A Csorba Győző Társaság 248. hírlevele

Mint azt az előző hírlevélben jeleztem, kibővített Csorba bibliográfiát készítek. A műfajok, kötettípusok szerint rendezett bibliográfiát a hírlevelekben közölt leírások egybeszerkesztésével összevontan is közzéteszem itt, a leírt kötetek, művek betűrendjébe sorolva.

Az előző hírlevélben már közöltem rövid magyarázó szöveget a munkámról. Azonban egy kedves levelezőtársam ahhoz írt véleménye arra késztetett, hogy a levelet idéző szöveggel pontosítsam, bővítsem az eredeti bevezetőmet. Ezt a bővített bevezetőt most a 247. hírlevélben közölttel egybeszerkesztve közzéteszem. (Ezután a bibliográfiai leírások közlésekor erre a bevezetőre csak hivatkozni fogok az összevont leírások linkjét megadva. A bevezető után most csak a második ismertetett kötet leírását adom meg. Az előzőket mindig csak az egybeszerkesztett, állandóan bővített bibliográfiában jelenítem meg a “főoldalon”.)
A teljessé tett bevezető:

Most, amíg még van talán pár napom (hetem, hónapom, netán évem? sok már semmiképpen, semelyikből nincsen) elhatároztam, részletesebben bemutatom Csorba életművét, mint azt a 244. hírlevélben és ezen az oldalon tettem.
Először betűrendi sorban az önálló versesköteteket, aztán a válogatott versesköteteket, utánuk a fordításköteteket, a Kettőshangzat című válogatott kötetet, a nagyobb önálló fordításokat, a költő által írt és róla szóló prózai munkákat, levelezésköteteket és az összes további önálló Csorba-művet. Amikor egy-egy ismertetés elkészült, közlöm azt a soron következő hírlevélben, ezen az oldalon pedig összegyűjtöm a megjelent ismertetőket.
Hogy miért teszem és milyen formában? Egy párbeszédes részt ismertetek egy levélváltásból (a levelezőtárs megnevezése nélkül), a válaszaim talán megvilágítják az okokat. A társ szövegét dőlt betűkkel, egy bekezdéssel beljebb kezdem. A szövegen csak annyit változtatok, hogy semmiképpen ne derüljön ki a “beszélgetőpartner” neve.

