Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon

A folyamatosan frissített oldalon Csorba önálló verseskötetei mellett válogatott versesköteteit, önálló fordításköteteit, nagyobb fordításait és egyéb nagyobb műveit – bábjátékok, átdolgozása színműre, hanglemez, mesék –, továbbá prózai köteteit, a róla írt könyveket , valamint 11 kézzel írott versesfüzetét is bemutatom. [Ld. alább, 2023. 10. 09.]
Az oldal végén felhívom a figyelmet a Magyar Elektronikus Könyvtár által digitalizált kötetekre.
A kötetek pdf-változatát a Csorba Győző Könyvtár munkatársai készítették. Ezúton is köszönet érte. (A részletes ismertetésekben képeket is közlök a Csorba könyvtárában fellelt kötetekből. Néhány esetben a szkennelés nem a legjobb minőségű: nem akartam a könyveket teljesen szétszakítani.)

A legújabb frissítés (2023. X. 09.) nem hagyományos kötet. De annál több is. Csorba 15 A/4-es füzetbe írta verseit. Most elkészült az első 11 db., kb. 2000 oldalnyi füzet szkennelése. Kutatóknak, irodalomtörténészeknek csemege, de érdeklődők is nyugodtan forgathatják, követhetik a vers keletkezését. A versesfüzetek szkennelt változata itt érhető el. (Összesen 11 füzet, 11 fájl. A római számokat a gép rendezte sorba, emiatt a IX. kötet a IV. után következik. X. kötet nincsen, helyette van, időrendben, a III/ 1.)

Hogy érthető legyen miről van szó, idemásolom: Bertók László a Hátrahagyott versek című Csorba kötet (Pécs : Pro Pannonia, 2000) utószavában ezt írta a füzetekről:

