől 1949 decemberéig), Kardos Tibor emléktáblájának avatásán. Csorba László idézi az Akadémia 1947-1948-as vendégeinek impozáns névsorát, köztük Csorba Győzőt, akinek Két december című, Kardos Tibor halálára alcímű verséből hosszan idéz is. A Csorba Győző szívéhez nagyon is közelálló emberről, Kardos Tiborról és a Római Magyar Akadémiáról szóló írást itt olvashatják.
2010. 01. 03. Boldog és békés új évet kíván minden kedves olvasójának a szerkesztő! Az új évet pedig rögtön jó hírrel kezdhetem! A szép ajándékot kaptak a múlt év utolsó előtti napján Csorba Győző hívei: 2009. december 30.-án este Gáti József és Sinkovits Imre kilenc Csorba verset mondott el a Bartók Rádióban, a tőlük megszokott magas színvonalon, kiválóan. A műsort Albert Zsuzsa szerkesztette, kinek ehelyt is köszönetet mondok azért, mert nem feledi Csorbát, újra és újra „feltámasztja” holtából a költőt, műveinek, alakjának felidézésével.
Az előadott kilenc vers eddig nem került fel a honlapra, most itt is olvashatóvá és hallgathatóvá teszem azokat: Állapot-rajz, Anyám öle, Belül ég, Bírok-e még?, Csak ennyi, Kárunkra vagy javunkra, A kint s a bent, Miserabilis, Nyárdélutáni dörmögés. A Bartók Rádió 2009. december 30.-ai műsora "egyben" itt meghallgatható! (A versek a Szemközt vele c. Csorba kötetben – Bp. : Magvető, 1991. – jelentek meg. Annyi személyes megjegyzés talán megbocsátható, ha eláruljuk: a Szemközt vele c. kötet és az Albert Zsuzsa válogatta versek is a szerkesztő által legjobban szeretett Csorba-művek közé tartoznak. A kötet címoldala és borítója. A műsor, amelyre a költészet és mindenféle más művészetek szerelmese, kitűnő ismerője dr. Sárvári Csaba matematikus, egyetemi docens – talán írhatom, kedves barátom -, hívta fel a figyelmemet, az 1999. augusztus 19.-ei adás ismétlése volt.)
2009. 12. 23. Már harmincezren kattintottak rá a Csorba Győzőről szóló honlapra címmel rövid riport jelent meg az Új Dunántúli Naplóban november 29-én. (A honlap szerkesztőjével Méhes Károly író, költő, újságíró beszélgetett.)
2009. 12. 19. Szép és felettébb érdekes karácsonyi meglepetés ért. Egyik kedves kolléganőm felhívta figyelmemet arra, hogy Csorba verset talált a Sláger Rádió honlapján. Nem akartam elhinni. Elküldte a linket. Vas Maya műsorvezető a Szerelem hullámhosszán c. vers- és idézetgyűjteményét találjuk ezen a címen. És Márai, Heine, Kosztolányi, Pilinszy, Bella István és más kitűnő alkotók társaságában itt olvasható Csorba Győző Megbékülés c. verse is, amelyik a Mozdulatlanság c. első Csorba kötetben (1938) jelent meg, és amelyet a költő valamiért nem válogatott be Összegyűjtött versek c. kötetébe. Vas Mayának köszönöm a "beválogatást" és a Megbékülés c. verssel kívánok ma a honlap olvasóinak Istentől áldott, szép Karácsonyt és boldog új évet a Csorba örökösök nevében is.
2009. 12. 12. Megjelent Valachi Anna Csigavonalban a Parnasszusra című Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa alcímű "Alkotáslélektani fejlődésregény"-e. (Valachi Anna adta ezt a találó a műfaji meghatározást a címoldalon.) A kitűnő kötet összeállítása előtt a szerző engedélyt kért Csorba Győzőnétől, hogy Csorba néhány Rákos Sándorhoz írt levelét, ill. levélrészletét közzétegye a kötetben. Az engedélyt, közreműködésemmel, természetesen megkapta, s most a kész mű egy példányát címemre postázta. Kitűnő munka, ajánlom mindenkinek, aki szereti Rákost és Csorbát, akiket, ahogyan ma szokták mondani, talán nem véletlenül, erős baráti szálak kapcsoltak össze. Idézem a borítón olasható ajánlás egy részletét: "Irodalomtörténeti felkészültség, empátia és lélekismeret egymást megtermékenyítő eredménye ez a munka. A monográfiát olvasva valós értéke szerint fedezhetjük fel a huszadik századi magyar líra egyik legjelentősebb költőjét." Így igaz.  A kötetet és Valachi Anna igazán meleg hangú ajánlását (itt közlöm) nagyon szépen köszönjük.
2009. 12. 10. Bertók László A város neve  című Mintha azt mondanám, haza alcímű kötetének nagy sikerű bemutatóját 2009. december 8-án 17 órától tartották Pécsett, a Művészetek Házában. Bertók László a bemutató beszélgetés közben sokszor említette Csorba Győzőt is, akit "atyai jóbarátjának" nevezett. Beszélgetőtársai, Nagy Imre egyetemi tanár, irodalomtörténész, Szirtes Gábor szerkesztő, kritikus, kiadóvezető és Lázár Balázs színművész segítségével Bertók László a kötet bemutatóján szépszámú közönség előtt vázolta azt a folyamatot, amelynek során ő és a Város egymásra találtak. Csorbához hasonlóan immár Bertók  László és a Város neve is elszakíthatatlan szálakkal kötődnek egymáshoz. Gratulálunk Bertók Lászlónak és további sikereket kívánunk! A bemutatóról szóló hír itt megtekinthető.
2009. 12. 01. Eltemették Tüskést Tibort. A Pécsi Köztemető Kápolnájában volt a mise, ott hangzottak el a búcsúztatók. Isten nyugosztalja az égi szerkesztőségben. A PécsTv tudósítása a temetésről itt látható.
2009. 11. 16. Tegnap, vasárnap valami késztetést éreztem. Hogy írnom kéne. Írnom valamit Tüskés Tiborról. Róla, érte, utána… Megírtam. egy szuszra. Nem gondolkodtam különösebben sokat rajta. Csak úgy jöttek az emlékek. Úgy érzem,  ezért őszinte és igaz, amit leírtam. Ide másolom.
2009. 11. 12. Meghalt Tüskés Tibor. Hogy ki volt ő, a honlap olvasóinak nem kell bemutatni. Pécs, Baranya és Somogy "örökös" lapszerkesztője, irodalomtörténész, tanár, Csorba monográfusa, barátja.  Csorba Győzőné, Margitka és a Csorba lányok nevében részvétünk és együttérzésünk a családnak. Most már Tüskés Tibor is az "égi szerkesztőségben" várja a kéziratokat… Isten nyugosztalja, emlékét ez a honlap és szerkesztője is hálával őrzi. (A Magyar Írószövetség Tüskés-nekrológja itt, a bama.hu ill. a Dunántúli Napló Tüskés-nekrológja pedig itt olvasható.) Csorba Győző Tüskés Tibornak ajálott versét, A világ küszöbei-t itt közlöm. És egy fotó, amelyen még "fiatalon" egy pedig amelyen már idősebb korban látható Csorba és Tüskés. A Csorba Győző Baranya Megyei Könyvtár gyászjelentése itt olvasható.
2009. 10. 30. 25-én vasárnap reggel 7 óra előtt, a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Szó ünnepe címen kiadott „versválogató” kötetét mutatta be. Az érsek úr csak a megjelenés után tudta meg, hogy Csorba Győzőnek ezzel a címmel jelent már meg kötete. A véletlen címazonosságról is szó esik az adásban, de az érsek szép szavait minden gondolkodó embernek szíves figyelmébe ajánlom, s különösen talán azt a mondatot, amelyet egy serpától (hegyi vezető) idéz, aki így intette a siető idegent: „Álljunk meg, hogy a lelkünk utolérjen bennünket.” A felvétel meghallgatható itt!
2009. 10. 19. Csűrös Miklós "50 év még a Balkán szélén is nagy idő" címmel, Takáts Gyula levelezése Csorba Győzővel és Fodor Andrással alcímmel kitűnő tanulmányt tett közzé a Jelenkor idei októberi számában. (p. 1110-1121.) A tanulmányt digitalizáltam, itt olvasható.
2009. 09. 02. Csorba Győző Viola nevű unokájának férje, Christian Selleri jóvoltából érdekes dokumentumokkal bővült a Csorba honlap. »»» 
2009. 08. 28. A Digitális Irodalmi Akadémia szerkesztőgárdája Radics Péter úr vezetésével egészen csodálatos munkát végez mostanában. Egyik újításuk-bővítésük, hogy elkészítik, közzéteszik az Akadémia tagjainak képgalériáit. A mai naptól „látogatható” Csorba Győző 76 képet tartalmazó galériája is, amely a szülőktől (1904) a költő emléktáblájának felavatásáig (2007) a gazdag alkotó élet legfontosabb momentumai közül válogat. »»» 
(Hogy a honlap szerkesztője sem lazsált az elmúlt hónapban, azt talán igazolja  a gyűjtemény "felvezető" mondata…)
2009. 08. 04. Üdvözlöm az olvasót! Szabadságom ideje alatt sem felejtettem el a Csorba hagyatékot, de csak "gyűjtögettem" az anyagot, a honlapot nem bővítettem. Lassan elkezdem a frissítést is, elsőként egy 2006-os, itt eddig még nem regisztrált oldal ajánlásával. Csorba mellszobrának avatójáról és a szoborról készült képek is láthatók a Pécsi Napilap on-line újság tudósításában.
2009. 06. 26. Mától közölni kezdem a Csorba Győző Emlékszoba dokumentumainak képeit. Az okokat ld. itt, a képeket pedig itt. Az oldalt legalább havonta bővítem, érdemes időnként visszatérni!
2009. 06.  11. A Tárgyaim c. Csorba írásban említett tárgyakról három három új fotót sikerült készíteni:  római kori agyagmécses 1. és agyagmécses 2, valamint  "…egy feszület – a kereszt ugyancsak apósom faragása". (A fotókat Csorba Zsófia, a költő harmadik leánya készítette.)
2009. 06. 03. Az előző hír bővítése, kiegészítése: Csorba Két december c. Kardos Tibor halálhírére írt versének és Kardos Tibor egy 1970-es, Csorbához írt levelezőlapjának közlésével tudom most meglepni a kedves olvasót. (Első oldal, második oldal.) A levelezőlaphoz írt megjegyzésem a Kardos levél kommentárjának utolsó bekezdésében olvasható.
2009. 05. 30. A szokásos mondattal kezdhetem a hírt: "véletlenül" kezembe került Kardos Tibor egy 1961-ben Csorba Győzőhöz írt levele, melyben az irodalomtörténész a költő Dante-fordításait "lektorálja". A rendkívül érdekes, tanulságos levelet, valóban provizorikus megjegyzéseimmel kiegészítve, most itt közlöm.
2009. 05. 20. A matematikusok szeretik a verset. Sárvári Csaba dr. után kollégája, Pethőné Vendel Terézia dr.  járt nálam, aki Pollack Mihály Műszaki Kar egyetemi docense, s mutatta örömmel Csorba dedikációját egy 1972-es Szép versek kötetben. (Akkor gimnazista volt, és még "csak" Vendel Teréz…) Hálás vagyok a kar matematikusainak, mert olvassák Csorbát – és a honlapot. Talán többször és alaposabban, mint néhány (jónéhány!) bölcsész… Köszönöm a tanárnőnek a jelentkezést, és íme, a dedikáció.
2009. 05. 19. Fehér Zoltántól, Csorba egyik leghűségesebb olvasójától újabb Csorba dedikációkat kaptam. A Lengyel Balázsnak, Lakatos Istvánnak, Simon Istvánnak és Balogh Ferenc békéscsabai fotóművésznek ajánlott Csorba kötetek ajánlásai itt megtekinthetők. Köszönöm Fehér Zoltán szíves segítségét…
2009. 05. 15. Két új menüpont a Digitális Akadémia Csorba menüjei között: Kéziratok és Kapcsolatok! Utóbbinál főként a NAVA oldalaira történő hivatkozás érdekes! (Sajnos, a hang- és képanyagok csak az ún. NAVA-pontokban hallgathatók-nézhetők! A NAVA felvételei a Pécsi Egyetemi Könyvtár Internetes gépeiről is elérhetők!)
2009. 05. 14. A Bevezetés főmenübe – sok más képre és versekre történő hivatkozással – felkerült Csorba Győző házának műholdfelvétele a Google Maps-ról. További képek a házról és a kertről itt.
2009. 05. 11. A Bevezetés főmenübe felkerült a Révfülöpi beszélgetés! (A költővel Bertha Bulcsu beszélgetett,1970 nyarán, a költő révfülöpi nyaralójában. Az interjú először a Jelenkor híres "beszélgetősorozatában" jelent meg.) Révfülöpi képek itt.
2009. 04. 14. A 2009. április 8-ai szakközépiskolai találkozón Pécsett (Ld. előző hírt!) Draskovics Márta tanárnő szervezésében színvonalas szavalóversenyt hallhattunk. Kilenc iskola szavalói mondtak el egy-egy szabadonválasztott verset, s "kötelezőként" Csorba Séta és meditáció c. versét. Nagy öröm, hogy a találkozó szervezői  méltón emlékeztek Csorba Győzőre, s méltón ünnepelték egyben a közelgő Költészet Napját is.  Csorba versét (ebben a "kategóriában" külön értékelés is volt!) a kéttagú zsűri (Mikuli János, a Janus Egyetemi Színpad munkatársa és a Csorba honlap szerkesztője Pintér László) szerint Buni Barbara mondta legjobban, ő a találkozó záróünnepélyén a jelenlevő összes diák és tanár előtt is előadta a Séta és meditáció-t.  A szavalóverseny "összetett" első helyét Fuszenecker Helga nyerte. A következő két képen Buni Barbara (II. helyezett) és Simon Rózsa (III. helyezett) veszik át a díjakat. A győztesek nevét és képeit a "Radnóti" honlapján is megekinthetik. Képek a versmondó versenyről  »»» Köszönjük szavalók, köszönjük Draskovics Márta, köszönjük Radnóti! (Draskovics Mártáról, sajnos, nem találtam képet…)