“Kedves …!
Ha nem haragszol meg, soraid között válaszolok, úgy egyszerűbb.
… jó ötletnek tartom a Csorba-kötetek ismertetését.
Örülök neki, köszönöm.
Ki segít az ismertetés szempontjainak elgondolásában?
Senki. A hírlevelet és a Csorba hagyaték feldolgozását egyedül csinálom. Rajtad kívül, már írtam neked is, a hírlevelekre alig-alig válaszol valaki. (Néha ezért kicsit palackpostának érzem a hírleveleket. Köszönet annak a pár levelezőtársnak, akik időnként és külön köszönet annak a két-három érdeklődőnek akik rendszeresen válaszra méltatnak, sőt speciális köszönet annak, aki írásaim korrektúráját is vállalja.)
Mert ez egyáltalán nem könnyű feladat. Sokféle szempontra lenne szükség, és ezeket következetesen végig kellene vinni az egyes kötetek ismertetése során. (Pl. azonos témák; bővülő tematika; hasonló szövegszerkezeti sajátosságok, különösen kedvelt szavak és kifejezések; hogyan alakult ki a sajátos csorbagyőzős-stílus?  stb.)
Ezekkel én nem foglalkozom. Már említettem neked, nem írok se verset, se prózát, s nem vagyok esztéta és irodalomtörténész sem, a vers- és műelemzéstől pedig egyenesen irtózom. Én könyvtáros-bibliográfus vagyok, a Csorba-életmű minél teljesebb bemutatása a célom. Olyan dolgot javasolsz nekem, mintha a cserzővargától azt várnád, tervezzen  és készítsen topmodelleknek tangabugyit. Én összeírok, regisztrálok. Ha megnézed a legutolsó Csorba-bejegyzést ott ezt látod a címben: https://csorbagyozo.hu/p/6458 Ez azt jelenti, hogy 6458 oldalt tettem föl csak a Csorba honlapra. Ebből több mint ezer fotó (Csorba és családjának, barátainak meg a köteteinek fotója) a többi ismertetés, hír, vélemény stb. A Digitális Irodalmi  Akadémia Csorba honlapjának én vagyok a gondozója. Ha megnézed ezt az oldalt https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/csorba-gyozo# akkor az ott ismertetett és olvasható minden vers, oldal, kötet gondozója a megjelenés előtt én voltam. Ezen túl négy levelezéskötetet magam szerkesztettem, több mint 800 oldalt, minden oldalon átlag 2 jegyzettel. A Csorba halála után megjelent köteteknek én voltam a “háttérmunkása” (már amelyiket nem én állítottam össze, mert olyan is van legalább négy). Meg se próbálom összeszámolni, hány oldal ez és mennyi jegyzet. Hogy Csorba digitális lábnyoma akkora amekkora (és tudod, aki nincs az interneten, az manapság nem is létezik), az – szerénytelenség nélkül mondhatom – nekem, mint önkéntes, senki által nem fizetett adatrögzítőnek köszönhető. És nekem ez elég. Sőt számomra, könyvtáros számára ez fontosabb, mint valami elvont esztétizálás. Remélem, a munkámnak egyszer majd hasznát veszi egy kutató, esztéta, irodalomtörténész. És én ezzel beérem.
Mindegyik ismertetésnél ugyanazt az elvet szeretném követni: elvezetni a keresőt a teljes digitalizált kötethez, bemutatni a kötetet fizikai valójában: borító, címoldal, ajánlások, tartalomjegyzék, kolofon, egy-egy vers közlése, a megjelent ismertetések, kritikák, tanulmányok adatainak közlése és közülük néhány digitális elérésének megadása. Így lassan teljes áttekintést adok az életműről. 
Annak nem sok értelmét látom, hogy összeszámolod, hány vers van az egyes kötetekben, és milyen terjedelműek stb. Ezek nem lényeges adatok!
Soha nem számoltam össze, de most, hogy eszembe juttattad, lehet, egyszer ezt is megteszem;) Most komolyan: én nem ezzel foglalkozom, hanem a Csorba-művek és a Csorbáról írt művek  összegyűjtésével és digitális (és ha lehet nyomtatott) közzétételével.
Nagy kérdés: alapvetően mi célt szolgálnának az ismertetéseid?
És kiknek szánod a szövegeidet? (Tanároknak? Diákoknak? Tudósoknak?)
Én azt hiszem, a felsoroltaknak egyaránt hasznosak lehetnek. A bibliográfus és az adatközlő nem szelektál: tessék, itt van, válaszd ki, ami neked kell, tetszik. Remélem, nem disznók elé szórok gyöngyöket;)
Tüskés Tibor könyvismertetéseit talán érdemes lenne figyelembe venned a szempontok kidolgozásában!
Én nem akarok irodalmi, esztétikai ismertetést adni. Arra ott van a Csorba-mű leírása utáni kisbibliográfia, abból könyvismertetést, tanulmányt, alapos elemzést is ki lehet választani, kinek mire van éppen szüksége. Az a szándékom, hogy a meglevő kiváló dolgokat elérhetővé tegyem, nem az, hogy magam azokhoz ilyen-olyan bugyuta értelmezéseket hozzáírjak. Ami nem jelenti azt természetesen, hogy életrajzi adalékokat, értelmezési segítséget ne adjak szükség (és persze tudásom) szerint az adatokhoz.” Eddig a levél.
[A levélváltás után jutott eszembe, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtárban MEKolvasható Csorba-kötetek feltöltése is az én munkám. Pl. a Drámafordítások című kötetnél a baloldali menük közül a katalóguscédula menüpontra, majd azon belül a hunmarc formátumra kattintva a cím- és szerzőségi közlés adatcsoportban (245) ez olvasható: “elektronikus rögzítés: Pintér László”. Talán kicsit büszke is lehetek ezekre az eldugott említésekre. Az általam készített 1998 és 1999. évi adatrögzítések, feltöltések a MEK hőskorát jelzik: “1996 és 2002 között – nagyon sok ember önkéntes munkájának és néhány intézmény támogatásának köszönhetően – több mint 4 ezer darabra nőtt a könyvtár állománya, havi 60-70 ezerre a látogatóinak száma, s kialakult a jelenlegi gyűjtőköre… In: A MEK története.]