„Nagybeteg volt már Csorba Győző 1995 kora tavaszán, amikor megkért, hogy állítsak össze kötetet az utolsó években írt, folyóiratokban, lapokban közölt verseiből, s hogy döntsem el, mi való a könyvbe, mi nem. „Légy szigorú, de igazságos” – tette hozzá. A kapott másolatokból, korábbi köteteinek a rendjét követve, témáik szerint négy ciklusba soroltam a verseket. Miután felolvastam neki, s az ajánlott kötetcímek közül a Csikorgót kiválasztotta, került elő egy újabb dosszié, megjelent, de könyveiből kihagyott versekkel. Belőlük válogattam az ötödik, a Szekrényfiók című ciklust. A könyv a halála után két héttel jelent meg.
Arról, hogy az általam kihagyott néhány versnél jóval több, kötetben még nem publikált verse van, s hogy versíró munkafüzeteiben mi rejtőzik, csak két-három évvel később, akkor hallottam, amikor az özvegye, dr. Csorba Győzőné elkezdte legépelni a kéziratos füzetek tartalmát, illetve amikor a Pro Pannónia Kiadó 1998-ban közreadta a költői-írói-műfordítói hagyaték első két kötetét, és megkerestek, hogy szerkesszek könyvet a tervezett sorozatba a hátrahagyott versekből. A munka megkezdése után hamarosan szükségesnek látszott, hogy a gépelt szövegeket magam is összehasonlítsam a kézirattal. Ekkor derült ki, hogy Csorba Győző 1962-től kezdődően először két, A/4-es írólapokból egybekötött, 200 oldalas „irkába”, majd nagyalakú spirálfüzetekbe írta tintával, irónnal szinte minden versét. Úgy, ahogy az ihlet pillanataiban eszébe jutottak a sorok, a strófák. Később aztán (s bizonyára közben is) javította, formálgatta, félben hagyta, áthúzta vagy befejezte őket. Címet a legtöbbjének akkor adott csak, amikor kész lett, írógépbe diktálta, s postára adta valamelyik folyóiratnak.
A versek alá vagy mellé szinte mindig odaírta az aznapi dátumot, s néha egyebet, családi eseményt, sajtóhírt, halálhírt is feljegyzett. Ritkán a versre vonatkozó emlékeztetőt: „bővíteni”, „más ritmust”… „Folytatván az irka-firkát / kezdem ezt a tiszta irkát…”, írta 1982. május 25-én az Egy új versírófüzetre című költeményében, új munkafüzete első lapjára. Lapozgatva az 1962-től 1993-ig megtelt tizenöt füzetet, az az érzésünk, hogy költői naplót olvasunk. Csorba Győző (ismereteim szerint) sohasem írt a hagyományos értelemben vett naplót, de tudva, hogy költészetének legfőbb ihletője a természet, az évszakok, az élet-halál körforgása, a miért vagyunk a világon lüktető kérdőjelei voltak, s hogy költői eszközeit, képeit, metaforáit is többnyire ebből a körből vette, hogy a családi örömök, bajok, történések érzékenyen érintették, hogy műve kezdettől fogva sajátos számadás is, s hogy szinte mindennap írt az éppen soron lévő füzetbe, nyilvánvaló a tágabb értelemben vett napló-szerűség. Ez még inkább igaz, ha az itt időrendben közölt versekkel együtt olvassuk az 1962 utáni köteteket. A bennük sorakozó költemények a füzetekben a „keletkezési helyükön” vannak.
Csorba Győzőnek – aki 1916. november 21-én született Pécsett, s 1995. szeptember 13-án hunyt el ugyanott – az 1938-ban kiadott Mozdulatlanság című első könyvétől az 1995-ben megjelent Csikorgó című utolsóig (leszámítva a válogatott, illetve az összes verseit tartalmazó gyűjteményeket és néhány kisebb, alkalmi kiadást) tizenhat verseskötete jelent meg. Ebből tíz ötvenéves kora, 1966 után. Szinte ugyanabban az időszakban, amikor ezeket, a füzetekben maradt vagy csak folyóiratokban, lapokban publikált verseit írta. Korábbi munkamódszerét nem ismerve, a termés vélhető, s nyilvánosan is látható növekedését elősegíthette az ekkorra egyértelművé vált országos elismerés, s a talán vele együtt elért, a versírásra fordítható több szabadidő (nyugdíjas koráig főállású könyvtáros is volt), a magabiztosabb munkálkodás. Az önmagával szembeni szigorú igényessége csöppet sem változott, s ha igen, akkor a füzetek ismeretében kijelenthetjük, hogy tovább nőtt.
Az itt közölt versek között nincs, vagy alig van olyan, ami a költő életében ne jelenhetett volna meg. Jelentős részüket folyóiratokban, lapokban publikálta. Amiket a füzetekben hagyott, azok között is sok (különösen a hetvenes évektől kezdődően) a közöltekkel egyenrangú költemény. Ő bizonyára a másutt már megírt, erőteljesebb vers változatának, egyszer majd felhasználható részletnek, motívumnak, gondolatnak minősítette őket, dolgozni akart rajtuk még, de jött az új nap, az új ihlet, s tovább lépett. Másokat túlságosan is helyhez, időhöz, alkalomhoz, pillanatnyi hangulathoz kötődőnek érezhetett, olyannak, ami egy „naplóban” a helyén van, kötetbe viszont nem való. 1972 novemberében ciklust is írt, Két hét címmel, amelyben az egyes darabok címéül a dátumot írta az aznapi vers fölé (1972. XI. 14., 1972. XI. 15. …). Vagy: „Magam is kezdem unni már / aki hall nyilván jobban unja / az örökös siránkozást / hogy a halál meg hogy hiába…” – olvassuk (1981. XII. 7.) a fiatal kora óta számtalanszor megverselt, nevéhez ragadt témájáról, a halálról, amelybe sohasem tudott belenyugodni. Torokszorító, ahogy a „hanyatlás” keservei, a „Mi lesz, ha nem leszek” kérdései az évek múlásával egyre gyakrabban és ijesztőbben vissza-visszatérnek, s ahogy menekülne előlük. Füzetben maradásra ítélt több, bölcsen lemondó vagy férfiasan perlekedő, máskor keményen ítélkező szerelmes költeményt, s néhány szókimondó közéleti verset (pl. Vers 1951-ből, Kihaló falu). S az ismert ciklusokból is (Janus Medvevárban, Észrevételek, Csokor. A hatvanéves Weöres Sándornak, Visszaszámlálás stb.) kihagyott darabokat. És sokat a kert, az elmúlás-újjászületés ihlette meditatív versekből.
Gyaluforgácsok, elkezdett, de valami miatt félretett, vagy a befejezés előtt otthagyott munkadarabok az asztal alól, a műhely zugából, fala mellől? Érdekességüket, jelentőségüket talán éppen az adja s növeli, hogy betekintést engednek a teremtésbe, a keletkezésbe, az első mozdulatokba, a munkafolyamatba, a műhelytitokba. A közreadással mintha fénykép készülne a helyről, ahol a dolog megtörtént, akkor amikor minden ugyanúgy és ugyanott, vagy majdnem ugyanúgy és ugyanott van még, por nélkül, pókháló nélkül. Nincs szenzációkeltő szándék, csak leltár van, leletmentés van, egy kivételes ember, egy jelentős művész holmijának, hagyatékának, a hagyaték fontos vagy fontosnak tartott darabjainak a számbavétele, s a világ elé, a jövő elé tárása. Itt van, nézzétek, olvassátok! A költő halála után öt évvel minden sora végleges, s azok a versek is a helyükre kérezkednek, amelyeket életében könnyűnek, vagy a többinél könnyebbnek ítélt. Olvasásuk közben egyszer csak benne találjuk magunkat az ismerős, a lüktető, a mindenség és az élet értelmét kereső, az esendő, de a győzelemről soha le nem mondó ember és költő világában. Az elviselhetetlenben, a mulandóban, s a talán alakíthatóban, szelídíthetőben. S elő-előtűnik a háttér, a „jéghegy víz alatti része”, amiből eddig csak a legmagasabb csúcsot, csúcsokat láthattuk.”