2009. 04. 04. 2009. április 8.-án Pécsett a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolában tartják meg a Dél-magyarországi Közgazdasági Szakközépiskolák Találkozóját. A találkozón 9 óra 30 perctől versmondó versenyt is rendeznek, melyen minden versenyző kötelező feladata lesz Csorba Győző Séta és meditáció c. versének szavalása. Örülünk, hogy a tanárok megismertetik a fiatalokkal Csorba költészetét, nem hagyják feledésbe merülni az életművet. Köszönet az iskolának, a tanárokak, és a diákoknak, akik megtanulják Csorba versét… A találkozó meghívója.

2009. 04. 01. Csorba Győző Tárgyaim c. lírai, meleg hangú, érdekes, képekkel bőven dokumentált "tárgy- és emlékidézője" a Kortárs folyóirat 1974. évi 11. számában az 1809–1815. oldalon jelent meg. Itt közlöm. Az összes fotó együtt a Tárgyaim c. fotóalbumban nézhető meg.

2009. 03. 23. Elkészült a Hatvan!-Vanhat? c. Csorba emlékezés (In.: Új Írás. 1976. 11. sz. 115-[128.] p.) digitalizálása. A költő "vallomásos" írása – a képekkel kiegészítve – itt olvasható! Az írás képanyagát, 18 rendkívül érdekes dokumentumot Csorbáról, rokonairól, barátairól és kortársairól  itt egybegyűjtve is közlöm.

2009. 02. 19. Az Összegyűjtött versek c. Csorba kötet Szabadulás c. ciklusában megjelentetett versek 1943 és 1947 között keletkeztek, a Szabadulás c. Csorba-kötet (Pécs : Batsányi Társaság, 1947.) verseivel azonos időszakban. A kötetben és a ciklusban azonban nem ugyanazok a versek olvashatók: az Összegyűjtött versek Szabadulás ciklusában jóval több vers van, mint a Szabadulás c. kötetben, két vers viszont csak a Szabadulás c. kötetben található meg. Mivel Csorba azonos időszakban, azonos kötet- ill. cikluscím alatt közölte  ezeket a költeményeket, fontosnak tartom, hogy az eltéréseket jelezve is megelentessem a költő ezen korszakát reprezentáló verseket. A két kötetben közölt versek közötti "megfeleltetés-táblázatot" itt közlöm.

2009. 02. 14. Már sokan sokszor leírták Csorbáról, én is említettem, hogy nagyon szerette a humor minden fajtáját, leginkább az ironikus, gúnyolódó, csipkelődő Csorbára emlékeznek kortársai. De a vicceket is szerette. Főként Galsai Pongrác és Lázár Ervin viccein mulatott nagyokat  Az emberi aljasságot, gonoszságot, kisebb-nagyobb bűnöket, gyarlóságokat pedig sokszor vitriolos epigrammákban, rövid "bökversekben" csúfolta ki. Egy ilyen "Janus-epigramma" történetét ő maga mesélte el egy alakommal… »»»  

2009. 02. 01. Csorba Győző oldala a Nyugat honlapon.

2009. 01. 29. A 2008. 10. 29-i bejegyzésben szomorúan állapítottam meg, hogy valamilyen fatális véletlen folytán Csorba Szabadulás c. kötetét még nem digitalizáltam. Most örömmel jelenthetem, hogy a digitalizálás elkészült, a kötet versei itt olvashatók. A kötet versei elérhetők a Művek főmenü Önálló kötetek menüjéből is! A versek felkerültek a Művek menü Csorba versek a honlapon A-Z almenüjei alá is.

2009. 01. 26. Fontos új oldal került a Csorba-honlapra! Csorba művei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján. Elérhető a Művek főmenü Önálló kötetek menüjéből is!

2009. 01 22.  Még egy kiegészítés a Weöres-évfordulóhoz. Mindig tudtam, hogy a nagy természetkutatók, reál tudományok jeles képviselői szeretik a művészeteket. Mondhatnám, azért nagy tudósok a reáliák világában, mert a humaniorák világában is jól eligazodnak. Gondolom, a két tudomány együttes ismerete, alkalmazása emeli ki őket a sokaságból… Van szerencsém ismerni pl. olyan kiváló matematikust, Sárvári Csaba urat, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Műszaki Karának egyetemi docensét, aki szintén a fenti körhöz tartozik: mint matematikus jónéhány ítésznél jobban érti és szereti a művészeteket, főképpen a verseket. Sokat tett Weöres pécsi „kultuszának” segítéséért, pl. az ő nevéhez fűződik az a kezdeményezés, amelynek nyomán Weöresről Pécsett utcát neveznek el. (Majd, ha készen lesz a „helye”, az új utca „sorsa” ugyanis az EKF beruházások sikerétől függ, mert valahol az új létesítmények mellett szeretnék kialakítani…) Sárvári Csaba ma két kedves fotóval lepett meg Weöres kézírásos verseskötetéből, engedelmével fölteszem ezt a két fotót is ide. (1.  2. ) És köszönöm, hogy érti, szereti, megbecsüli a költőket, emléküket őrzi, JÓhírüket terjeszti…

2009. 01. 22. Kiegészítés a Weöres-emlékezéshez. Csorba A/4-es spirálfüzetekbe írta verseit. A versek kéziratainak sorát időnként jegyzetek szakítják meg, ezért a versesfüzetek sokszor akár naplóként is használhatók. A költő gyakran írt a versek közé megemlékezéseket más költők, alkotók, barátok, rokonok, ismerősök halálakor. Weöres halálakor vers is született, mely a Hátrahagyott versek c. kötetben jelent meg. Itt közlöm: [Győzött a test…] [Hátrahagyott versek. – Pécs : Pro Pannonia, 2000   A kötet nem végleges, nem javított, digitalizált változata a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján] A vers előtti oldalon a versesfüzetben Csorba megrendítő feljegyzést írt Weöres haláláról. Itt közlöm.

2009. 01. 22. Húsz éve, 1989. január 22-én halt meg Weöres Sándor, a magyar költészet fényes csillaga. Tisztelettel emlékezik rá ezen a napon a művészetet szerető magyar közönség. Weöres Csorba Győző jóbarátja volt ezért én néhány a Csorba hagyatékól választott dokumentummal-verssel hajtok fejet a nagy költő előtt,  a Csorba Emléklap néhány oldalát idézve: először a két költő könyvtáros "múltjából" mutatok be egy kölcsönzési elismervényt, aztán a Csorba Győző Megyei Könyvtár falán egymás mellett elhelyezett Weöres és Csorba emléktáblákról közlök egy fotót, majd egy Csorba verset idézek, melyet a költő Weöres 75. születésnapjára írt, végül egy fotót is idemásolok, amelyen Weöres Sándor és felesége Károlyi Amy látható.Örömmel vettem észre, hogy a Pécsi Újság az MTI nyomán írást tett közzé az évfordulóról. Pécsi lapok mostanában (pécsi) irodalommal, művészettel nem nagyon foglalkoznak, ezért külön öröm ez számomra. Az írás olvasható itt .
2008. 12. 26. Valamilyen szerverhiba miatt két napig nem tudtam elérni a honlapot – én sem -, ezért a karácsonyi üdvözlettel sajnos már elkéstem.  Így hát a remélhetően szép és áldott karácsony után most már "csak" boldog és békés új esztendőt tud kívánni az Emléklap minden kedves olvasójának (Csorba Csörög a fagyos föld c., a "Szélkiáltók" által megzenésített  versével) a Csorba család nevében a szerkesztő.  

