Versajánló

Ars poeticám? Ha a költészetnek még egyáltalában van létjoga (szerintem nagyon is van), az ma nem lehet más, mint az élet, a világ szüntelen és minden eddiginél makacsabb humanizálása. Nemcsak közvetlenül a technikai fejlődésről van szó, ami az élettelen szerkezetek felé terelte az ember figyelmét, hanem arról is, hogy a technikai fejlődés soha nem sejtett pusztító erőket szabadított fel s roppant kísértést a sötét indulatok: a hatalomvágy, az önzés, a kapzsiság kiélésére.
A humanizálás ma nem csupán emberiesítés, emberhez-alkalmazás, hanem az ember-ideál, a morális-ember szolgálata is, jobban, mint bármikor. Verseimmel ebben szeretnék segíteni.
A törvényt, a dolgok és jelenségek lényegét igyekszem megragadni és kimondani, tízes találatokra törekszem, tehát szűkszavúságra. Irtózom a bőbeszédűségtől, a mellébeszéléstől, szeretem a zenét a versben, de nem azonosítom a tankönyvek s olykor a nyelvészek igénytelenségével: a ritmus, jó esetben a szótestek, a hangok valamiféle muzsikájával. A zene számomra sokkal mélyebb és összetettebb jelenség: legalább akkora szerepe van benne a szavak és mondatok „árnyékának”, gondolati, fogalmi, hangulati tartalmának és kisugárzásának, mint az érzékszervekkel közvetlenül felfogható megjelenésüknek.
Híve vagyok a költészet demokratizmusának, de nem a pökhendi műveletlenség kiszolgálásának, hanem annak, hogy aki fárad érte és akarja, aki hajlandó szellemi és érzelmi erőfeszítésre, az kapja is meg jutalmát: a műalkotás élvezésének örömét.

Csorba Győző Rádió – Költők albuma, bevezető

Kötetek

Archive: nov 2019

A Csorba Győző Társaság 226. hírlevele

1. “Ma van a magyar nyelv napja. Százhetvenöt éve, 1844. november 13-án emelte hivatalos nyelvvé a magyart V. Ferdinánd király. Reformpolitikusaink két évtizedes küzdelme kellett a pozsonyi diétán ahhoz, hogy a majd ezeréves hazában saját nyelvünk lehessen a legelső – tudjuk-e ezt kellőképpen értékelni a mából nézve? Hogy… Tovább

A Csorba Győző Társaság 225. hírlevele

1. Elhunyt Horváth József Mária, közülünk talán kevesek által ismert, de jó magyar, pécsi származású zeneszerző. Isten nyugosztalja! A szomorú hírt Ausztriában élő kiváló magyar zeneszerző-zongorista-egyetemi tanár levelezőtársamtól, dr. Radics Évától kaptam. A zeneszerzőről szóló emlékezést, ami itt olvasható, és a Wikipédia szócikkét is dr. Radics Éva írta,… Tovább