Bertók ehhez még hozzátette ugyanott:

„Persze, ez a könyv itt nem hasonmás kiadása a tizenöt füzetnek, még csak összes művek vagy kritikai kiadás sem. Válogatott a költő özvegye, dr. Csorba Győzőné, lánya Hajdinákné Csorba Eszter [és főként másik lánya, Pintérné Csorba Noémi betoldás tőlem, P. L. ], a veje, Pintér László, akik a füzeteket a megjelent kötetekkel egybevetették, s belőlük a verseket legépelték. S válogattam magam is, miközben a gépelést a füzetekkel összehasonlítottam, s a könyvet szerkesztettem. Fölvettem a kötetbe minden verset, ami folyóiratban, lapban megjelent, s mindent, amit késznek tartok, vagy töredék-volta ellenére, gondolataival, erejével, költőiségével kapcsolódik ahhoz az építményhez (erősíti, színesíti, kiteljesíti azt), amelyet Csorba Győző alkotott, s életében a nyilvánosság elé tárt. Minden más, az 1962 előtti kéziratos, könyvekből kihagyott versek feltárása, gondozása, megjelentetése, s a tizenöt füzetből most kihagyott szövegek, szövegváltozatok összegyűjtése, összehasonlítása stb. az eljövendő filológusra, s a reméljük belátható időn belül megvalósuló kritikai kiadásra vár.”

Összefoglaló bibliográfia Csorba műveiről és a róla szóló írásokról

Csorba Győző művei, kötetek Csorba Győzőről. Bibliográfia.

Csorba Győző köteteinek és a róla szóló köteteknek a gyorslistáját ld. az oldal alján.

Az önálló verseskötetek ismertetése a címek betűrendjében

1. Anabázis. 247. hírlevél. 1. kötet. (A hírlevél 2. pontja.) 2020. február 20.

2. Csikorgó. 248. hírlevél. 2. kötet. 2020. február 27.

3. Észrevételek 249. hírlevél. 3. kötet. 2020. február 28.

4. Görbül az idő. 250. hírlevél. 4. kötet. 2020. március 01.

5. Hátrahagyott versek. 251. hírlevél. 5. kötet. 2020. március 06.

6. A híd panasza. 252. hírlevél. 6. kötet. 2020. március 13.

7. Időjáték. 254. hírlevél. 7. kötet. 2020. március 24.

8. Lélek és ősz. 255. hírlevél. 8. kötet. 2020. március 26.

9. Mozdulatlanság. 258. hírlevél. 9. kötet. 2020. április 07.

10. Ocsúdó évek. 259. hírlevél. 10. kötet. 2020. április 9.

11. Séta és meditáció. 261. hírlevél. 11. kötet. 2020. április 15.

12. Simeon tűnődése. 264. hírlevél. 12. kötet. 2020. április 21.

13. Szabadulás. 266. hírlevél. 13. kötet. 2020. április 29.

14. A szavak bolyhai. 267. hírlevél. 14. kötet. 2020. május 2.

15. Szemközt vele. 268. hírlevél. 15. kötet. 2020. május 5.

16. A szó ünnepe. 270. hírlevél. 16. kötet. 2020. május 12.

17. A világ küszöbei. 271. hírlevél. 17. kötet. 2020. május 15.

A válogatott verseskötetek ismertetése a kiadás időrendjében

1. A lélek évszakai : Válogatott versek. – Bp. : Magvető, 1970. 2020. május 21.

2. Március : Tizenhárom vers. – Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1975. 2020. június 1.

3. Összegyűjtött versek. – Bp. : Magvető, 1978. 2020. június 26.

