Csorba Győző Társaság

Csorba Győző

1916 — 1995
Ne maradjon belőlem semmi több, csak amit élő érdeke szerint táplálékként őriz meg az utókor.
Csorba Győző

Csorba Győző költő, műfordító, szerkesztő Pécsett született, 1916. november 21-én, 1995. szeptember 13-án, súlyos betegség után, ugyanott hunyt el. Szülővárosát fél évnél hosszabb időre egyhuzamban soha nem hagyta el. Pécsről ezt írja a Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.”

„Csorba Győző művészetével, írói műhelyével, emberi tartásával több mint fél évszázada fémjelzi a pécsi irodalmat és kultúrát […]. Baumgarten-díjas (1947), kétszeres József Attila-díjas (1957, 1972), Kossuth-díjas (1985), Pécs város díszpolgára (1986).” — Bertók László, 1993

A honlappal ennek a gazdag, fényes ragyogású pályának az áttekintését kívánjuk adni, így szeretnénk méltó emléket állítani a könyvekkel és folyóiratokkal szinte minden percében együtt élő költőnek és embernek a számítástechnika korában is.

Csorba Győző Társaság
Csorba Győző
Csorba Győző

Csorba blog

Összes bejegyzés
Blog

421.Csorba blog. 2026. 09. 12. Temető és vendégjárás

1. A mai versajánlóm tkp. Kiss Tamás barátomé. Ő ajánlotta, nekem tetszett, tovább ajánlom:Szabó Magda: Ma még enyém egészen. Feltöltve Török Tünde (Tiszaörs) oldalról A blogban a Csorba Győző halálára emlékező összeállítást láthatnak és ismertetem a véletlenül kezembe került Új Forrás antológiát.

Bővebben
Blog

420. Csorba blog, temető, megemlékezés Csorba Győző halálának évfordulóján, javított dátum

Ma a szokásosnál rövidebb és szomorúbb lesz a blog: Csorba halálának 31. évfordulójára emlékezem benne. És egyben javítom az előző blogban adott időpontot. Az évforduló - szeptember 13-a - ebben az évben vasárnapra esik. Senkinek a vasárnapját nem akarjuk elrontani, ezért a Pécsi Köztemetőben Csorba sírjánál 12-én, szombaton délután 17 órakor emlékezünk a költőre. Kérjük, aki tud, egy szál virággal jöjjön el közös főhajtásra. Köszönjük.

Bővebben
Blog

419. Csorba blog. Rémképek a múlt századból

József Attila: Kései sirató. A verset Latinovits Zoltán mondja. Gyönyörű! Először középiskolás koromban hallottam Tihanyi László osztálytársam számomra máig emlékezetes előadásában. Akkor már tudtunk Laci édesapjáról, az 1957-ben kivégzett Tihanyi Árpádról, akinek ma már szobra van Győrött. Legendás élete és halála volt. A hősöket soha nem feledjük! (Ahogyan László sem feledi édesapját.)

Bővebben

Versajánló

         December

Minden jó, ha a vége jó.
Az év jó, mert jó a december,
a gazdag, ajándékozó,
kedves hónap, szép ünnepekkel.

Karácsony-táji álmaink
– cifrábbakat nem lát a lélek.
Fenyőfák díszes ágain
angyalhaj, csengő, gyertyafények.

Ilyenkor még a tolvaj is
föl-fölfüggeszti tán a szakmát,
szelíd lesz a goromba is:
előre emeli kalapját.

Most van a leghosszabbik éj,
de most győz rajta épp a nappal.
Ebben segít, nyilván ezért
jön le a mennyből is az angyal.

Most összegzünk: siker, kudarc…
A mérleg mindegy, fő, hogy élünk.
S a számvetés nem hátraarc,
inkább hit, hogy följebbre lépjünk.

December, télelő hava,
a föld fagyott, a szív melegben.
Az év csúcsa, az év java,
ó, víg, komoly, bundás december!

1983. XI. 9.

További versek

Kötetek

A folyamatosan frissített oldalon Csorba Győző önálló verseskötetei mellett a válogatott verseskötetei, önálló fordításkötetei és egyéb nagyobb művei – bábjátékok, színműátdolgozás, hanglemez, mesék –, továbbá prózai kötetei és a róla írt könyvek is szerepelnek.

A kötetek a Magyar Elektronikus Könyvtár, valamint a Csorba Győző Könyvtár által kerültek digitalizálásra.

Kötetek böngészése

Egyesületünk a Miniszterelnökség által biztosított forrásból, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lebonyolításában támogatásban részesült a Városi Civil Alap „civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című alprogram révén, mellyel az egyesület kommunikációs tevékenységét fejleszthettük. Köszönjük a támogatást!