Folytatom sorozatomat a Lélek ősz című, betűrendben 8., időrendben 7. önálló Csorba verseskötet bemutatásával.
(Az összes ismertetett kötet linkje és a bevezető elérhető innen.)

A kötet leírása:
Csorba Győző: Lélek és ősz. – Bp. : Magvető, 1968. – 94 p. ; 21 cm. – Kötött
A kötet teljes szövege a PIM oldalán.   A kötet pdf-változatban.
(A kötetből összesen 1 példány van Csorba könyvtárában. Ez az egyetlen ilyen egypéldányos Csorba-kötetünk.)

Versek a kötetből.

A címadó vers. (A költő előadásában; Major Tamás előadásában)

LÉLEK ÉS ŐSZ

Akvarell-táj kő-lélek márvány-lélek
A márványnak nem árt a pára nem árt a kőnek
Láthat a szem bolyhos kontúrokat zilált
síkokat omlatag szerkezetet: a lélek
kő márvány a lélek a változó évszakra mitse hederít

A lélek évszakai mások a lélek ideje más:
vénebben jár a vén tőkék és fák között
ismeri makacs ritmusuk buzgó rabságuk ismeri
gyámoltalan védekezésük hogy mindenről lemondanak
csak megmaradjanak kopáran szürkén bármiképp

Egy-nyári lepkék bogarak tébolya pezseg mindenütt
a pusztulás előtti láz kavarja-űzi őket
A lélek kő-nyugodt előre s vissza tudja már
lepkék bogarak istene kiben szorozva-osztva
jelen van sorsuk-lényük valahány mozdulása

A pára majd fölszáll a lepkék bogarak tébolya kihuny
új arcot ölt a táj aztán megint aztán megint
cirmosodik a szem kútja mélyül sötétedik
A lélek kő márvány a lélek szigorú és kemény
legföljebb néhány karcolásnyit változik.

Az alábbi versről Csorba és Pécs zenéje címmel Kovács Attila tartott előadást a Csorba 100 konferencián 2016-ban. Az előadás közben bemutatott képek itt láthatók. Az előadás teljes szövege itt olvasható.
Péczely László a Pécsi Tanárképző Főiskola irodalomelmélet és esztétika tanára a vers zenei világát elemezte. A tanulmány olvasható itt.

KODÁLY

Mikoron már a sírásók jártak,
s a gyávák rendre halálra váltak,
meg-meginogtak szintén a bátrak,
mikoron nyelv és torok már kiszáradt,

tetőgerendánk roskadt recsegve,
ablakainkat jég ökle verte,
sovány falatunk iszonyat ette,
sőt gyakran azt is szájunkból kivette,

mikoron a jó, erős bizalmat,
a bennünk élőt úgyis, ha hallgat,
nem bírták szóra semmi hatalmak,
s kötél adott vagy vándorbot nyugalmat:

a háborgónak, némán nyögőnek
fülébe vágott mentőn az ének,
hangja a kínnak, hangja az éjnek,
a sarjú kedvnek, a makacs reménynek;

fülébe vágott forrón a hangod,
kiálthatott már, aki szorongott,
nevén nevezted benne a gondot,
előtte mondtad, amit végre mondott.

És lett az ország országnyi zengő,
hangos liget, nagy, mesebeli erdő,
s akár ujjongó, akár kesergő,
támadt szavad rá, erre, arra kellő;

támadt szavad rá borús, virágos,
szelid-zúgású és áradásos:
csöng a gyerekszáj, dobban a táncos,
harsan a Psalmus, mesél Háry János;

harsan, mesél, csöng örökre most már,
mert véghezvitted, amibe fogtál,
s úgy mentél el, hogy megállapodtál
a múlhatatlan fényű csillagoknál.

A költő sokszor idézett ars poeticája is ebben a kötetben jelent meg először:

VERSEIM SORSA

Mikor már véreim nem védenek,
s azok se, kik még emberként szerettek:
lesznek-e akkor is, kik kézbe vesznek,
olvasnak, emlegetnek, értenek?

Nyilván piszkos-kis önzés volna, ha
a magam étkét, magam italát
tukmálnám más földű-egű világ
más-éhű, más-szomjú lakóira.

Ne maradjon belőlem semmi több,
csak amit élő érdeke szerint
táplálékként őriz meg az utókor.

S amire nem lesz majd szüksége, mint
szemét pusztuljon a szemét között,
kerüljön illendő helyére jókor.

A költő előadásában
Vallai Péter előadásában
A vers a költő kézírásával

A kötetben Csorba nagyon sok fontos verse, vallomása olvasható a fentieken kívül is.
Ritmus, rend, zene. A link címén a költő előadásban is meghallgatható a vers, melynek utolsó mondata megnyugvást tükröz: „Akármi lesz holnap velem, / valahány béke, háború: / a vége: ritmus, rend, zene.”
Lámpás.  Ennek a versnek a zárómondata a Csorba Győző Társaság jelmondata: „Csonkulni másokért az az igazi épség.”
Villanások, Igénytelen Faust. A Villanásokban olvasható a híres két sor: „Ha másokkal fölétetem, / akkor lesz élő életem.”
Fordított kígyó. Szerintem a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse. A link címén a költő előadásában is meghallgatható az imádott feleséghez írt vers. (Ld. a kötet ajánlását: „Édes jó társamnak forró szeretettel Győző„)

Képek a kötetről.