4. Válogatott versek, 1945–1975 (30 év sorozat). 2020. július 03.

5. Ritmus, rend, zene. 2020. június 05.

6. Vissza Ithakába. 2020. 07. 13.

7. Egy eltűnt pécsi utcára. 2020. 07. 16.

8. Kétféle idő. 2020. 07. 26.

9. Csorba Győző válogatott versei (A magyar költészet kincsestára, 1997.) 2020. 07. 29.

Csorba önálló fordításkötetei, nagyobb fordításai

Bevezető a fordításkötetek ismertetéséhez. 2020. 08. 01.

1. Helinant [Helinand] de Froidmont: A Halál versei. 2020. 08. 06.

2. Brecht, Bertolt: Versek. A modern német líra kincsesháza c. sorozatban. 2020. 08. 10.

3. Goethe, Johann Wofgang: Faust. 2. rész 2020. 09. 12. A bejegyzés 3. pontja.

4. Goethe, Johann Wolfgang: Faust 2. rész. 2. kiadás. 2020. 09. 30.

5. Brecht, Bertolt: Nagyobb művek. Lucullus a bírák előtt, Óceánrepülés, versfordítások. 2020. 10. 14.

6. Mezsirov, Alekszandr: Búcsú a hótól. 2020. 10. 17.

7. Janus Pannonius. Csorba fordítások. Az összes alább felsorolt kötetet ezen az oldalon ismertettem. Az ismertetésekben képeket is közlök a Csorba könyvtárában fellelt Janus kötetekből. Néhány esetben a szkennelés nem a legjobb minőségű: nem akartam a könyveket teljesen szétszakítani. 2020. 10. 21.

Janus Pannonius munkái latinul és magyarul. 1972. Csorba Győző előszavával.
Janus Pannonius versei. Kardos Tibor ajánlásával. 1972.
Janus Pannonius válogatott munkái. Csorba Győző szerkesztésében. 1982. A teljes kötet itt olvasható.
Janus Pannonius: Pajzán epigrammák. Csorba Győző fordítása. 1986.
Janus Pannonius búcsúverse 29 magyar fordításban. 1986. Csorba Győző fordításával.
Janus Pannonius: Opera omnia. 1987.
Jankovits László: Nobilis ingenio : Janus Pannonius költészete.

8. Kettőshangzat : Válogatott versordítások. 2020. 11. 08.

9. Helinant [Helinand] de Froidmont: A Halál versei. 2. kiadás. 1989. 2020. 11. 10.

10. Csorba Győző: Drámafordítások. (Tartalma : 1.Eschner, Eugen: Gerő király ; 2. Hauptmann, Gerhart: Patkányok ; 3. Régnier, Robert: Arisztotelész rablólétrája.)

11. Bertolt Brecht: Óceánrepülő. Rádió tanjáték fiúk és lányok számára (Der Ozeanflug : Ein Radiolehrstück für Knaben und Mädchen) Fordította Csorba Győző. Megjelent: Láthatatlan színpad : Német hangjátékok. – Bp. : Európa, 1964. – [63]-81. p.

Csorba Győző és barátai. Levelezéskötetek

Csorba Győző és barátai : Budapesti levelek Pécsre. Csorba Győző, Galsai Pongrác, Kalász Márton, Lázár Ervin és Szántó Tibor levelezése.
Csorba Győző és Bertha Bulcsu levelezése. „… élni kell ameddig élünk.” 1961–1995.
Csorba Győző és Fodor András levelezése. „… Hűséges, baráti ölelésemet küldöm…”. 1947–1994.
Csorba Győző és Takáts Gyula levelezése. 1941–1991.
Fodor András és Takáts Gyula levelezése. 1948–1997

A költő prózai kötetei

A város oldalában. 1991.
Vallomások, interjúk, nyilatkozatok. 2001.
Csorba Győző: Római följegyzések. 2002.