2008. 12. 17.  A 2008. 10. 21-ei bejegyzésben írtam a pécsi Janus-ünnepségekről. Akkor kicsit csalódott hangon említettem meg, hogy Janus egyik legszorgalmasabb és leghíresebb magyar fordítójának, Csorba Győzőnek a nevét az ünnepségek során csak egy műsorfüzetben említették meg. Most, kellemes utójátékként, a főszerkesztőtől Török Mátétól, a Csorba örökösök megkapták a MACs Records kiadásában megjelent Janus Pannonius c. zenei cd-t, amelyen a szerzők négy Janus-verset Csorba Győző fordításában zenésítettek meg. Ezúttal is köszönöm nekik Csorba Győzőné és a Csorba-lányok ­– akik szintén kaptak egy-egy példányt a CD-ből – nevében is, hogy nem feledték el „Viktor Pannonius”-t. A CD bővebb ismertetőjét innen érhetik el.

2008. 12. 03. Olvasom a következő hírt az Interneten:   Pusztán működtetni szeretnék a Rodostó Turistaházat.  Megdöbbenek. Több okból. (A bejegyzés  itt folytatódik.)

2008. 11. 21. 1916-ban ezen a napon született Csorba Győző. Ma lenne 92 éves. De már 13 éve halott. Emléke azonban él, remélem, még sokak szívében. Velük együtt mondom: non obiit, abiit – nem halt meg, eltávozott.  Hogy ne mindig a halállal viaskodó Csorbára emlékezzünk egy kedves háromsorosát idézem itt a születésnapról, mely egy Weöres Sándornak hatvanadik születésnapjára írt verscsokor részeként jelent meg…

2008. 11.19. November a halottak hónapja lesz a honlapon? 2008. 10. 27-én még örömmel adtam hírt arról, hogy megjelent a Csorba Győző Takáts Gyula levelezése c. kötet, most meg szomorúan olvasom a hírt, meghalt Takáts Gyula Kossuth-díjas költő, Csorba Győző kedves somogyi-kaposvári-becei alkotótársa, barátja. Gazdag és szép alkotói, emberi életpálya ért véget a mai napon a 97 évet élt költő, író, esszéista, múzeológus halálával. Isten nyugosztalja, Gyula bácsi! (Később visszatérek Takáts Gyula méltatására!)

2008. 11. 16. Szomorúan hallottuk a hírt, hogy meghalt Gyurkovics Tibor költő, drámaíró, szerkesztő, pszichológus, dramaturg, színész… Gyurkovics szerette és elismerte Csorba művészetét, emberségét, amiképpen Csorba is becsülte Gyurkovics tehetségét, sokoldalúságát. Gyurkovics Tibor 2004. novemberben Pécsett a Művészetek Házában részt vett az "…élni kell, ameddig  élünk…” (Figyelem, Mozilla-Firefox böngészővel olvasható!) c. Csorba Győző és Bertha Bulcsu levelezéskötet bemutatóján. A bemutatóról a Pécsi Televízió készített felvételt, Gyurkovics Tibor az itt megnézhető videófelvétel közepétől látható. Személyes emlékemet erről az eseményről itt olvashatják. A költő Gyurkovicsra kedves-csacska versével emlékezünk.

2008. 11. 07. A Csorba Győző és Takáts Gyula levelezése, 1941-1991 c. kötet megjelentetéséhez a Pro Pannonia Kiadó egy a címzettektől támogatást kérő "körlevél" küldésével is igyekezett forrást gyűjteni. (A levélben egyúttal a Fodor András Tüskés Tibor levelezése c. könyv második kötetéhez is támogatást kért a Kiadó.) Csorba Győző özvegyének nevében is szeretném most megköszönni a támogatóknak nemes cselekedetüket. Íme azok névsora, akiknek a valóban hálás köszönet szól: »»»

2008. 11. 02. Csorba életében a november nagyon fontos hónap: 1916. november 21-én született, november 3-án van a névnapja, 1943. november 1-től nevezték ki városi könyvtárossá, 1944. november 12-én nősült és 1944. november 29-én foglalták el az orosz csapatok Pécset. Ahogyan ő írja: „Évfordulóim hónapja ez a szigorú nevű hónap." Egy régebbi emlékezéssel igyekszem most felidézni a "költő novemberét."

2008. 10. 29. Tüskés Tibor nagyon érdekes, bőséges jegyzetanyaggal ellátott írást jelentetett meg a Tiszatáj 2008. októberi számában (p. 76-83.) Csorba Győző, Rónay György és Weöres Sándor esztétikai, verstani "vitájáról", mely Csorba és Weöres versesköteteinek Rónay által írt kritikáiban ill. Weöres válaszában csúcsosodott ki 1947-ben, Csorba Szabadulás c. kötetének megjelenése kapcsán. (Mint most kiderült, Csorba önálló verseskötetei közül egyedül a Szabadulás nincs még digitalizálva. Hamarosan pótolom! A kötet verseinek nagy része addig is olvasható az Összegyűjtött versek c. Csorba kötetben a Digitális Irodalmi Akadémia oldalain. Mozilla-Firefox böngésző ajánlott!) Tüskés Tibor szíves engedelmével itt közlöm a tanulmányt. Idővel szeretném a hivatkozott írásokat és verseket is megjelentetni a honlapon, ezért erre a bejegyzésre még többször utalni fogok.

2008. 10. 27. Örömmel jelenthetem, hogy megjelent a Csorba Győző és Takáts Gyula levelezése, 1941-1991 c. kötet, melyet e honlap szerkesztője rendezett sajtó alá, s a Pro Pannonia Kiadó honlapján már olvasható az ismertetése.

2008. 10. 21. Ötven éve került ki a nyomdából a Jelenkor első száma, ennél jóval régebbi időkbe vezetnek vissza minket a Pécsi Székesegyházban most újratemetett Janus Pannoniusról szóló megemlékezések. Az ünnepségekről a pécsi sajtó minden fontos orgánuma beszámol. Ezek közül néhányat ajánlok most: Pécs TV ; Baranya ma (bama) ; Pécsi Hét online ; Pécsi Napilap ; Pécsi Újság. A püspök-politikus Janus mellett mindenütt megemlékeznek a költő Janusról is, de sehol nem láttam egyik legkitűnőbb és tőle legtöbbet fordító magyar tolmácsolójának, kései pécsi utódjának Csorba Győzőnek a nevét. Köszönöm Fenyvesi Bélának, ahogyan magát aposztrofálja az "egyik Szélkiáltó"-nak, hogy ők megemlékeznek róla is a Pécsi Kulturális Központ műsorfüzetében. Egyszer összeállítottam Csorba fordításairól egy bibliográfiát. Janustól 147 fordítását tudtam összegyűjteni benne. Ennek közreadásával emlékezem most a két költőre, meg Csorba fordításában az Egy kérkedőről c. Janus epigramma egyik szövegváltozatával.

2008. 10. 20. 2008. 09. 12-én (ld. ott!) Csorba dedikációk digitalizált másolatát kaptam Fehér Zoltántól. Akkor az írtam, majd bőbebben is magyarázom a dedikációkat. Most, elsőként, a Boldizsár Ivánnak írt Csorba dedikációhoz fűzött megjegyzéseimet közlöm itt, azért is, mert ehhez érdekes történet kapcsolható, és azért is, hogy ezzel emlékezhessünk az ötvenéves Jelenkorra…

2008. 10. 18. Az október 6.-i hírben Csorba orosz fordításairól írtam. Gondolom, nem sokan tudják, mért is fordított Csorba orosz nyelvből, annak ellenére, hogy nem tudott oroszul? Íme… (Frissítve 2008. 10. 20-án: Csorba Győző emlékezése Mezsirovval való találkozásairól)

2008. 10. 13. Száraz Miklós György válaszolt a 2008. 09. 29-ei, hozzá közvetítő útján eljuttatott levelemre. Válaszát, az olvasóra bízva megítélését, mindenféle kommentár nélkül itt közlöm. (A válaszra írt levelemet és Száraz úr arra írt újabb levelét nem teszem közzé, a vitát én a magam részéről ezzel lezárom. Szerintem mindenkiek jobb lesz így…)

2008. 10. 06. A szokásos szöveggel kezdhetem: "Csorba hagyatékának rendezése közben talátam meg… " Igen, megint a véletlen. Kezembe került a Szovjet Irodalom c. valamikori folyóirat 1984. évi 9. száma. Ebből teszem közzé most David Kugultinov kalmük költő  Csorba fordításában megjelent négy versét és Tüskés Tibor A költő és és fordítója. Találkozás David Kugultinovval c. írását. »»»

2008. 09. 30. Rauscher Edina Csorba Győzőről szóló BTK TTK dolgozatát megkaptam (ld. 2009. 07. 28.), most – a szerző szíves engedelmével – itt teszem közzé.

2008. 09. 29. Száraz Miklós György "Délies Pécs" címmel jelentetett meg írást a Magyar Nemzet szeptember 27-ei számának Hétvégi Magazin mellékletében a 37. oldalon. A Magyar Nemzet kulturális rovata szerkesztőjének Vitézy Zsófiának a címére, küldtem egy a szerzőnek szóló e-mailt (Sz. M. Gy.  címét nem ismerem), amelyet itt most közzéteszek. Ítélje meg az honlap látogatója maga, jogos-e a kérdésem?

2008. 09.25. Csorba Győzőről, különösen 1948-tól a 60-as évek végéig, azt hangoztatták a „marxista” irodalomtörténészek, kritikusok, hogy versei pesszimisták, túl "komor" a hangjuk. Aki viszont személyesen ismerte Csorbát, az tudta, hogy ez a "komor" hangú, pesszimista költő mennyire szerette a jó humort, a vicceket, a jó humorú embereket. A költőt, amellett, hogy Galsai Pongrácot igen tehetségesnek tartotta, talán éppen a humor fűzte még különösebb erővel pesti barátjához. Anekdoták garmadája keringett, főként Galsai jóvoltából, a közös pécsi évekről. Minden beszélgetésük alkalmával nagy nevetések között idézték fel egyiket-másikat. Galsai Angelika című emlékidéző írását közlöm most itt az író Hulló karácsonyfák című kötetéből, azért is, hogy felvidítsam az idelátogatókat és azért is, hogy Galsai történetével cáfoljam a „komor Csorba”-képet. A hulló karácsonyfák c. kötet egy példányát Galsai Csorbának dedikálta »»» És itt van még egy kép az anekdotázó, nevető Csorbáról és Galsairól. (A képen baloldalt Takáts Gyula látható.) »»»

2008. 09. 15. Még két hír a "Bertók-blokkhoz" (ld. 2008. 09. 02.): a díszpolgári cím átvételekor elmondott Bertók beszéd szövegét a költőtől kaptam, engedelmével itt közlöm. (Csorba neve is többször szerepel benne). Szeptember 13.-án megjelent Bertók Lászlóval egy beszélgetés a pécsiujsag.hu-n. Csorba ebben is emlittetik. Itt érhető el a riport.