Úgy gondoltam, a könyvről, könyvből készített képeket ezentúl egy fájlban közlöm, így nem kell sokat kattintgatni. A sorrend: a védőborító (ha van); a borító; a címoldal és az ajánlás (ha rosszul látszik, az ajánlást külön oldalon megismétlem, ha több kötet van ajánlással, akkor mindegyik ajánlást közlöm); a költő fotója a kötetből (ha van); a fülszöveg (ha van); tartalomjegyzék; kolofon) A Lélek és őszről készült képek összevont pdf-fájlja.

A kötet ismertetése Bertók László Csorba bibliográfiájában
(A linkek a teljes szövegekhez vezetnek.)

Lélek és ősz. Versek. Bp. 1968. Magvető. 94, 2 p.

[Demény Ottó] D. O. = Népszava, 1968. jún. 22. 2. p.
[Falus Róbert] F. R .= Népszabadság, 1968. máj. 3. 7. p.
Faragó Vilmos = Élet és Irodalom, 1968. 29. 7. p.; F. V.: Perben, harag nélkül. Bp. 1969. Szépirod. Kvk. 307–309. p.
Pályi András = Alföld, 1968. 8. 81–82. p.
Pomogáts Béla = Jelenkor, 1968. 7–8. 582–586. p. (Word változatban.)
Rónay György = Vigilia, 1968. 7. 487–488. p.; R. Gy.: Olvasás közben. Bp. 1971. Magvető. 317–319. p.; Tiszteletadás. 36–37. p.
Stenczer Ferenc = Tiszatáj, 1968. 8. 763–764. p.
Szabó Ede = Napjaink, 1968. 9. 11. p.
Tüskés Tibor = Kritika, 1968. 11. 61–62. p. (Word változatban.)
Váróczi Zsuzsa = Dunántúli Napló, 1968. máj. 19. 7. p.
– – = Napló, (Veszprém) 1968. júl. 14. 6. p.
– – = Új Könyvek, 1968. 10. 49–50. p.

Megjegyzés:

1.A Lélek és ősz – amint a sok idézett versből is látszik – nagy költő nagy kötete. Szerencsére a kritikusok egyetértenek ezzel a megállapításommal. Ahogyan Pomogáts Béla írta: „Az eredmények megtartása, őrzése és további gazdagítása mindenesetre a Lélek és ősz költőjének ma már vitathatatlan rangjára, a mai magyar líra élvonalában betöltött szerepére mutat.” (In: Pomogáts Béla = Jelenkor, 1968. 7–8. 582–586. p.)  Nem csak a kritikusok vagy én, Csorba is szerette a kötet verseit. Ezt jelzi az is, hogy többet maga is fölolvasott közülük, s azok hanglemezre is vették. (Ezen az oldalon meghallgatható a Csorba tolmácsolásában elhangzott, általam felkutatott összes vers.) Örülök, hogy megismertethettem ezt a ma már nehezen föllelhető kötetet olvasóimmal.

2. Talán nem tudják pontosan ezért most bemutatom, hol és hogyan lehet Csorba bármelyik kötetét vagy versét megkeresni a a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia című oldalán.
Ha Csorba Győző oldalán a költő művei között keresünk, ezt az oldalképet kapjuk. Vigyázat, a keresőmezők az oldal tetején az első verscím fölött találhatók, elérésükhöz a böngésző beállításaitól függően kicsit feljebb kell görgetni az oldalsávon! (A jobboldali mezőket „kinyitva” többféle lehetőség közül lehet választani, pl. szerző neve, kötetcím, műcím alcím stb, vagyis a DIA összes szerzőjének összes műve közül választhatunk.) A mezők kitöltése így történik:

A keresésre kattintva a következő választ kapjuk.

Azért négy találatot kapunk, mert a vers négy Csorba kötetben is megjelent. A jobboldali Olvasás gombra kattintva a vers megjelenik.

Ha jobboldali egérgombbal a címre kattintunk, a fejezet url-címét a vágólapra tudjuk másolni.
Ha címet (https://reader.dia.hu/document/Csorba_Gyozo-Osszegyujtott_versek-67/Csorba_Gyozo-Osszegyujtott_versek-csorba00303 ) a böngészőnk keresőjébe írjuk, mindig a vers (vagy közvetlen környezete) fog kinyílni. A jobb egérgombbal a másolás nem működik, de ha a verset az egérrel kijelöljük, ctrl+c-vel másolható és ctrl+v-vel (tehát magyarosan kopipészt móddal) szövegfájlba illeszthető. Vigyázat, a formázás (versszakok, kurziválás, fettelés stb.) nem másolódik, tehát a szöveggel még lesz dolgunk!
Ha a fenti képen a jobboldali menükben a „Szerző oldala” feliratú gomb fölötti jobboldali ikonra kattintunk (metaadatok) megjelenik, hogy melyik kötetben található a vers.  (A dátum a digitalizálás időpontját jelzi!)

Ugyanitt kicsit lejjebb görgetve az is olvasható, hogy a kötetformátum (forráskiadás) mikor és hol jelent meg. Több megjelenés esetében bármelyik megjelenés megtekinthető. Textológia kutatásra a DIA tapasztalatom szerint nem használható, mert egy mesterfájlból dolgoznak a szerkesztők, tehát a többes megjelenés esetében mindegyik szöveg ugyanolyan lesz, akkor is, ha közben a szerző változtatott rajta.

A fenti keresési útmutatót a honlapon később részletezőbben külön is kiemelem.

Köszönöm figyelmüket.