A kereső a honlap minden oldalára és blogbejegyzésére kiterjed.
Ne maradjon belőlem semmi több, csak amit élő érdeke szerint táplálékként őriz meg az utókor.Csorba Győző
Csorba Győző költő, műfordító, szerkesztő Pécsett született, 1916. november 21-én, 1995. szeptember 13-án, súlyos betegség után, ugyanott hunyt el. Szülővárosát fél évnél hosszabb időre egyhuzamban soha nem hagyta el. Pécsről ezt írja a Séta és meditáció című versében: „Nekem: A VÁROS mindörökre.”
„Csorba Győző művészetével, írói műhelyével, emberi tartásával több mint fél évszázada fémjelzi a pécsi irodalmat és kultúrát […]. Baumgarten-díjas (1947), kétszeres József Attila-díjas (1957, 1972), Kossuth-díjas (1985), Pécs város díszpolgára (1986).” — Bertók László, 1993
A honlappal ennek a gazdag, fényes ragyogású pályának az áttekintését kívánjuk adni, így szeretnénk méltó emléket állítani a könyvekkel és folyóiratokkal szinte minden percében együtt élő költőnek és embernek a számítástechnika korában is.
1. A mai versajánlóm tkp. Kiss Tamás barátomé. Ő ajánlotta, nekem tetszett, tovább ajánlom:Szabó Magda: Ma még enyém egészen. Feltöltve Török Tünde (Tiszaörs) oldalról A blogban a Csorba Győző halálára emlékező összeállítást láthatnak és ismertetem a véletlenül kezembe került Új Forrás antológiát.
BővebbenMa a szokásosnál rövidebb és szomorúbb lesz a blog: Csorba halálának 31. évfordulójára emlékezem benne. És egyben javítom az előző blogban adott időpontot. Az évforduló - szeptember 13-a - ebben az évben vasárnapra esik. Senkinek a vasárnapját nem akarjuk elrontani, ezért a Pécsi Köztemetőben Csorba sírjánál 12-én, szombaton délután 17 órakor emlékezünk a költőre. Kérjük, aki tud, egy szál virággal jöjjön el közös főhajtásra. Köszönjük.
BővebbenJózsef Attila: Kései sirató. A verset Latinovits Zoltán mondja. Gyönyörű! Először középiskolás koromban hallottam Tihanyi László osztálytársam számomra máig emlékezetes előadásában. Akkor már tudtunk Laci édesapjáról, az 1957-ben kivégzett Tihanyi Árpádról, akinek ma már szobra van Győrött. Legendás élete és halála volt. A hősöket soha nem feledjük! (Ahogyan László sem feledi édesapját.)
Bővebben
HÓ-HIVOGATÓ
De jó volna ha volna
ha hó hullna halomba
ha már fű sincs levél se
betakarna a tél mindent fehérbe
Kétkarácsony utolján
ünnepnapok kihunytán
fakó végén az évnek
de jólesne kevés derű a szívnek
Hét álló nap havazna?
Ha tenné is mi haszna?
A hó alól csak-újra
az a csúf sár a hó alól kibújna
Kevés derű mi lenne?
Szépségtapasz a sebre
Alatta mint előtte
ami sajgott úgysem engesztelődne
Azért mégis ha így is
ha ez csöppet segít is
de jó volna ha volna
ha a friss hó falut-várost bevonna
(Ha kicsit előbb idézem ezt a kedves, játékos verset, talán előbb jött volna a hó. És meg is maradt volna;)
A folyamatosan frissített oldalon Csorba Győző önálló verseskötetei mellett a válogatott verseskötetei, önálló fordításkötetei és egyéb nagyobb művei – bábjátékok, színműátdolgozás, hanglemez, mesék –, továbbá prózai kötetei és a róla írt könyvek is szerepelnek.
A kötetek a Magyar Elektronikus Könyvtár, valamint a Csorba Győző Könyvtár által kerültek digitalizálásra.
Egyesületünk a Miniszterelnökség által biztosított forrásból, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. lebonyolításában támogatásban részesült a Városi Civil Alap „civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című alprogram révén, mellyel az egyesület kommunikációs tevékenységét fejleszthettük. Köszönjük a támogatást!
