KISDEDNYI VÁLLAD

Eljött a Kisded
biztatni újra:
bízhatni benne
s bízhatni olykor
csalódni csöppet
és bízni újra
s csalódni ismét
Lehet hogy nem volt
lehet hogy nincsen
lehet hogy nem lesz
hiszem hogy volt is
hogy van nagyon van
hiszem hogy lesz is –
Ó drága gyermek
ki férfiként majd
fából keresztet
sem bírsz cipelni
engem s keresztem
kisdednyi vállad
táncolva hordoz

(Csikorgó. 31. p.)

KARÁCSONY TÁJÁN

Mindentudó! – Kis fázó csecsemőként
tudtad-e Jézus első éjszakádon
mit én már tudok hogy mit csinálnak
veled majd harminchárom év után a
kereszt előtt majd aztán a kereszten?

Tudtad-e ezt? Ha igen s hogyha harminc-
három évig képes voltál kibírni
enni inni aludni mosolyogni
ha képes voltál élni: akkor én nem
vehetlek példának mert akkor ember-
alakban-bőrben sem voltál te ember

(Csikorgó, p. 32.)

NAGYPÉNTEK

Most ezekben az órákban halott,
most nagyon hideg van, nagy árvaság van.
Jó, hogy kétfelé kacsintgathatok:
elöl s hátul fény ég az éjszakában.

Azon csodálkozom, hogy nyugaton
ment le a nap ma is, hogy a növények,
házak nem állnak tótágast, azon
hogy még maradtak élők, akik élnek.

A fő törvény kisiklott: bongva-csengve
zuzódhat széjjel mind a többi rajta.
A harangok némák – iszonytató!

Csak három nap… Harminchárom ha lenne,
a világra új jégkorszak szakadna.
De holnap már harang zeng, szól a Szó.

(Csikorgó. 33. p.)

1989 HÚSVÉT

Három nap és lezajlik minden ami az élet magja volt
Jó azoknak akik mostanában búcsúztak el:
jó az ifjú színésznek, aki pár hete lett szülő
jó a középkorú könyvtárosnőnek aki egy félig illetve egy egészen
felnőtt gyermeket és egy férjet hagyott itt
mert a gyászolók alig mentek haza
s könnyük még szivárgott is egy kicsit
mikor az első Feltámadás megragadta halottjukat
s vitte (vagy hozta) a Feltámadásba
Nincs hát ok a sajnálkozásra
sőt a vigadozásra is lehetne
csakhogy ezek mind értelmetlen szavak valahol
ahol a fű nem ez a fű
a szó nem ez a szó
a helyszín és cselekvések formája logikája más
Mert kérdezték a villogó ruhájú ismeretlenek
„Mit kerestek nincs itt feltámadott”

És attól kezdve meggyorsult a történelem
attól kezdve érdemes
végigcsinálni
az iszonyatos és gyönyörű napokat

(Csikorgó. 34. p.)

c. A kötet fontos oldalai. (A saját, agyonhasznált példányomból szkenneltem az oldalakat, elnézést a csúnya külalakért.)

Csikorgó. Borító.
Csikorgó. Jegyzetem és címoldal.
Csikorgó.  Első fül.
Csikorgó. Hátsó fül.
Csikorgó. Kolofon.
Csikorgó.  Tartalom 1.
Csikorgó. Tartalom 2-3.
Csikorgó. Tartalom 4-5.
Csikorgó. Nem; Kisdednyi vállad.
Csikorgó. Karácsony táján; Nagypéntek.
Csikorgó. 1989 Húsvét.

d. A kötetről szóló irodalom:
– Tüskés Tibor: Az utolsó verseskötet = Kortárs, 1996. 4. 102–105. p.; Az utolsó verseskötet. 48–57. p.
– Bertók László emlékezése a Csikorgó keletkezéséről:
„Nagybeteg volt már Csorba Győző 1995 kora tavaszán, amikor megkért, hogy állítsak össze kötetet az utolsó években írt, folyóiratokban, lapokban közölt verseiből, s hogy döntsem el, mi való a könyvbe, mi nem. „Légy szigorú, de igazságos” – tette hozzá. A kapott másolatokból, korábbi köteteinek a rendjét követve, témáik szerint négy ciklusba soroltam a verseket. Miután felolvastam neki, s az ajánlott kötetcímek közül a Csikorgót kiválasztotta, került elő egy újabb dosszié, megjelent, de könyveiből kihagyott versekkel. Belőlük válogattam az ötödik, a Szekrényfiók című ciklust. A könyv a halála után két héttel jelent meg.” (Hátrahagyott versek. – Pécs : Pro Pannonia, 2000. Bertók László: Utószó. 419. p.)”

e. Tüskés Tibor: Az utolsó verseskötet = Tüskés Tibor: Az utolsó évszak : Csorba Győző költészetének kiteljesedése, 1981–1995. – Pécs : Pro Pannonia, 1997. – 48–57. p.

f. Amit a Csikorgó. Jegyzetem és címoldal c. szkennelt lapon láthatnak, elárulja a könyvről a megjelenés pontos körülményeit. „Az összeállítás és a szerkesztés Bertók László munkája. Elkészült: 1995. október 2. hetében. Csorba Győzőné 30 db tiszteletpéldányt kapott 1995. október 16-án Csordás Gábor felelős kiadótól. Csorba Győző meghalt 1995. szeptember 13-án„, tehát a kész kötetet a költő már nem láthatta. Bertók László emlékezése szerint, a már halálosan beteg Csorbának megmutatta a kötet levonatát, de ő már nem nagyon reagált, csak annyit mondott: „Elegáns betűk.”

Amint azt Tüskés Tibor is megjegyzi, a Csikorgóban van olyan vers, amelyik más Csorba kötetben már megjelent. Tüskés csak egy ilyen verset említ, én többet is találtam. A tartalomjegyzék oldalain megjelöltem ezeket.

A Tévedés című vers megjelent a Görbül az idő című kötetben, a Körbe-körbe az Észrevételekben, a Tapasztalat A szavak bolyhaiban, a Várakozók és a Születés pedig szintén az Észrevételekben. (A kötet szerkesztésének idején még nem volt digitalizálva a Csorba életmű, így a költőnek és feleségének, valamint a szerkesztőnek, Bertók Lászlónak az emlékezete volt csupán iránymutató a válogatáskor.) A Gyöngéd vizit című vers (p. 176–179) 1950 júliusában keletkezett, de természetesen csak ebben a kötetben jelenhetett meg. A vers élményanyagát Csorba Győzőné szerzetes, később esperes plébános öccsének a költő házából az ÁVH általi elhurcolásának története adta.