Ennyi bevezető után lássuk a könyvismertetések felépítését :

a. Először ha van ilyen megadom a Digitális Irodalmi Akadémia Csorba oldalának megfelelő linkjét, ami az ismertetett kötet teljes, word-formátumú szövegéhez vezet, majd a kötet pdf formátumban digitalizált változatához vezető linket is közlöm. [Ha van, a MEK-beli megjelenés linkjét is megadom.] A pdf-formátumú digitalizálást a Csorba Győző Könyvtár munkatársai készítették. Sajnos egyik helyen sem teljes a digitalizálás: a DIA oldalain elsősorban a szerzői jogok megszerzésének hiánya akadályozza a munkát, a Csorba Könyvtárban pedig a pillanatnyi munkaerőhiány. Amint egy-egy kötet digitalizálását sikerül megoldani, azt a Csorba-hírlevélben (és ezen az oldalon) a megfelelő link megadásával pótolom.

b. Minden kötetből kiválasztok néhány verset, vagy a prózai kötetekből egy jellemző részletet, ezt (ezeket) közlöm második pontként.

c. A versek, prózarészletek után a kötet védőborítójáról, borítójáról, címoldaláról, a fülszövegről, a kolofonról, a költő dedikációiról, a word-formátumban közölt versekről, prózarészletről végül a tartalomjegyzékről közlök pdf-formátumú képet.

d. Ezután Bertók László Csorba Győző bibliográfiájának a kötetre vonatkozó adatait másolom be, úgy, ahogyan azt a költőtárs összeállította.

e. Egy vagy több bibliográfiai tételhez megadom a digitális elérés lehetőségét is.

f. Ha van megjegyzésem, magyarázatom, azt az ismertető végén röviden közlöm.(Az összevont, az újabb kötetek ismertetésével mindig bővített Csorba-bibliográfia a fenti bevezetővel együtt itt található.)

Ennyi bevezető után most a 248. hírlevélben a betűrendben második kötetet ismertetem.


2. A Csikorgó című kötet a második a betűrendben. Ez a költő utolsó előtti, 1995-ben megjelent, 16. önálló verseskötete.

a. Csikorgó : Versek / [szerk. Bertók László]. – Pécs : Jelenkor K., 1995. – 184 p. ; 20 cm. – (Élő irodalom sorozat). – ISBN 963 767 017 9 fűzött.  A Csikorgó teljes szövege a DIA Csorba-oldalán, word formátumban. A Csikorgó pdf-változata.

b. Csorba viszonya a valláshoz ambivalens volt. Egészen furcsa, hogy ebben a kötetben több olyan verse is van, amely a kétségek között is hinni akaró Csorbát villantja föl.  A kötetből ezért a Nem, a Kisdednyi vállad, a Karácsony táján, a Nagypéntek és az 1989 Húsvét című verseket választottam, amelyeket Bertók László is egymás mellé szerkesztett a kötetben a Mostanában című ciklusban. (3034. p.)

NEM

Ki sose hitt – annak tilos tagadnia
Csak kiről mint a seb hege
apránként s kissé véresen
szakad le a hite
s elűz egyetlen otthona
s kint fázik s meztelen
joggal csak az mondhatja: nem

a volt igen helyébe: nem

(Csikorgó. 30. p.)

KISDEDNYI VÁLLAD

Eljött a Kisded
biztatni újra:
bízhatni benne
s bízhatni olykor
csalódni csöppet
és bízni újra
s csalódni ismét
Lehet hogy nem volt
lehet hogy nincsen
lehet hogy nem lesz
hiszem hogy volt is
hogy van nagyon van
hiszem hogy lesz is –
Ó drága gyermek
ki férfiként majd
fából keresztet
sem bírsz cipelni
engem s keresztem
kisdednyi vállad
táncolva hordoz

(Csikorgó. 31. p.)