Csorba Győző, gyerekversei, meséi, mesejátékai

Csorba Győző és a gyerekirodalom címmel ezen az oldalon olvasható összefoglaló felsorolás a költő gyerekverseiről, meséiről, bábjátékairól és képes mesekönyvéről. Ezen az oldalon ezeket külön nem vettem fel.

Átdolgozása színműre

Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán. 1945. Pdf változata itt olvasható.

Hanglemez

Csorba Győző: Ritmus, rend, zene. 1981. A költő mondja verseit.

Folyóirat

Ív, 1945. Egyetlen szám. A szám szerkesztője Csorba Győző volt.

Versfeldolgozások énekkarra, gitárra

Versfeldolgozás, ének, gitár: Csorba Győző: Se föl, se le. Előadja Berzeviczi Zoltán
Versfeldolgozás, ének, gitár: Alkalmi vers / Horváth Győző. Ismeretlen dátum.
Versfeldolgozás: Csörög a fagyos föld. A Sarnabör szövegelős albumából. 2017.
Versfeldolgozás: Csörög a fagyos föld.
1. Kaláka. 2016. február 1. (A youtube-feltöltés időpontja.)
2. Kaláka. 1983. A „Szelet kiabálunk” című film egyik klipje.
3. Kaláka. 1994. október 11. Énekelt Versek Fesztiválja
Versfeldolgozás énekkarra. Március. (6:58:00-tól) Szabó Szabolcs feldolgozása. Előadja a Pécsi Leöwey Klára női kar, Szabó Szabolcs karnagy vezényletével.
Schóber Tamás: Őszi kert
Az alábbi feldolgozásokat sajnos nem tudom bemutatni, nem kerültek föl az internetre.
1. Balatoni Sándor: Zöld és fény (A szerző vezényletével)
2. Weber Kristóf: A Halál újabb énekei – 1-5. és 10. tétel

Szakirodalom Csorba Győzőről
(Szerkesztés alatt.)

Bibliográfiák, katalógus:

Tüskés Tibor: Csorba Győző. Bibliográfia. – 1979.

Bertók László: Csorba Győző. Bibliográfia. – Pécs : Pécsi Városi Könyvtár : Jelenkor K., 1993.

Csorba Győző Emlékszoba : Katalógus. 1996.

Önálló kötetek Csorba Győzőről
Utolsó frissítés 2021. 01. 18.

Tüskés Tibor: Csorba Győző : Monográfia. – Bp. : Akad. K., 1981.

Tiszteletadás Csorba Győzőnek. Köszöntő kötet 60. születésnapra. 1986.

Csorba Győző 75 című, pályatársak eredeti autográf kézirataiból és rajzaiból 1991-ben egy példányban készült köszöntő kötet.

Tüskés Tibor: Az utolsó évszak. 1997.

Csorba Győző, a fordító. 1998.

Csorba Győző emléke. 2003. (Ebben Csorba Győző prózai írása is olvasható!)

Pintér László: Pécs irodalmi és művészeti életének 50 éve. 2008.

Csorba Győző 100 : A 2016. évi Csorba Győző emlékkonferencia előadásainak szerkesztett szövege. – A konferencia teljes videója. A Jelenkor beszámolója a konferenciáról.

—————————————————————————————

Csorba Győző köteteinek és a róla szóló köteteknek a gyorslistája a megjelenés időrendjében

Rövidítések: vk: verseskötet; fk: fordításkötet; vvk: válogatott verseskötet; vfk: válogatott fordításkötet

1938 1 vk Mozdulatlanság

1940 1 fk Helinand: A halál versei

1943 1 vk A híd panasza

1945 1 átdolgozás színpadra Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán

1946 1 képes mesekönyv A négy kicsi cica

1947 1 vk Szabadulás

1952 1 bábjáték A kopasz farkas

1954 1 bábjáték Pityi Palkó

1955 1 vk Ocsúdó évek

1957 mese Haspók

1958 mese Haspók 2. kiad.

1958 1 bábjáték Sovány Sanyi kalandjai

1959 vk A szó ünnepe

1959 fk Brecht versek

1959 fk Goethe: Faust rész

1961 fk Goethe: Faust rész. 2. kiad.

