
367. Csorba blog. Közgyűlés és egyebek
2025.11.22.368. Csorba blog. A 2025. évi közgyűlés dokumentumai, Arany János vers, Csorba Győző vers és dr. Nagy Imre Pannonia két arca című könyvének bemutatása.

Mindenkihez!
Bocsánat, amiért a TK 1919-es plakátját idézem;) Jobb megszólítás hirtelen nem jutott eszembe.
A facebok napok óta össze vissza működik, ill. főként egyáltalán nem működik. Sem arcképet, sem semmiféle más képet nem ad. Ezért az ottani megjenésekért nem vállalhatok felelősséget. Kérem, figyeljék a levelezőlistájukon a Csorba blogokról szóló értesítéseket, s kérem felhívásomról értesítsék ismerőseiket is.
Köszönöm.
A nyitókép: Donátus, 2025. 11. 22-én, a Közgyűlés másnapján. (Emlékeink szerint Csorba születésnapjára (november 21.) eddig szinte minden évben megérkezett a tél. Idén szerencsére egy nappal később.)
1. Mai ajánlatom, ahogyan ígértem az előző blogban: Arany János: Családi kör. Előadja: Csuja Imre. Nézzék meg! Szerintem a világirodalom egyik legszebb verse, a versmondás pedig illik hozzá.
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a videókra, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai vers Csorba válogatásomból:
Fordítva inkább, a költő előadásában
FORDÍTVA INKÁBB
Lehet, hogy egy reggel nem indulsz:
lerogysz, lábad végképp kitörve.
Meglódul a lakás bolondul, s
alázuhan az ég a földre.
Toporgok majd − béklyóban állat −,
erőm kifogyva nem menekszem.
Nézem cipődet és ruhádat,
néhány perc, s éveket öregszem.
Gonosz vagyok: fordítva inkább!
Úgy nyilván könnyebb lenne sokkal.
Nekem könnyebb, s neked? − Kibírnád.
Hogyan? − Miként rossz napjainkat
eszköztelen alázatoddal
értem s helyettem is kibírtad.
A verset ajánlom dr. Nagy Imrének. Ő tudja, miért… Éppen a közgyűlésen is beszéltem a professzorral úrral hasonló kérdésről.
5. Következzenek a koszorúzás és közgyűlés dokumentumai. A hiányzó aláírásokat pótlom! Ügyvédünk utána majd véglegesíti a dokumentumokat és aztán minden szükséges jegyzőkönyvet, nyilatkozatot (lemondási nyilatkozat, jelölés elfogadási nyilatkozat, székhelyet igazoló nyilatkozat, az eredetivel összeszerkesztett változásokat tartalmazó alapszabály stb.) előkészít és benyújtja azokat a hivatalokba. Csak tudnám, hogyan bírja az ügyvéd ezt a sok papírmunkát. Mert én már kezdek megbolondulni…)
5/1. Jelenléti ív. (Boda Miklós, Kereszturi József, prof. dr. Szabó László és neje, prof. dr. Szendi Zoltán örökös tagok a közgyűlésen, de betegség és egyéb ok miatt nem tudtak ott megjelenni, ám biztosan egyetértenek az döntésekkel. Ha nem, azt is jelezni fogom:)
(A betegeknek gyors és tartós jobbulást kívánunk!)
5/2. Pintér László alelnök beszámolója a 2024. évről.
5/3. A közgyűlés jegyzőkönyve.
5/4. Képek a koszorúzásról és a közgyűlésről. A képek a Csorba emlékszoba előtt a koszorúzáson ill. kis konferenciateremben a közgyűlésen készültek. A Csorba emlékszoba koszorúzásának egyik képén az emlékszoba tábláján Nagy Imre arcképe tükröződik.
6. Prof. Nagy Imre Pannonia két arca című könyvének bemutatása. A kötet dedikált példányát dr. Nagy Imre a közgyűlésen adta át nekem, megköszönve a képmellékletek összegyűjtésben és a szerkesztésben nyújtott segítségemet.
Az előszót, a köszönetnyilvánításokat, A pécsi irodalomtörténet koncepciója című részeket, a tartalomjegyzéket és a névmutatót szkenneltem a kötetből, az összeállításban megtekinthetik. A pécsi irodalomtörténet koncepciója fontos alapvetés minden irodalomtörténeti összefoglaló készítőjének.
Különösen figyelemreméltónak találom a koncepcióból a Mi a város című részt:
Idézet a Mi a város című fejezetből.
„A zsidók tudják, hogy a túlerő ellen nem képesek megvédelmezni hazájukat. De azzal is tisztában vannak, hogy a városuk [Jeruzsálem. P. L.] nem csupán kövekből, utcákból, terekből és házakból áll, van egy szellemi városuk is, az ott élők hagyományait hordozó szavakból megalkotva, és abba nem akarják beengedni a betolakodót. A történet számunkra, akik a város szó igazi jelentését kutatjuk, irányjelző üzenetet hordoz. Minden igazi városnak van szellemisége, lelke, amelyet polgárai mentális városként őriznek magukban. […] A város szelleme az intézmények testében lakozik.” (És a lakók fejében… ha azt a vezetők tisztességesen gondozzák.)
Jó volna, ha ezek a gondolatok minden ország- város-és intézményvezetőben tudatosulnának és ők eszerint működnének.
Köszönöm figyelmüket.




