Egy dedikálás története

Fehér Zoltántól (Csorba Győzőnek és Bertók Lászlónak a honlapon már többször emlegetett távoli hívétől) kaptam hírt a minap egy dedikált Csorba kötetről és a dedikálás történetéről. Íme:

 „Kedves Laci, az Emléklapon találtam a következő hírt: »A költészet napja alkalmából Csorba Győző Hódmezővásárhelyen, Pécsett és Szegeden vett részt irodalmi esten, író-olvasó találkozón. = Jelenkor. 1974. 5. 480.« Én ezt a szegedi eseménynek egy dokumentumával tudom megtoldani, tegnap szereztem az Abaúj Antikvárium árverésén.”

Az említett dokumentum egy Szegeden, a Csorba-látogatás alkalmával dedikált könyv. A dedikálás szkennelt változata, melyet Fehér Zoltán elküldött nekem, itt látható.

Fehér Zoltán azonban nem elégedett meg ennyivel, utánajárt a látogatás történetének és a "nyomozás eredményéről" újabb levelet írt nekem. Ennek részleteit itt közlöm:

„Bíró-Balogh Tamás barátom segített információkkal kiegészíteni Csorba Győző 1974. ápr. 9-én, Szegeden kelt dedikációját. Két levelének vonatkozó részeit idemásolom, ha gondolod, örökítsd meg az Emléklapon Csorba Győző 1974-es szegedi útját-szereplését.

[Részlet B. B. T. első levélből. P. L.] »… április 9-én, a szőregi könyvtárban Csorba Győző, a kiskundorozsmai művelődési házban pedig Simai Mihály vett részt irodalmi esten. Április 10-én a hódmezővásárhelyi városi könyvtárban Csorba Győző és Veress Miklós szerepelt. (Tiszatáj, 1974. máj. 112.) A dedikáció tehát, amit vettél/küldtél, a szőregi esten készülhetett (Szőreg ugyanis Szeged része).«
[Részlet B. B. T. második leveléből. P. L.] »…ma bementem a könyvtárba, és megkerestem a cikkeket Csorba Győző szegedi útjáról. Nem sok mindent találtam, amivel a Tiszatáj korábban küldött kis beszámolóját ki lehetne egészíteni. Amit igen, azt idemásolom: »Április 9-én, kedden este a  szőregi könyvtárban Csorba György [!] költőt mutatja be Ilia Mihály irodalomtörténész. […] Április 10-én a hódmezővásárhelyi városi könyvtárban Csorba Győző és Veress Miklós szerepel. Bevezetőt mond: Ilia Mihály, közreműködik: Marin Mária és Kovács János. (A Költészet napja Csongrád megyében. Csongrád Megyei Hírlap, 1974. ápr. 4.) Más cikkekből tudom, hogy a vásárhelyi est két közreműködője a Szegedi Nemzeti Színház két tagja volt, a szőregi est pedig 18 órakor kezdődött. A Tiszatáj rövid beszámolójából nyilván azért hiányzik Ilia Mihály neve, mert ő volt a lap főszerkesztője (és mint tőle tudom, a hírek rovat írója is), és nem akarta magát beleírni. Fényképet sajnos egyik cikk mellett sem találtam. Viszont Ilia tanár úr nyilván több információval is tudna szolgálni, minden bizonnyal levelei is vannak Csorbától.«

Ehhez még annyit teszek hozzá [írja immár Fehér Zoltán, P. L.], hogy készülök Szegedre […] Tamás engem össze fog hozni Ilia Mihállyal, akkor én az itt említett levelekre rákérdezek, s megkérem Iliát, hogy engedje meg lemásolni azokat. Ha sikerül, akkor Te leszel az első, akinek erről beszámolok, s persze adom a levelek fotóit is – bár sikerülne…”

Eddig a levél és a levélben idézett levél. (Sajnos, azt nem sikerült felkutatni, ki volt Susányi Magdolna, akinek Csorba dedikálta a kötetet. Érdekes volna, ha éppen most közölt hír kapcsán kerülne elő a volt tulajdonos, vagy kiderülne, hogyan és miért került antikvárba – és így Fehér Zoltánhoz – a kötet.)

Lám, egy igazi művészet- és művészbarát ember, nem elégszik meg egyszerű képpel és szűkszavú adattal egy dedikálásról, utánajár minden lehetséges helyen a dedikálás történetének is. Kedves Zoli, köszönöm. És örömmel és köszönettel várom az újabb leveleket és dedikált köteteket. Ilia Mihályt pedig ismeretlenül is köszöntöm. (Több levelét is láttam a Csorba hagyatékban.)