2008. 09. 13. Csorba Győző 13 éve, 1995. szeptember 13.-án halt meg. Alakja azóta sem halványult rokonai és a sok-sok barátja, ismerőse emlékezetében. Szomorú főhajtással és költő Verseim sorsa c. költeményével emlékezem életének utolsó napjára… (A vers Csorba Győző és Vallai Péter előadásában is hallható a szöveg fölötti linkekre kattintva.) Itt pedig emlékemet olvashatják arról a napról…

2008. 09. 12. Fehér Zoltán, Csorba székesfehérvéri tisztelője megint meglepett néhány (jó néhány:11 db!!) Csorba dedikációval. Mellékelem Fehér Zoltán hozzám küldött villámposta-levelének a dedikálásokra vonatkozó részletét. Kedves Zoli, ezúton is nagyon köszönöm a honlap lelkes támogatását! És a dedikációk: Boldizsár Ivánnak, Doroszlai Józsefnének, Hajnal Gábornak, Fodor Andrásnak, Hunyady Józsefnek (1; 2; 3;), Szabó Edének (1;   2.) Tóth Gyulának, Vajda Endrének. A dedikációkról kicsit részletesebben majd később…

2008. 09. 02.  Bertók László A Pécs város DÍSZPOLGÁRA kitüntető címet kapta a Város Napján, 2008. szeptember 1.-én. Aki ezt az oldalt látogatja, valószínű tudja, milyen nagy szerepet játszott – mondjuk így most már – egymás életében a két alkotó. Csorba, aki elindította Bertókot az igazi költővé, művésszé válás útján, olyan életművet alkotott, amelyért pécsiként az első Kossuth-díjat kapta, és Pécs díszpolgára lett. Bertók, akit elindított, követte ezen a nagyon magasra vezető úton: Kossuth-díjat kapott és a VÁROS díszpolgára lett. Miközben fejet hajtok ismét a nagy előd előtt, gratulálok a nagy utódnak: Kedves Laci, úgy is, mint hajdanvolt kollégád (beosztottad), úgy is, mint munkatársad, aki Csorba Győző révén került közel hozzád (ld. Csorba Győző hátrahagyott versei), és úgy is, mint egyszerű pécsi polgár, gratulálok neked, a nem egyszerű, hanem immáron PÉCSI DÍSZPOLGÁRNAK. Végre nem a kitüntetettet „fényezi” a díj, hanem a díjnak ad nemes fényt a kitüntetett neve. Kívánok további jó erőt, egészséget, sok jó művet (mert, tudom, nem „csak” verset tudsz írni;) és boldog, békességben eltöltött hosszú éveket kedves családod körében: Pintér Laci
Hír az Új Dunántúli Napló 2008. szeptember 2.-ai számának 1. és 4. oldalán, és két híradás az Internetről: bama.hu és pecsiujsag.hu 
(Bertók László versei megtalálhatók a www.bertok.hu oldalon és Digitális Irodalmi Akadémia honlapján is. Ez utóbbi címen életrajz és bibliográfia is található a költőről.)

2008. 08. 30. A Csorba Győző és Takács Gyula levelezése című kötet – mely várhatóan október végén jelenik meg – összeállítása közben többször is a kezembe kerültek „mindkét” Dunántúl és a Jelenkor számai. Nagyon sok érdekes és színvonalas írást olvashattam bennük. (Ez a jegyzetelés-adatgyűjtés „robotjának” jutalma: miközben keresem az írásokat, el is olvashatom őket. Föltéve, ha jut rá időm…) Most – Csorba idézetekkel  és némi magyarázó szöveggel "körítve" – két írást ajánlok az olvasó figyelmébe a „második” Dunántúl 2. számából.
(1952. 1. évf. 2. sz.) »»»

2008. 08. 18. Csorba 1934-ben a Pécsi Pius Gimnáziumban érettségizett. Most megtaláltam az 1934-es érettségi tabló fotóját. A kép itt látható.

2008. 08. 17. Ezen a héten kétszer is jártam Csorba Győző három unokájával és két dédunokájával Kánban.  A festői szépségű kis falu lakói nagyon szorgalmas és okos emberek, mondhatni, "kilógnak a sorból": nem hagyják kihalni falujukat. Annak ellenére sem, hogy Magyarországon valamiféle rossz "vidékpolitika" miatt a múlt század végétől egyre jobban elnéptelenednek a falvak, s nagyon sok már éppen olyan, mint ahogyan Csorba láttatta őket 1981-es keltezésű Kihaló falu c. versében. Kinek lesz igaza vajon? Csorba látomása "teljesedik ki", vagy a káni példát követik a falvaink? Én az utóbbiért szorítok… És aki járt már Kánban, vagy hasonló helyen, biztos velem ért egyet. Most az egyszer ne legyen igaza Csorbának…

2008. 07. 28. A "nyári szünet"  után szeretettel köszöntöm újra az olvasót! A PTE BTK kiváló hallgatója Rauscher Edina Autorizáció és kultuszképzés. Csorba Győző alakja Pécs kulturális emlékezetében címmel írt tudományos diákköri dolgozatot, amelyet a PTE BTK Tudományos Diákköri Konferenciáján április 21-én mutatott be a bíráló bizottság előtt. Itt olvasható az előadás vázlata. Hamarosan közlöm a honlapon az előadás szövegét is. A fiatal kutató vizsgálódása és véleménye figyelemre méltó, kérem olvassák el írását! (Ld. 2008. 09. 30.)

2008. 06. 21. Tüskés Tibor irodalomtörténész elemzést írt Csorba Győző Ritmus, rend, zene c. verséről az Irodalmi Páholy c. pécsi folyóiratban. A szerző engedélyével mellékelem a két oldalt: a verset és a tanulmányt. A vers meghallgatható a költő előadásában: Ritmus, rend, zene

2008. 06. 19. Elnézést a hosszú hallgatásért! Most igyekszem kárpótolni az olvasót… Ha minden jól sikerül, novemberre készen lesz a Csorba Győző Takáts Gyula levelezése, 1941-1991 c. kötet. Örömmel jelenthetem: elkészültem a szerkesztéssel (ezért nem volt időm az oldalra…), s már csak Tüskés Tibor előszava és az általam írandó utószó hiányzik belőle. Íme, néhány szó és kép a kötetről és a szerkesztésről. »»» 

2008. 05. 16. Picit még akartam "csinosítani", bővíteni a Galasai-emlékezést, közben azonban a helyi napilapban, az Új Dunántúli Naplóban fontos és jelentős hírt olvastam: immár bizonyos lett, hogy a Kárpáti Gábor pécsi régész által 1991-ben a Pécsi Dóm altemplomában talált egyik sír Janus Pannoniusé volt! Úgy kapcsolódik a hírhez Csorba Győző, hogy ő az egyik legnagyobb magyar Janus-fordító, ő írta az előszót Janus összes műveinek első teljes magyar kiadásához, s több verset, verscsokrot is ajánlott költő elődje emlékének! (Egy vers a sok közül, mely meghallgatható Tomanek Nándor előadásában is.) Azt hiszem, Csorbát nagy boldogsággal töltené el a hír, hogy a humanista püspök sírja – újratemetetése után – 2009-től, Janus tisztelői és a Pécsre látogatók emlékhelyévé válhat. További kommentár helyett – kissé megcsonkítva, s nem a legjobb minőségben – sajnos nincsen jobb szkennerem, elnézést kérek – közreadom az ÚDN cikkét és képeit. 1. rész: »»» ; 2. rész: »»» (Az első rész egyik kis képén az a pécsi Barbakán-kertben lévő Janus-szobor látható, amely honlapunk montázsában egyik fő elemként szerepel.) És itt az Internetes hír a Baranya Ma (bama) oldalról.

2008. 04. 17. Csorba képei között keresgélve bukkantam az éppen 20 éve elhunyt barát, Galsai Pongrác, síremlékének fotójára. Galsai halálának évordulójára emlékezve most közzéteszem a síremlék fotóját »»» és egy fotót Galsai temetéséről »»» Csorba a versesfüzetébe (mely időnként naplóként is funkcionált) Galsai halála után egész oldalt betöltő „búcsúztatót” írt: „Galsai Pongrác meghalt. 1988. ápr. 22-én reggel 8 órakor. Ugyanezen a napon reggel ³/₄8-kor lett rosszul. A hét elején 3 napig Bécsben volt, s jókedvűen tért haza. Márta (a felesége) meg akarta kérdezni kezelőorvosát, elutazhat-e, Pongrác nem engedte. Szegény, szegény, szegény! Margitka is én is nagyon szerettük. Intenzív kórházi kezelése után beszéltem Vele utoljára kb. márc. 25-30 körül. Isten veled, drága Gráci!” Csorba Győző Galsai Pongrácnak ajánlott versei: Folyamat. Galsai Pongrácnak Hallgatható szöveg: Folyamat = Simeon tűnődése, 1983.; Túl már : Galsai Pongrác után nagyon nehéz szívvel = Szemközt vele, 1991.; G. P. után = Hátrahagyott versek. , 2000. Hogy a megemlékezés "méltó" legyen Galsaihoz, közlök egy képet az igazi, élő, vidám, mókás, mindig nevető Galsairól is »»» És két Csorba-emlék Galsairól: »»»

2008. 04. 17. Akár idemásolhatom a 2008. 03. 25.-ei hír "felvezető" mondatát: "Az ötven év leveleit (1941-1991) bemutató Csorba Győző Takáts Gyula levelezéskötet  összeállításán dolgozva (ha Isten is úgy akarja, novemberben jelenik meg) sok érdekességgel találkozom." Most éppen egy honlappal "találkoztam", ahol egy tegnapi keltezésű (04. 16.) érdekes és fontos pécsi vonatkozású blog is található, amelyben Csorba és Takáts Gyula nevét (sőt a legújabb kötetét) is megemlítik, és amelynek címét most megosztom a kedves olvasóval. Ajánlom továbbá magát a honlapot is, melyen a politikai témák mellett sok érdekes, kultúrával, művészettel, szűkebben irodalommal, sőt költészettel foglalkozó blog is olvasható: http://www.jobbklikk.hu/

2008. 03. 31. 2007. 02. 26-án a következőket írtam a Hírek, információk menüben a honlapra: "Rábukkantam [egyéb munkák] közben egy megzenésített Csorba versre is: Alkalmi vers, sajnálatos módon azonban nem tudom, mikor, hol készült a felvétel. Még inkább sajnálom, hogy nem tudom azt sem, melyik együttes készítette a feldolgozást? Talán ezt is a Szélkiáltó, mint a Csörög a fagyos föld-et? Aki tudja, kérem, jelentkezzen!" Ma reggel levelet kaptam Fenyvesi Bélától, a Szélkiáltó Együttestől. A levélben többek között ez állt: "A zeneszerző T. Horváth József, aki a Szélkiáltó tagja volt 1981-1994-ig. A verset annak idején több alkalommal is előadtuk az együttessel. Ezen a a felvételen is Ő énekeli a dalt, de nem velünk. Azt viszont sajnos nem tudom megmondani, hogy mikor, hol és kikkel játszik együtt, hiszen 1989-ben még a Szélkiáltó tagja volt… :-)" Köszönöm szépen, kedves Fenyvesi Béla, s további sok sikert kívánok neked is és az Együttesnek is.

 
2008. 03. 25. Az ötven év leveleit (1941-1991) bemutató Csorba Győző Takáts Gyula levelezéskötet  összeállításán dolgozva (ha Isten is úgy akarja, novemberben jelenik meg) sok érdekességgel találkozom. A napokban Takáts Csorbának írt dedikációit gyűjtöttem össze a Csorba hagyatékban található könyvekből. Egyet, a "kora" és a kötet ritkasága miatt, most bemutatok itt.

