1. Szomorú hírre bukkantam. Elhunyt Jiri Menzel cseh filmrendező, akinek filmjeit nagyon szerettem és nem egyet közülük sokszor megnéztem.  Bán János emlékezését azért is ajánlom olvasásra, mert egyetértek vele. Nem is tennék hozzá semmit, csak itt egy életrajzot és egy filmográfiát, s javaslom, emlékezésül nézzenek meg egyet a benne szereplő filmek közül. Én most a Pacsirták cérnaszálon című filmjét ajánlom. Talán meg is nézem újra a hírlap szerkesztése után.

2. A szomorú hír után néhány régebbi és újabb művészeti eseményről. Bayer Zsolt blogján találtam az írásokat. Akinek Bayer nem teszik, ne figyeljen más címekre a Bayer blogon.

A Káli-medencéről szóló hírek sosem kerülik el a figyelmemet, csodálatos napokat töltöttem ott. Isten jókedvében teremtette a tájat, mindegyik alább felsorolt falucska maga a csoda. Az említett helyek közül egyedül Révfülöp nem falucska már, oda meg Csorba nyaralója és a révfülöpi nyarak kötnek.

Már a helynevek is gyönyörűek: Szentbékkálla, Szentbékkálla Kőtenger, Mindszentkálla, Köveskál,  Hegyestű, Pálköve, Salföld, Balatonhenye, Monoszló. Nem sorolom, mert vége sem lenne. Mindegyik névhez nagyon kedves emlékek fűznek.
Végül két helyet azért mégis kiemelek. Kékkút, az egyik, ahol  az 1970-es években útközben a palackozó mellett egyszerű csőből állandóan folydogáló kékkúti vizet ittuk, vagy vittük ingyen Révfülöpre az ócska vezetékes helyett. Az egykori vascső helyén most ez található: (Forrás: Wikipédia.)

Kékkút látnivalóiról itt talál képeket és további információkat. És igen, Révfülöp, a „medence alján”. Révfülöp és emlékek 1970-től. Éppen ötven éve jártam ott először Csorba nyaralójában.

Csorba Győző révfülöpi nyaralója halljában, 1975 augusztusában. (Molnár E. felvétele) A háttérben a falon az „Éljen Kossuth” feliratú tányér és egy bárd. (Mindkettő megvan még.) A költő szívesen használt ilyen díszítőelemeket.

Egy Révfülöp melletti történelmi emlékhelyet is bemutatok most, az ecséri templomromot. (Forrás: Wikipédia.) A romról többet itt olvashat.

Gyerekeimmel rengetegszer mentünk ide egy kis sétára. Sőt, autóval (Wartburgommal) is mentünk oda: nagyobbik fiamat itt, az akkortájt még lepusztultabb rom körül és a mellette levő erdei úton tanítottam autót vezetni.
Van Fülöpön is templomrom. A vasútállomással szemben, a síneken túl található.

Megemlítem még Sára Sándort,  a káli csoda tolmácsolóját, nem mellesleg az egyik legjobb magyar rendezőt és operatőrt, róla is ajánlok egy oldalt.

Aztán itt van Köveskál, a kőtenger. A gyerekeink és az unokáink itt, a köveken ugráltak.

És a medence falvai tele vannak kulturális eseményekkel. Pl. idén ez az Ady műsor Balatonhenyén. Vagy a KŐFESZT.

Egy térkép az említett helyekről.

Ennyit az emlékekről, talán nem volt megterhelő. Aki szépet szeretne látni, kérem, kattintson a linkekre.

Végül még három kulturális ajánlat. A címek magukért beszélnek.

Wass Albert: Az igazit keresed? – Kultúrvilág ;

Hatalmas Szent-László freskókat találtak Marosvásárhelyen – Kultúrvilág ;

Mostantól virtuálisan is bejárhatjuk a Vatikáni Múzeum egy részét – Kultúrvilág. (A Vatikáni Múzeum linkjének közvetlen elérése innen lehetséges.)

Többször már tényleg nem csábulok el eredeti tervemtől: készül az oldal a Goethe-fordításról.

Köszönöm figyelmüket.