1. Az összes ismertetett Csorba-kötet linkje és a bevezetők elérhetők innen.

Amikor Csorba fordításköteteinek ismertetésébe kezdtem, rájöttem, hogy a kötetismertetések előtt egy bevezetőt is közzé kell tennem, mert olyan nagy és szerteágazó a költő fordítói munkássága, hogy fontos magyarázó szöveget fűzni ehhez a sorozathoz. A fordításokhoz készített bevezető elérhető innen. A bevezetőben először egy bibliográfiát közlök a fordításkötetek megjelenésének sorrendjében, majd ugyanitt Tüskés Tibornak a Csorba Győző, a fordító című kötethez írt bevezetőjét is közzéteszem. Csorba fordítói műhelyének megismeréshez alapvetés ez az írás, ezért ajánlom külön is figyelmükbe. (A Csorba Győző, a fordító című kötetet a PIM Csorba oldalán nem dolgozták fel, ezért annak a Csorba Győző Könyvtár munkatársai által elkészített pdf-változatát tudom csak megosztani.)

A Faust 2. része fordításának 2. kiadása Csorba negyedik önálló fordításkötete, ennek bemutatásával folytatom a Csorba-fordítások ismertetését.

A kötet leírása:

Goethe, Johann Wolfgang von: Faust : A tragédia második része / [ford. Csorba Győző]. – Bp. : Magyar Helikon, 1961. – 454 p. ; 14 cm. – (A híres-neves Faustus doktorról szóló históriák sorozata ; 4.) [Jelöletlen sorozat. Kiegészítés a MOKKA-ból.]. – Kötött. – Tartalmazza a kiadó utószavát és a magyar nyelvű Faust-kiadások jegyzékét.

A Faust fordításnak erről a kiadásáról egy fontos részlet Csorba Győző és Kabdebó Lóránt A Halál verseitől a Faustig című beszélgetéséből:

„Tulajdonképpen a Faustnak köszönhetem ezt a mostani lakásomat. [Damjanich u. 17., ahol haláláig élt a költő. P. L.] Akkor jutottam ahhoz a pénzhez, ötvenezer forinthoz, hogy ezt a kis házat és kertet meg tudtuk venni. A ház eredetileg jóval kisebb volt, de fölvettünk kölcsönt, és építettünk hozzá még egy darabot.
Utána még egyszer kiadták a Faustot, kis formátumban; egy Faust-sorozat részeként, melyben megjelent a Marlowe-é is, meg a Lenaué. Az új kiadásra még kaptam húszezer forintot, úgyhogy a Faust-fordítás jövedelmei átsegítettek engem azon a néhány éven, ameddig saját verseimmel nem jelenhettem meg.”

A kötetről más fontosabb megjegyzés nem található, ezzel ez az ismertetés tulajdonképpen a fordításkötetek legrövidebb ismertetése lett, a bevezetőben idézett dokumentumok azonban minden fontosat elárulnak Csorbáról, a fordítóról.

A kis kötet egyetlen példánya, amelyet Csorba könyvtárában találtam, a Csorba Győző Könyvtárban van arra várva, hogy a könyvtár kedves munkatársai digitalizálják. Ezért a kötetről most képes összefoglalót nem tudok adni, de amint visszakapom, pótolni fogom a hiányt.

Egy kép a kötet borítójáról itt látható. (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum.)

2. A Dsida Jenő Baráti Kör és az egri Bródy Sándor Könyvtár 2020. szeptember 23-25 közötti pécsi, baranyai látogatását már beharangoztam a blogokban. Sajnos különféle okok miatt nem tudtunk találkozni a Baráti Kör és a Könyvtár idelátogató tagjaival. Írtam fogadásukra egy köszöntőt, mellékelem a szövegét. Tegnap megkaptam a Társaság e-mailjét kedves vezetőjüktől Kelemenné Csuhay Zsuzsannától, engedelmével közlöm:
„Kedves Pintér László Úr!
Köszönöm a blogokat, amelyekkel megtisztelt!
Nagyon sikeresen lezajlott a múlt heti pécsi kirándulásunk, az idő is remek volt, a társaság is, a program is.Külön szeretném megköszönni Önnek, hogy megírta köszöntő levelét, kollégáim nagyon örültek, amikor felolvastam azt, nagyon meghatódtak, hogy erre is fordított figyelmet.
Bemutattuk az Csorba Társaság blogját, felolvasta egy előadó-útitársunk a „Ne maradjon belőlem semmi több…” című írást, majd a Séta és meditáció c. verset, így megemlékeztünk a költő Csorba Győzőről.
Megnéztük a Csorba-emlékszobát is.
Fogadja köszönetünket, hálánkat, hogy igyekezett pótolni azt, hogy nem lehetett ott. Köszönetképpen ott hagytunk igazgató úrnál Önnek a Csorba Társaság részére egy könyvcsomagot a könyvtárunk által kiadott könyvekből, és egy üveg Eger csillaga bort. Ha majd kortyolgatja, kérem, gondoljon ránk.
Szeretettel:
Kelemenné Csuhay Zsuzsanna”

Válaszomban ezt írtam:
„Kedves Zsuzsanna, örülök, hogy programjuk jól sikerült. Sajnálom, hogy nem lehettem Önökkel, de az elővigyázatosság ebben az időben mindennél fontosabb. Szerencsére az igazolt koronavírusos, aki fiatalember volt és egyébként egészséges, különösebb gond nélkül túl van a fertőzésen és az a barátja, akivel én és feleségem kapcsolatba kerültünk, szintén jól van és másodszor sem produkált vírusos tesztet.
Kedves szavait köszönöm, amint a könyvcsomagot is és a bort is. Fiatalkori egri utazásomra is emlékezve és örülve annak, hogy társaságaink, ha kétszeresen távolból is, de kapcsolatba kerültek, egy jövőbeli találkozásunkra fogom a poharamat üríteni a minden bizonnyal finom borból.
Kérdezem: üdvözlő levelemet  és a az Ön fenti levelét közölhetem-e pár szó magyarázattal a honlapon?
Kézcsókkal Önnek és délvidéki üdvözlettel kívánok minden jót az északi – remélem, írhatom így ismeretlenül is – barátoknak könyvtáros és társaságbeli munkájukhoz:                                                        Pintér László”

Egy az időhöz illő Dsida Jenő verssel búcsúzva köszönöm figyelmüket.

Zúg az ősz szél

Könnyelmű, bolondos fajta vagyunk.
De októberben nagyon félünk.
Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk
s begyújtjuk a lobogó nagy tüzet.

Gyümölcsök helyett kis szobánkban
a polcokra meséket rakunk,
duruzsoló, piros, érett meséket:
fehér időkre kellenek.

Gondjainkkal megtömjük a kályhát,
– hiszen annyi van, annyi van! –
rövidke négy hónapig, öt hónapig
bizton eltartanak.

Vacogva megcsókoljuk egymást.
Aztán egy egész lompos fenyő-erdőt
húzunk magunkra takarónak:
Téli álomra térünk.