2008. 03. 21. Tüskés Tibor irodalomtörténész hozzájárult ahhoz, hogy közzétegyem Az első és egyetlen címmel megjelent, a Csorba Győző szerkesztette Ív c. folyóiratról (ld. a 2008. 03. 19-ei tudósítást!) írt munkáját a honlapon. »»» Köszönöm a hozzájárulást azért is, mert ez megment az ismertetés nehézségeitől és "hatásosabb" is, mintha csak magyaráznám, mit is olvastam. Kapva az alkalmon, közzéteszem a lapszám sokak (pl. a szerző Tüskés Tibor) által legértékesebbnek tartott írását, Kodály Zoltán  előadását, melyet a zeneszerző a Pécsett rendezett  Kodály-hangversenyen mondott 1945. november 19-én. »»» Hogy miért értékes és fontos ez az előadás? Mert mondandója friss, szavai ma is érvényesek. Mert például ilyen mondatok vannak benne: "Elvégre választanunk kell: gyarmat maradjunk-e továbbra is, vagy független ország legyünk, nemcsak politikában, hanem kultúrában, saját egyéniségünk érvényesítésében is."

2008. 03. 20. Valamiért a Sorsunk folyóirat számait nézegettem Csorba hagyatékában, amikor az 1948. januári szám (VIII. évf. 1. sz.) bevezetője, aktualitása miatt, felhívta magára figyelmemet. Megosztom a látogatóval Várkonyi Nándor szerkesztőnek 1848. március 15-re emlékező írását. Érdekes és megszívlelendő állítások vannak benne. »»»

2008. 03. 20. Fehér Zoltántól, aki Csorba Győző és Bertók László művészetének tisztelője, utóbbinak barátja, és aki már máskor is küldött nekem Csorba relikviákat, a következő levelet kaptam: "Kedves Laci! Ismét gazdagabb lettem két értékes Csorba-dedikációval. Nekem különösen nagy öröm, ha olyan dedikált könyvhöz jutok, ahol a dedikáció írója és címzettje is szívemhez közel álló személyiség. S Csorba Győző is, Lakatos István is a legkedvesebb költőim közé tartozik. Amiért a Te számodra is érdekes, értékes lehet, az a dedikációk meleg, baráti, "testvéri" hangja. Eszerint Csorba és Lakatos szoros szellemi, baráti kapcsolatban voltak. Ha gondolod, ennek dokumentálásaként tedd fel az Emléklapra." Kedves Zoltán, nagyon köszönöm, és íme, felteszem Csorba Győző Lakatos Istvánnak írt dedikációit: A világ küszöbei.

2008. 03. 19. Üdvözlet a látogatónak! Különféle okok miatt sajnos már majdnem két hónapja tudtam utoljára frissíteni a honlapot. Mostantól igyekszem pótolni a mulasztást, ezúttal egy újdonsággal. A Pécsi Szemle c. "várostörténeti folyóirat" 2008. évi tavaszi számában Tüskés Tibor egy különleges folyóiratról ír. A "keresztségben" a lap az Ív címet kapta, szerkesztője Csorba Győző, társszekesztői pedig András Endre, Csányi László, Kopányi György voltak. A szerkesztők negyedévente szerették volna megjelentetni a lapot, ám végül csak ez az egy száma (1. évf. 1. sz.) jelent meg. Hamarosan összeállítok egy oldalt, amelyiken ezt a folyóiratritkaságot bővebben is bemutatom (ld. a 2008. 03. 21..-ei hírt!), mert egyetlen számában, olyan szerzőkkel büszkélkedhet, mint Kodály Zoltán, Weöres Sándor, Várkonyi Nándor, Martyn Ferenc, Csorba Győző. Az Ív címlapja: »»».

2008. 01. 28. A 2007. 12. 06. keltezésű hírben olvasható: Megjelent a Fodor András és Takáts Gyula levelezése 1948-1997 c. kötet »»». Múlt héten a kötet bemutatója is megtörtént a kaposvári Megyei és Városi Könyvtárban, méghozzá a 97 éves Takáts Gyula jelenlétében. Íme, a jól sikerült könyvbemutató meghívója és a rendezvény képei. Takáts Gyula és Fodor András ezer szállal kötődött Pécshez és Csorba Győzőhöz, ezért a könyvbemutatón többször szó esett Csorbáról és a Csorba-Fodor-Takáts kapcsolatról is. (Erről majd egyszer külön is írok!) Meg arról, hogy készül a Csorba Győző Takáts Gyula levelezése c. kötet is!

2008. 01. 18. A minap, iratrendezgetés közben, egy gépelt, kézírásos széljegyzetekkel alaposan megspékelt, sárguló spirálfüzet-lapra bukkantam. A sárguló lapon Csorba Győzőnek az A nyújtózó c. verse olvasható, a vers körül látható kézírások pedig Bertók Lászlótól, Csorba költő-barátjától származnak. Az itt látható gépelt vershez és annak kézirat-fénymásolatához némi magyarázat is tartozik.

2008. 01. 08. Csorba Győző kéziratos hagyatéka ugyan halála után nem sokkal a Petőfi Irodalmi Múzeumba került, de könyveit, egyéb relikviáit rendezgetve mindig előbukkan valami érdekesség. Most két sárguló levél került elő fényképei közül. Íme a levelek, némi magyarázattal: az egyiket Várkonyi Nándor írta Csorbának, a másikat pedig Bródy László költő.

2008. 01. 04. Békés, boldog új évet és jó egészséget kívánok az Emléklap olvasóinak! Csorba Győzőt az ünnepek és az évfordulók mindig figyelmeztették az elmúlásra is. Az 1984-1985 forulójára írt 1985. január 1. c. versében is megjelenik a betegség, a halál közeledésének gondolata. Hogy azonban ne csak az elmúlással viaskodó Csorbáról legyen képünk 2008-ban (éppenséggel az idei év első munkanapján 10 centis hó miatt akadozó vonatközlekedés kapcsán), ajánlom a költő vitriolos tollal írt versét is, mely a Tervezés címet viseli. Mindkét vers a Hátrahagyott versek (Pécs : Pro Pannonia, 2000.) c. kötetben jelent meg. Bár Csorba nem jóslatként, hanem az akkori helyzet kicsúfolásaképpen írta Tervezés-t, azért megállapíthatjuk, a költő igazi jóstehetség is volt: egykori látlelete mai viszonyainkra is érvényes, pl. a következő strófa is: "Romban az iskola, nincs tankönyv, szeptember is itt van. / Erre ki számított? – mondja a főfelelős." Sajnos, egyedül a gyerekszületések számáról írtak nem érvényesek mára: "Több gyermek születik, több kellene télikabátból. / Erre ki számított? – mondja a főfelelős." Hiába, mindent Csorba sem láthatott előre…

2007. 12. 06. Megjelent a Fodor András és Takáts Gyula levelezése 1948-1997 c. kötet »»». (Pécs : Pro Pannonia, 2007. – 535 p.)  Az Irodalmunk forrásai c. sorozat 31. kötete, melyben a szerzők 500 levele olvasható, érdekes és hiánypótló adatokat tartalmaz a két Kossuth-díjas alkotó – nevezhetjük kapcsolatukat akár Mester-Tanítvány kapcsolatnak is – életéből/ről, a címben is jelzett korszak kulturális, irodalmi helyzetéről. A levelek, melyek korszakokat ívelnek át, olvashatók kortükörként, a két alkotó mély barátságának dokumentumaiként, avagy a levelezőtársak költői-irodalmi tevékenységének forrásanyagaként is. A kötet két ponton is kapcsolódik a Csorba Győző honlaphoz. Csorba Győző neve a könyv névmutatójának tanúsága szerint több mint harmincszor fordul elő a levelekben, ezzel a levelezés egyik leggyakrabban emlegetett szereplője. (A teljes ismertetőt ld. »»» )

2007. 11. 28. Van a házunkban egy szuterén szoba, ahova kénytelenek voltunk a Csorba-hagyaték egy részét  bezsúfolni. Mindig félve nyitok be, az újabb eső nem tett-e kárt, nem ázik-e be, nem nedvesedik-e valahol a fal, szerencsére eddig minden rendben volt. Így aztán már csak az öröm marad nekem, mert akárhova nyúlok, mindenütt valami értékeset-érdekeset találok. Legutóbb pl. az Újjáépítő magyarok 1945 c. kötet Csorbának dedikált példánya került a kezembe. A dedikálás Kő Kálmántól, a kötet szerkesztőjétől származik. Emlékeztem rá, Csorba sokat beszélt Kő Kálmánról, és az Újjáépítő-ket is szóba hozta az A város oldalában c. beszélgetéskötetben. Különleges embertípus volt Kő Kálmán: a szuperdilettáns költő-drámaíró-író, a törtető konjunktúralovag-szélhámos és a „vonalas” kommunista párttag néha mulattató, néha nagyonis idegesítő, sőt veszélyes „keveréke”. Gondoltam, megosztom Csorba érzékletes és mulattató anekdotáit a honlap olvasóival is, szórakoztató és egyben elgondolkodtató perceket szerezve ezzel a költő barátainak, akik ide a világhálóra is követik őt… (A Kő Kálmánról szóló történetek az idézet második oldalán kezdődnek, a "bevezető" szöveget csak azért közlöm, mert azzal együtt jobban érthető az egész történelmi szituáció…) »»» További érdekességek az Újjáépítő magyarok 1945 c. kötetből »»»

2007. 11.  11. Közeleg november 21-e, Csorba Győző születésének 91. évfordulója. Azon gondolkodtam, hogyan is emlékezhetnénk meg róla. Aztán tegnap megnéztem az A mások élete című egészen kiváló német filmet, ajánlom mindenkinek, akit éredekel még, milyen is volt a "létező szocializmus", nézze meg. De nem ezért idézem a filmet, hanem mert örömmel hallottam benne Csorba egy fordítását,  Brecht: Emlékezés A. Máriára című versét olvasta az egyik főszereplő. S valóban, a film végén a közreműködők között elsőként mondta a narrátor: "A filmben elhangzott Brecht versrészlet Csorba Győző fordítása." Ezzel a hírrel és a Brecht vers itt olvasható közlésével emlékezem most a költő születésnapjára.

2007. 11. 03. Nemrégiben fedeztem fel a Csorba hagyatékban a Hungaroton hanglemezét – Janus Pannonius: Pajzán epigrammák és más költemények. – Bp. Hungaroton, 1989. – SLPX 14099 –, melyen a Csorba fordította Janus versekből több is hallható Gállfi László előadásában. Örömmel nyújtom át most az ide látogatóknak a pajzán verscsokrot. Vigyázz! Felnőtt tartalom, csak 18 év fölöttieknek!