1963 1 mese Az elveszett gomb

1964 f Brecht színmű Lucullus a bírák előtt

1964 f Brecht hangjáték Az óceánrepülés

1965 vk Séta és meditáció

1968 vk Lélek és ősz

1970 vvk A lélek évszakai

1972 vk Időjáték

1972 fk Janus Pannonius válogatott versei / Kardos Tibor válogatása

1972 fk Janus Pannonius opera latine et…

1974 fk Mezsirov, Alekszandr: Búcsú a hótól

1974 vk Anabázis

1974 1 mese Mióta ugrálnak a verebek? + 1978-ban japán kiadása

1975 vvk Március

1976 vk Észrevételek

1976 vfk Kettőshangzat

1978 Összegyűjtött versek

1979 Bibliográfia / Tüskés Tibor: Csorba Győző

1979 vvk Válogatott versek, 1945-1975 (30 év sorozat)

1981 vk A világ küszöbei

1981 vvk Ritmus, rend, zene

1981 monográfia / Tüskés Tibor: Csorba Győző

1982 fk. Janus Pannonius válogatott munkái / szerk. Csorba Győző

1983 vk Simeon tűnődése

1985 vk Görbül az idő

1986 Köszöntő kötet a 60 éves Csorbának: Tiszteletadás Csorba Győzőnek

1986 vvk Vissza Ithakába

1986 megzenésített vers: Csörög a fagyos föld

1986 fk Janus Pannonius : Epigrammata lasciva…

1987 vfk Janus Pannonius összes / Opera omnia…

1988 vk A szavak bolyhai

1988 1 mese, Haspók = Kökény kisasszony

1989 fk Helinand: A halál versei. 2. kiad.

1991 beszélgetőkötet A város oldalában

1991 vvk Egy eltűnt pécsi

1991 vk Szemközt vele

1991 hanglemez Ritmus, rend, zene

1993 bibliográfia Bertók László: Csorba Győző

1995 vk Csikorgó

1995 vvk Kétféle idő

1996 katalógus A Csorba Győző Emlékszoba katalógusa

1997 vvk / Válogatott versek Magyar költészet kincsestára sorozatban / vál., szerk. Tüskés Tibor

1997 tanulmánykötet / Tüskés T. Az utolsó évszak

1997 versfeldolgozás énekkarra Köszöntő Kodályhoz

1998 tanulmánykötet, Csorba Győző a fordító / szerk., vál. Tüskés Tibor

1998 fk Drámafordítások

2000 vvk Hátrahagyott versek / szerk., utószó Bertók László, jegyzetek Pintér László

2001 életrajzi kötet Vallomások, interjúk, nyilatkozatok / szerk., vál. Tüskés Tibor

2002 napló Római följegyzések / Csuhai István szerk., jegyz.

2003 emlékkötet Csorba Győző emléke / szerk., vál. Tüskés Tibor

2004 levelezéskötet … élni kell ameddig élünk… összeáll., szerk., utószó Pintér László Bertha Bulcsu és Csorba Győző / összeáll., szerk., utószó Pintér László

2005 levelezéskötet Hűséges baráti ölelésemet küldöm Csorba Győző és Fodor András összeáll., szerk., utószó Pintér László

2006 levelezéskötet Csorba Győző és barátai / összeáll., szerk., utószó Pintér László

2007 A Csorba életműhöz kapcsolódó fontos levelezéskötet: Fodor András és Takáts Gyula levelezése, 1948-1997 / szerk., jegyzetek, névmutató Pintér László

2008 levelezéskötet Csorba Győző és Takáts Gyula / összeáll., szerk., utószó Pintér László

2015 tanulmánykötet Pécs irodalmi és művészeti életének 50 éve / Pintér László

2016 folyóiratszám Ív

Versfeldolgozás, ének, gitár: Csorba Győző: Se föl, se le. Előadja Berzeviczi Zoltán

2018 konferencia Csorba 100 / összeáll., szerk. Pintér László

év nélkül, versfeldolgozás: Alkalmi vers / Horváth Győző, ének, gitár

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) oldalain is szerepelnek több formátumban is letölthető teljes Csorba kötetek. A szerző nevének beírása után a következő találatokat kapjuk:

Keresőkérdés: Szerző=„Csorba Győző” (ékezetesen)	A találatok száma: 12
Rendezés: Cím szerint ☐ – Szerző szerint ☑ – Időrendben ☐