2007. 11. 02. Különféle elfoglaltságok miatt alig jutottam a honlap szerkesztéséhez, de most már talán több időm lesz erre is. Végre elkészültem a hamarosan megjelenő Fodor András-Takáts Gyula levelezése című, több mint 500 levelet tartalmazó kötet szerkesztésével, jegyeztelésével, korrektúrájával. Remélhetően november végére a kötet  nyomdai munkálatai is befejeződnek. A PTE Pollack Mihály Kar Könyvtára több mint százezer kötetének költöztetését befejeztük, új helyén megnyitottuk a könyvtárat. Ilyenképpen kicsit fellélegezhettem: halottak napján tudok emlékezni Csorba Győzőre is itt a honlapon. Íme a költő sírjának fotója: »»» 
Örömmel jelenthetem azt is, hogy Csorba Győzőné állapota szépen javul, bottal már tud járni, s ha a Jóisten segít, hamarosan hazamehet lakásába, gyógyulása otthon folytatódhat.

2007. 09. 17. Csorba Győző 12 éve, 1995. szeptember 13-án halt meg: szerettem volna időben és szépen emlékezni haláláról, ezt azonban több körülmény is nehezítette. Ezek közül az első, legfontosabb és legszomorúbb, az, hogy a költő özvegye éppen a szomorú évforduló előtti napon otthonában elesett, olyan szerencsétlenül, hogy csontja tört két helyen is. A gondos orvosi vizsgálat és ellátás után kiengedték a kórházból, most legidősebb lányánál Csorba Eszternél ápolja a család. Az emlékezés így a lelki mellé fizikai fájdalmat is kapcsolva nem a temetőben történt meg, hanem családi környezetben, betegágy mellett… A költőre itt a honlapon egy versével emlékezünk: Verseim sorsa, Csorba Győző előadásában (Írott szöveg  és a vers Vallai Péter előadásában)  

2007. 07. 23. Forró napokat élünk. Csorba Győző a Gyöngéd vizit c. versében egy 1950. júliusi "forró napra" emlékezik . A költőre egész életében hatással voltak az 1950-es év júliusának eseményei: "A sógor hónapok / múltán szabad lett, ám leveleim / végképp elvesztek, s velük bennem is /sok minden s nem lett meg többé soha."

2007. 07. 23. A Csorba Győző Megyei Könyvtár Apáca utca 8. sz. alatti épületnél a Költészet Napján, április 11-én, szerdán, 15 órakor avatták Csorba Győző emléktábláját. Az avatásról képeket készített Csorba Zsófia a költő Németországban élő lánya is, aki az avatás napján éppen Pécsett volt. Az egyik képen az avatás pillanata látszik (baloldalt Hargitai János, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, jobboldalt Tasnádi Péter, Pécs MJ. Város polgármestere), a másikon pedig Weöres Sándor és Csorba Győző emléktáblája.

2007. 06. 13. A terasz.hu online kulturális magazin oldalain részletes, képekkel illusztrált tudósítás jelent meg Péczeli Bauer Margit "hommage á Csorba Győző" c. kiállításáról. A tudósítás megtekinthető itt.

2007. 05. 14. Május 18-án délután 17 órakor Péczeli Bauer Margit keszthelyi képzőművész műveiből "hommage á Csorba Győző" címmel kiállítás nyílt az  Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Művelődési Házban.  A kiállítás megnyitóján jelen volt és a Pécs TV-nek nyilatkozott Csorba Győzőné a költő özvegye. A felvételeken rajta és a művésznőn kívül látható Csorba Noémi, a költő középső lánya és dr. Sárvári Csaba matematikus valamint Kiss Tamás könyvtáros is, akik Csorba leghűségesebb pécsi tisztelői, tanácsaikkal és ötleteikkel a honlap készítőjének készséges segítői. A kiállítás két hétig tekinthető meg a Nevelési Központban, naponta munkaidőben. 

2007. 05. 14. A Csorba szoborportéról készült képet Fehér Zoltántól, a pécsi művészek, különösképpen pedig Bertók László és Csorba Győző tisztelőjétől kaptam, pécsi látogatása alkalmával készítette. Köszönöm a  Csorba Család és a honlap látogatóinak nevében is, hogy elküldte nekünk.

2007. 05. 10. Május 18-án, délután 17 órakor "hommage Csorba Győző" címmel kiállítás nyílik Pécsett az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Művelődési Házban. Szeretettel várjuk a megnyitón. A kiállítás megtekinthető munkanapokon 8-19 óráig. Meghívó belseje »»», meghívó külseje »»».

2007. 04. 18. Albert Zuzsa szerkesztő Pintér Lászlóval a Csorba Győző és barátai c. levelezéskötet szerkesztőjével beszélgetett a levélírókról a Bartók Rádió Ez van! – irodalmi értesítő c. műsorában, 17-én este 18 ra 55 perckor. Az interjú meghallgatható itt.

2007. 04. 14. Az Új Dunántúli Naplóban nem találtam beharangozót  a Költészet Nap pécsi-baranyai eseményeiről, köztük a Csorba-emléktábla avatásáról sem. Mi több, utána, 12-én, híradás sem jelent meg ezekről! A főszerkesztőnél történt reklamálásom után végül megjelent ez a rövid kis hír, 13-án, pénteken. Köszönjük szépen!

2007. 04. 12. A Csorba Győző Megyei Könyvtár Apáca utca 8. sz. alatti épületnél a Költészet Napján, április 11-én, szerdán, 15 órakor avatták Csorba Győző emléktábláját. Az avatáson beszédet mondott Hargitai János, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és Tasnádi Péter, Pécs MJ. Város polgármestere. Az avatásról szóló hírek olvashatók a Pécs TV híroldalán ,  a pécsinapilap.hu és a pécs.hu oldalon. Az avatásról készült felvételek megtekinthetők a Pécs TV videóarchívumában . A hír rövidebb változata: »»»

2007. 04. 05. Csorbát – bár vallását nem gyakorolta –, különösen öregkorában, erősen izgatta a hit, a vallás, a vallásos ember, a nagy vallási ünnepek pedig mindig valamiféle összegzésre is késztették. Életművében a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó verseket is találhatunk. Csikorgó c. kötetében, melyet betegsége miatt már Bertók László rendezett sajtó alá, s mely kötet végül két héttel halála után jelent meg, három „húsvéti” vers is olvasható egymás után. A Karácsony táján a Megváltó születését és halálát kapcsolja össze a költő eszközeivel, a Nagypéntek és az 1989 Húsvét pedig közvetlenül ezt a nagy katolikus ünnepet idézi. A Hátrahagyott versek c. kötetben megjelent Karácsonytól Húsvétig című vers a két ünnep közt levő alig több mint három hónap és a krisztusi harminchárom év „időjátékára” épül.

2007. 04. 05. Eszembe jutott: vajon az Internet jelenleg „nagymenőnek” nevezhető blogjain, topikjain előfordul-e Csorba Győző neve, vagy olvashatók-e netán versei? A kutakodás eredménnyel járt. Négy olyan helyet idézek most ahol meglepetéssel (finoman fogalmazva!), vagy örömmel fedeztem fel Csorba verseit, fordítását.  »»»

2007. 04. 03. A Csorba Győző Megyei Könyvtár Apáca utca 8. sz. alatti épületnél a Költészet Napján, április 11-én, szerdán, 15 órakor Csorba Győző emléktáblát avatnak. Az avatáson beszédet mond Hargitai János a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és Tasnádi Péter Pécs MJ. Város polgármestere. Szeretettel várunk minden barátot, ismerőst, érdeklődőt az avatáson. A meghívó 1. oldala, a meghívó 2. oldala.

2007. 04. 03. A Jelenkor 2005. decemberi száma tulajdonképpen tematikus szám: a hetvenéves Bertók Lászlót köszöntő versekből, írásokból áll össze nagy része. A köszöntők között van Tolnai Ottó Bertók című (Csorba Győző Fekete füzetének maradék lapjaira) alcímű verse is (p. 1118-1125.). A pécsi alkotók, művészek közül sokakat megemlítő, az Európa Kulturális Fővárosa projekt egyik volt (azóta lemondott) vezetőjének, a szerkesztő-, esztéta-, kritikus Takáts Józsefnek ajánlott vers első részében a két Kossuth-díjas pécsi költőt, alkotótársat, barátot Csorbát és Bertókot is „összekapcsolja” Tolnai Ottó. A Bertók László verseinek hangulatát idéző vers, melyet sajnos csak most „fedeztem fel”, olvasható a Jelenkor honlapján is. »»» 

2007. 03. 10. A Veszprémi Petőfi Színház egy kedves színészének kérése nyomán digitalizáltam Szabó Dezső Feltámadás Makucskán c. kisregényének Csorba Győző által készített színpadi átiratát. A darabot 1945. július 2-án mutatták be a Pécsi Nemzeti Színházban. A magyar társadalmi viszonyokat pellengérre állító politikai szatíra itt olvasható.

2007. 02. 26. A Bartók Rádió megismételte Csorba Győző egyik 1989-es műsorát, melyben a költő saját verseit mondta el. Ebben a műsorban öt olyan felvétel hangzott el, amely eddig még nem volt fenn a Csorba versek hangfelvételei, Versek a költő előadásában c oldalon. A versek most itt olvashatók, ill. hallgathatók: Csak befelé; Előrelátás; Közhírré; A legszebb hang is; Tapasztalatcsere. Rábukkantam közben egy megzenésített Csorba versre is: Alkalmi vers, sajnálatos módon azonban nem tudom, mikor, hol készült a felvétel. Még inkább sajnálom, hogy nem tudom azt sem, melyik együttes készítette a feldolgozást? Talán ezt is a Szélkiáltó, mint a Csörög a fagyos föld-et? Aki tudja, kérem, jelentkezzen! Az egyik legilletékesebb jelentkezett! Ld. itt!

2007. 01. 29. A Bartók Rádió megismételte Szívek tornácán c. Dante műsorát, melyben Csorba Győző fordításában Kézdi György mondta el Dante Szívem tornácán három nő jelent meg c. versét. A vers meghallgatható itt. (A vers középső részén lévő rövid hanghibáért elnézést kérek, a rádiófelvétel rosszul sikerült.)

2007. 01. 10. "Addig is az Isten legyen veled, drága Barátunk, és az Isten legyen velünk!" Így búcsúzott Csukás István  Lázár Ervintől ma délután, a Farkasréti temtőben.

2007. 01. 03. A Jelenkor 1996. 11. száma Csorba emlékszám volt. Szeretném közzétenni a számban közölt sok megemlékezést, esszét, tanulmányt és képet a honlapon is. Elsőként most Weöres Sándor kézírásos köszöntőjét közlöm, amelyet Csorba Győzőhöz írt az Anabázis c. kötete megjelenése után. (p. [987.])

2006. 12. 23. Alig egy hónappal a Csorba levelezés-kötet megjelenése után hallhattuk a szörnyű hírt: meghalt az egyik kötetbéli levelezőpartner, Lázár Ervin. Az öt levelező közül immár négyen dolgoznak a "mennyei szerkesztőségben". A gyászban együttérzünk a családdal, velük együtt hiányoljuk Lázár Ervin újabb meséit, elbeszéléseit, csínyjeit. Kedves magyar írónk, nyugodjál békében! Emlékezésül itt közöljük Lázár egy régi karácsonyra Csorbának küldött kedves-vidám képeslapját és Csorbának egy Lázárhoz írt levelét.

2006. 12. 23. Áldott és kegyelemmel teljes karácsonyt, békés, boldog új esztendőt, jó erőt, egészséget és sikereket kíván munkában, alkotásban a honlap minden látogatójának a szerkesztő: Pintér László.

2006. 12. 01. [Frissítés!! 2006. 12. 03.] Szeretettel emlékezünk Határ Győzőre, aki Csorba Győző levelezőtársa, költészetének tisztelője volt: az író-filozófust életének 93. évében, a londoni St. George’s kórházban érte a halál november 27-én, hétfő délután. Tíz nappal élte túl feleségét.  2006. 05. 06-án a következőket írtam a Hírek, információk rovatban: "A hangszalagok digitalizálása közben bukkantam A szavak bolyhai c. 1988-ban megjelent Csorba kötet értékelésére, melyet a megjelenés után nem sokkal  Határ Győző írt és a Szabad Európa Rádió irodalmi műsorában mondott el. A kritika meghallgatható itt. Határ Győző és Csorba Győző kapcsolatáról, egymáshoz írt verseíről részletesebben ld. itt!"

2006. 12. 02. (2006. 11. 23.) Ez egy megkésett híradás: 2006. 11. 23-án Budapesten a Magyar Írószövetség székházában a Bajza utcában. A Pro Pannonia Kiadó legújabb könyveinek bemutatásakor a Csorba Győző és barátai c. kötetet is megismerhették a jelenlevő vendégek. A bemutató moderátora Szirtes Gábor a Pro Pannonia Könyvek volt. Részletek:  »»» 

2006. 12. 01. Mirákulum, mirákulum! Híradás az Új Dunántúli Naplóban a Csorba Győző és barátai c. kötetről.  »»»

2006. 11. 25. A Pécs Tv három alkalommal is megemlékezett Csorba Győző születésének 90. évfordulójáról. A hírek, beszámolók innen érhetők el: Csorba Győző: élő emlék – Publikum, 2006. 11. 23. November 21: 90 éves lenne Csorba Győző – Pont ma (Híradó), 2006. 11. 21. és November 21: 90 éves lenne Csorba Győző – Nap témája, 2006. 11. 21. Ezúton is köszönetet mondunk a Pécs TV vezetőinek és kedves szerkesztőjének Bogárdi Alíznak a színvonalas összefoglalókért.
(Itt vagyok kénytelen megemlíteni, hogy a régió, a megye és a város lapja, az Új Dunántúli Napló, egy a Csorba Győző és barátai c. kötet bemutatójáról szóló nyúlfarknyi "beharangozó"-n kívül, november 25-éig nem tartotta fontosnak, hogy legalább egy pár szavas emlékezést közöljön a Város költőjéről.)

2006. 11. 22. Bertók László Kossuth-díjas pécsi költő, aki Csorba Győző egyik legkedvesebb barátja, alkotótársa volt, csupa kérdésből (kérdő mondatokból) álló, filozofikus verset írt  "Csorba Győző születésnapján" ajánlással. A nagy vers, amely a Jelenkor c. folyóirat 2006 novemberi számában jelent meg (p. 1073-[1074.]) itt olvasható. A verset Bertók László felolvasta a Csorba Győző mellszobornál tartott megemlékezésen. Tudósítás erről itt.

2006. 11. 22. Hírek Csorba Győző születésének 90. évfordulóján tartott megemlékezésekről. A költő életéről olvashat itt, a megemlékezésekről pedig itt, és itt. valamint a kultura.hu honlapon.

2006. 11.18. Születésének 90. évfordulóján, november 21-én, koszorúzás lesz a Pécsi Köztemetőben Csorba Győző sírjánál, délelőtt 10 órakor, majd a Csorba Győző Megyei Könyvtár udvarán levő Csorba mellszobornál, fél 11 órakor. (Megnézhető a Pécsi Televízió riportja Csorba Győző szobrának avatásáról és a Csorba-Fodor levelezéskötet bemutatójáról)

2006. 11. 14. Csorba Győző születésének 90. évfordulójára megjelenik a Csorba Győző és barátai című, Budapesti levelek Pécsre alcímű levelezéskötet, jelen honlap szerkesztőjének, Pintér Lászlónak az összeállításában és utószavával.  A  kötethez, melyben Pécsett is élt, Pécsről Budapestre távozott költők, írók (Galsai Pongrác, Kalász Márton, Lázár Ervin, Szántó Tibor) Csorbához írt és Csorba nekik írt levelei olvashatók, Pomogáts Béla írt előszót. A kötet bemutatója 2006. november 20-án, hétfőn délután 18 órakor lesz a Pécsi Művészetek Háza Brauer Marcel termében. A kötetet bemutatja Kalász Márton a Magyar Írószövetség elnöke, Pintér László a kötet összeállítója és Tüskés Tibot irodalomtörténész. A beszélgetést Szirtes Gábor, a Pro Pannonia Kiadó igazgatója, kritikus vezeti. Az est meghívóját ld. itt! A kötet borítóját és rövid ismertetését  ld. itt!

2006. 11. 06.  Kis késéssel, de annál nagyobb örömmel közölhetem, hogy megszületett Csorba hetedik dédunokája, aki „egyben” és nem mellékesen a szerkesztő negyedik unokája. Itt közlök egy képet, amelyen a kis Selleri Claudiót Csorba Győző második lánya, Noémi (a szerkesztő felesége) tartja kezében. Csorba egyetlen dédunokája születését sem érhette meg, örömmel fogadta viszont hetedik unokája születését. Két verse is őrzi ennek emlékét, az A hetedik unoka és az Újszülött. Nagy kár, hogy a dédunokákhoz már nem írhatott verset a „szigorú családfő”… (Tájákoztatásul itt közlöm Csorba lányainak, unokáinak, dédunokáinak teljes "listáját".) 

2006. 11. 06. Új oldal készül, amely remélem, segíteni fog az idelátogató versbarátoknak a tájékozódásban. Csorba összes kötetben megjelent verse elolvasható a honlap hivatkozásaira kattintva, de nagyon sok verset digitalizáltam magam is egyes oldalak készítése közben és sok olyan vers is található már a honlapon, amelyet előadóművész vagy maga a költő mond el. Most a verseket betűrendbe foglalva egy helyre gyűjtöm, hogy ezzel is segítsem a keresőket. Remélem, eljutok egyszer odáig, hogy ez egy teljes adatbázis lesz, benne az összes olvasható és hallható Csorba verssel. Az eddigiek és a terveim szerint folyamatosan bővülő „gyűjtemény” megtekinthető itt, vagyis a
/node/795 címen.

2006. 11. 06. Csendes évfordulóhoz érkezett a honlap, ma éppen egy éve (és egy hete:-) történt a regisztráció. Azóta több mint 4200-an látogatták a lapot, ami azt mutatja, talán nem volt fölösleges a munka, talán vannak még olyanok,  akik szeretik a költészetet… Köszönöm az érdeklődést, Csorba Győző "nevében", szeretettel várom az új és a régi látogatókat továbbra is, s remélem, lesz erőm és időm a következő évben is bőviteni az oldalak számát, hogy ne legyen "unalmas" a visszatérők irodalombarátoknak, verskedvelőknek sem a Csorba honlap…

2006. 11. 03. Csorba Győző november 3-án szokta "ünnepelni" a névnapját. (Most, 2006-ban a 90. lenne.) Valójában csendes családi találkozók voltak ezeken a napokon. Csorba nem kívánt zajos, nagy ünneplést, nem kívánt óriási ajándékokat. Azt szerette, ha az évfordulókon, nagyobb ünnepeken (karácsony, húsvét) összejött a "nagy" család – lányok, vők, unokák -, s mindenki együtt volt a Damjanich utcai házban. Margitka kitűnő ebédet (vacsorát) készített, azt Csorba a mindig bővülő társasággal (új vők, új unokák…) közösen elfogyasztotta, beszélgetett velük, megnézte, megköszönte ajándékait (csengő, könyv, ruhadarabok stb.), aztán, hol gyorsabban, hol lassabban, elvonult a szobájába írni, "dolgozni"…

2006. 10. 07. Lovász Pál pécsi költő Mecseki rapszódia című kötetét (kiadta a pécsi Pro Pannonia Kiadó) a Pécsi Művészetek Házában mutatja be 2006. október 17-én este 18 órától Lovász Istvánné és Tüskés Tibor. (A beszélgetést Szirtes Gábor, a kiadó igazgatója vezeti.) Csorba szerette és mindig barátsággal beszélt  Lovász Pálról, akire emlékezve itt közlök részleteket a könyvbemutató meghívójából, ill. ugyanitt közlöm Csorba Győző Lovász halálakor írt versét is.

2006. 09. 18. Csorba sok kéziratot kapott, akkor is amikor a pécsi folyóiratok szerkesztőségi tagja volt (Sorsunk, Dunántúl, Jelenkor), akkor is, amikor már nem volt szerkesztő. Hogy elképzelhető legyen, kik, milyen versekkel jelentkeztek „meghallgatásra” a költőnél, itt közlök egy levelet. (A szerző nevét kitakartam.)

2006. 09. 18. 2004. novemberben jelent meg Csorba Győző és Bertha Bulcsu levelezéskötete ("… élni kell, ameddig élünk." : Csorba Győző és Bertha Bulcsu levelezése. – Pécs : Pro Pannonia K., 2004.) c. kötet. Csorba Győző és Bertha Bulcsu kéziratos hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban van, a szerkesztés előtt ott másoltam a leveleket, s a másolatokból állítottam össze a kötetet. A Csorba-hagyaték Pécsett maradt részében azok többszöri átköltöztetése során még fel-felbukkannak levelek is, így találtam meg most egy táviratot, ami a kötetben nem jelent meg, hiszen nem került a Petőfi Irodalmi Múzeumba, Pécsett "kallódott." A távirat itt olvasható, a kornak megfelelő stílusú kép itt látható.

2006. 09. 12. A Bartók Rádió 2006. szeptember 7-én, csütörtökön délután megismételte az 1975. május 19-én bemutatott Pécsi pillanat c. felvételt. A műsort a szerkesztő – Tüskés Tibor – az 1975-ben megjelent Pécs. Költők a városról c. kötet anyagából állította össze. A félórás válogatásban Pécsett élt vagy Pécsen átutazott szerzőknek a várost megéneklő verseiből hallhattunk, Janus Pannoniustól Babitson keresztül Weöres Sándorig és Csorba Győzőig. A verseket neves előadóművészek tolmácsolták. A műsorban elhangzott Csorba Március (Az omló városfalat is…) c. verse, mely Latinovits Zoltán tolmácsolásában meghallgatható itt.

2006. 08. 31.  Csorba Győző maga is szerkesztett folyóiratott Ív címmel, igaz, annak mindössze egy száma jelent meg. Erről a lapszámról írt kritikát Zsikó Gyula a Nemzeti Parasztpárt  Pécsi Szabad Szó c. hetilapjának 1945. december 25-i számában. A kritika olvasható itt. A kritika fénymásolt változata itt tekinthető meg. A Nemzeti Parasztpárt lapja a magyar irodalom népi vonulatának legjobbjait sorakoztatta fel szerzői közé. Ennek bizonyítására itt nézhető meg a lap címoldala. Csorba hosszan és pontosan, érdekesen emlékezik a lap indítására az A város oldalában c. beszélgetéskötetében.

2006. 08. 08. Köszöntöm a Látogatót! Két hónapja és két napja, hogy nem jutottam el a Csorba honlaphoz, mentségemre szolgál, hogy ebből egy hónapot nem voltam Internet-közelben, a másik hónapban pedig egy újabb Csorba-kötet összeállításával foglalkoztam, melynek Budapesti levelek lesz a címe és Csorba Győző, Galsai Pongrác, Kalász Márton, Lázár Ervin és Szántó Tibor levelezését tesszük közzé benne. "Életjelként" most közlök két Lázár Ervin képeslapot, melyek a kötetben is benne lesznek majd. A levelezők közti szeretet és barátság jó illusztrációja mindkettő, s amolyan "lázárervines" vidám hangulatba hozza az idelátogatót…. remélem. Íme az első, és a második lap.

2006. 06. 06. A Bartók Rádió szombaton (2006. 06. 03.) este 21 óra 47 perckor közvetítette Csorba Győző verseit, a költő előadásában.  A műsor mp3 formátumban meghallgatható itt. A versek egyenként is meghallgathatók itt. 

2006. 05.30. A Kortárs 1962. januári számában (p. 24-25.) öt Csorba Győző vers jelent meg. Csorba jogász és könyvtáros is volt. Mindkét foglalkozás a rend szeretetére nevelte, ő pedig „elfogadta” ezt a nevelést: a Kortárs megfelelő számában megőrizte az utalványt, amellyel az öt vers „ellenértékét” vehette fel az abban az időben ilyen ügyekben mindenható Lapkiadó Vállalattól. 1972-ben a kezdő tanári fizetés 1850,-Ft volt. Csorba 1962-ben, tíz évvel korábban, 1500,-Ft-ot kapott az öt vers közléséért. Mégis becsülték volna akkortájt a művészeket? Az öt vers: Lányok; Két vágy; Bíztató; Nem is a kívánság; Anyám, halottas ágyon.

2006. 05. 15. A költő születésének 90. évfordulójára, 2006. nov. 16-ra,  a Pro Pannonia Kiadó új kötetet szándékozik kiadni. A kötet, mely "Csorba és a Pécsiek" munkacímmel készül, a pécsi irodalmi, művészeti élet kiemelkedő, s a résztvevők mesélőkedvének is köszönhetően legendás, időszakát, a "második" Dunántúl és a Jelenkor korai szakaszát idézi, Galsai Pongrác, Kalász Márton, Lázár Ervin, Szántó Tibor – vagyis  Pécsről induló, de később Budaperstre költözött és tovább ott alkotó művészek – és a Pécshez haláláig hűséges Csorba Győző levelezésének közlésével. Az eddig fellelt 144 közül "ízelítőül" két levél itt tekinthető meg.

2006. 05. 06. A hangszalagok digitalizálása közben bukkantam A szavak bolyhai c. 1988-ban megjelent Csorba kötet értékelésére, melyet a megjelenés után nem sokkal  Határ Győző írt és a Szabad Európa Rádió irodalmi műsorában mondott el. A kritika meghallgatható itt. Részletesebben ld. itt!

2006. 05. 05. Az Internet kiváló alkalmat nyújt sok egyéb dolog mellett barátkozásra, ismeretségek kialakulására is. A honlapomon levő e-mail címemen "felkeresett" a napokban Fehér Zoltán informatikus, aki Monorierdőn lakik ugyan, de rajongója a pécsi irodalomnak, név szerint Csorba Győzőnek és Bertók Lászlónak, aki Csorba után másodikként kapta meg pécsi költőként a Kossuth-díjat. Itt, a nyilvánosság előtt is megköszönöm Fehér Zoltánnak, hogy elmondta véleményét az oldaról, felajánlotta segítségét a szerkesztésben, dokumentumok digitalizálásában, s elküldött nekem két, tulajdonában levő, Csorba által írt képeslapot, melyeket, szíves engedelmével itt megtekinthetővé teszek. 

2006. 05. 05. Csorba több mint ötven hangkazettát tartalmazó gyűjteményének földolgozása, digitalizálása, ha lassan is, de megindult. Először egy unikális, 1946-ban készült rádiófelvételt hallgathatnak meg a látogatók, melyen a költő a Batsányi Társaság megalakulásáról, céljairól beszél.

2006. 04. 20. Csorba Győző hagyatékából: Galsai Pongrác Pasziánsz c. kötetének ajánlása és a könyv "melléklete". 

2006. 04. 07. Devecseri Gábor Béketalálkozó c. verse és üdvözlő sorai a Baranya Megyei Könyvtár Csorba hagyatékban talált olvasói naplójának első oldalán, valamint a napló utolsó előtti oldalának mulatságos bejegyzése, Csorba Győző megjegyzésével. ("Az olvasók hangja")

2006. 03. 28. Tüskés Tibor irodalomtörténész, szerkesztő a Bartók Rádió Ez van c. műsorában (2006. 03. 27. 18 óra 35 perc) Csorba Győző és Fodor András levelezéséről beszélgetett a műsor szerkesztőjével, Albert Zsuzsával. A beszélgetés meghallgatható itt!

2006. 03. 15. Csorba nem a forradalom, nem a harc, nem a politiai irányzatok költője. Mivel azonban nagy költő, mindenhez, mindenkihez van "szava", verse. Március 15-ről ugyan nem, de a forradalom-ról írt verset: [Oly sokat csattogott…] (A Hátrahagyott versek c. kötetben olvasható, befejezetelen, a költő életében meg nem jelentetett vers.) Csorba Sok költő… c. verse nem igazán márciusi, forradalmi vers. De vajon mikor van szükség legjobban váteszekre – ráadásul költő-váteszekre-, mint egy forradalomban? S nem volt-e igaza a költőnek, amikor saját korából hiányolta a váteszeket? S nincsen-e igaza annak, aki netán ma is hiányolja őket…? A Visszajött P. című vers pedig, azt gondolom, soha nem veszítei el aktualitását, amíg politika és politikus lesz a földön…

2006. 03. 06 Március, a megújulás hónapjaként, sokszor megihlette Csorbát. Két "márciusi" költerményt közlünk tőle ízelítőül: a Március c. sokszor idézett híres versét és egy a kertje tavaszát megéneklőt, az Ez a hónap címűt.

2006. 03. 03. Megkezdődött a Csorba Győző közéleti, politikai versei c. oldal feltöltése, egyelőre a Hátrahagyott versek c. kötetből, hét igen fontos és jellemző Csorba verssel.

2006. 02. 20. Elkészült a Nők, asszonyok, erotika, szerelem Csorba Győző verseiben c. válogatás, mely több mint 130 verset tartalmaz. Az olvasó valóban azt kapja, amit a gyűjtemény címe igér: az érzelmek teljes skálája bomlik ki előttünk a szerelemtől a szeretetig, a fiatalkori szerelmi élményektől az öregkor filozofikus számvetéséig. 

2006. 02.17. A napokban a bedeszkázott Zsolnay szobor környékén jártam, s eszembe jutott Csorba Győző hagyatékban maradt [Áll a vén Zsolnay…] c. verstöredéke, mely a Hátrahagyott versek. – Pécs : Pro Pannonia, 2000. c. kötetben jelent meg. A bedeszkázott szobor láttán eszembe jutott az is, hogy ehhez a "műalkotáshoz" bizony most nem sok értelme van eljárni "tanácsot kérni hogy maradhat / sokáig jó bőrben az ember"…

2006. 02. 17. Csorba állandóan figyelemmel kísérte kertje változásait, annak minden évszakáról, sőt hónapjáról is szólt verse. A februári kert is megihlette a költőt: íme a Meg kell érkeznie c. vers. Bizony, a hosszú, hideg, sötét tél után nagy szükség van a költő bíztató szavaira, hitére a föltámadásban, megújulásban, a tavaszban : "Föltámadunk járok búgom s igérem / hívő gazda a februári télben / mikorra már alig-alig lehet / elhitetni a bízó híreket"

2006. 02.01 További verseket tettünk "hallhatóvá" a Csorba versek hangfelvételei c. oldalon! 

 2006. 01. 11. Az új évet egy új oldallal kezdjük. Csorba Győző verseit szívesen mondták előadóművészek különféle rendezvényeken, rádióban, televízióban. Csorba maga is szívesen mondta verseit különféle alkalmakkor. Az új oldalon a "mondott" verseket igyekszünk összegyűjteni, idő hiányában egyelőre csak négyet, de ezt az oldalt is fejleszteni fogjuk.
Bízzunk a test köznapi életében (Öv. p. 347.) (Mécs Károly előadásában)
Előszó (A költő előadásában)
Mi lesz? (Öv. p. 346.) (Mécs Károly előadásában)
Stációk (A költő előadásában)

2005. 12. 28. Minden kedves látogatónak békés, boldog új esztendőt kívánnnak a lap szerkesztői Csorba Győző egy filozofikus "újévi" versével:  [E megkezdett új évem…]  

2005. 12. 04. Csorba Győző és december.

2005. 12. 02. Csorba Győző életében november nagyon fontos hónap volt. Ld. erről összefoglalónkat.

2005. 12.01. Sajnálatos – még szomorúbb, hogy jellemző is -, a Csorba-Fodor levelezéskötet bemutatójáról sem a Dunántúli Napló napilap papír és on-line változata, sem a pecsinapilap.hu, sem a bama.hu (Baranya ma) internetes lapok nem tudósítottak. Különös, hogy a város napilapja nem ad hírt a bemutatóról, (ugyan előzetes riportot közölt, de az inkább a Pro Pannonia Kiadóról szólt), s az is, hogy éppen ez a lap nem emlékezik meg Csorba Győző halálának-születésének évfordulójáról sem, akár egy-egy vers közlésével… Ami a Pécsi Rádiónak és a Pécsi Televíziónak nem nehéz – köszönet érte -, az talán ezen nyomtatott-internetes fórumoknak sem lenne az…  Vajon miért hanyagolják a város hűséges költőjét? ("Nekem: a Város mindörökre." – írta Csorba Pécsről. Nekik Csorba micsoda?)

2005. 11.21. 2005. november 14-én meghalt Takács Jenő zeneszerző, 1942-1948 között a Pécsi konzervatórium igazgatója, Csorba igen kedves barátja. Emlékezésül közlünk két Csorbának írt Takács levelet. (1. levelezőlap homlokoldala, 1. levelezőlap hátoldala, 2. karácsonyi levelezőlap)

2005. 11. 23. A Csorba-Fodor levelezéskötet bemutatójáról

2005. 11. 22. A "…hűséges baráti ölelésemet küldöm…" c. Csorba-Fodor levelezéskötet és a http:///www.csorbagyozo.hu honlap bemutatása

2005. 11. 03. Névnap  

Vissza Ithakába;