KARÁCSONY TÁJÁN

Mindentudó! – Kis fázó csecsemőként
tudtad-e Jézus első éjszakádon
mit én már tudok hogy mit csinálnak
veled majd harminchárom év után a
kereszt előtt majd aztán a kereszten?

Tudtad-e ezt? Ha igen s hogyha harminc-
három évig képes voltál kibírni
enni inni aludni mosolyogni
ha képes voltál élni: akkor én nem
vehetlek példának mert akkor ember-
alakban-bőrben sem voltál te ember

(Csikorgó, p. 32.)

NAGYPÉNTEK

Most ezekben az órákban halott,
most nagyon hideg van, nagy árvaság van.
Jó, hogy kétfelé kacsintgathatok:
elöl s hátul fény ég az éjszakában.

Azon csodálkozom, hogy nyugaton
ment le a nap ma is, hogy a növények,
házak nem állnak tótágast, azon
hogy még maradtak élők, akik élnek.

A fő törvény kisiklott: bongva-csengve
zuzódhat széjjel mind a többi rajta.
A harangok némák – iszonytató!

Csak három nap… Harminchárom ha lenne,
a világra új jégkorszak szakadna.
De holnap már harang zeng, szól a Szó.

(Csikorgó. 33. p.)

1989 HÚSVÉT

Három nap és lezajlik minden ami az élet magja volt
Jó azoknak akik mostanában búcsúztak el:
jó az ifjú színésznek, aki pár hete lett szülő
jó a középkorú könyvtárosnőnek aki egy félig illetve egy egészen
felnőtt gyermeket és egy férjet hagyott itt
mert a gyászolók alig mentek haza
s könnyük még szivárgott is egy kicsit
mikor az első Feltámadás megragadta halottjukat
s vitte (vagy hozta) a Feltámadásba
Nincs hát ok a sajnálkozásra
sőt a vigadozásra is lehetne
csakhogy ezek mind értelmetlen szavak valahol
ahol a fű nem ez a fű
a szó nem ez a szó
a helyszín és cselekvések formája logikája más
Mert kérdezték a villogó ruhájú ismeretlenek
„Mit kerestek nincs itt feltámadott”

És attól kezdve meggyorsult a történelem
attól kezdve érdemes
végigcsinálni
az iszonyatos és gyönyörű napokat

(Csikorgó. 34. p.)

c. A kötet fontos oldalai. (A saját, agyonhasznált példányomból szkenneltem az oldalakat, elnézést a csúnya külalakért.)

Csikorgó. Borító.
Csikorgó. Jegyzetem és címoldal.
Csikorgó.  Első fül.
Csikorgó. Hátsó fül.
Csikorgó. Kolofon.
Csikorgó.  Tartalom 1.
Csikorgó. Tartalom 2-3.
Csikorgó. Tartalom 4-5.
Csikorgó. Nem; Kisdednyi vállad.
Csikorgó. Karácsony táján; Nagypéntek.
Csikorgó. 1989 Húsvét.

d. A kötetről szóló irodalom:
– Tüskés Tibor: Az utolsó verseskötet = Kortárs, 1996. 4. 102–105. p.; Az utolsó verseskötet. 48–57. p.
– Bertók László emlékezése a Csikorgó keletkezéséről:
“Nagybeteg volt már Csorba Győző 1995 kora tavaszán, amikor megkért, hogy állítsak össze kötetet az utolsó években írt, folyóiratokban, lapokban közölt verseiből, s hogy döntsem el, mi való a könyvbe, mi nem. „Légy szigorú, de igazságos” – tette hozzá. A kapott másolatokból, korábbi köteteinek a rendjét követve, témáik szerint négy ciklusba soroltam a verseket. Miután felolvastam neki, s az ajánlott kötetcímek közül a Csikorgót kiválasztotta, került elő egy újabb dosszié, megjelent, de könyveiből kihagyott versekkel. Belőlük válogattam az ötödik, a Szekrényfiók című ciklust. A könyv a halála után két héttel jelent meg.” (Hátrahagyott versek. – Pécs : Pro Pannonia, 2000. Bertók László: Utószó. 419. p.)”

e. Tüskés Tibor: Az utolsó verseskötet = Tüskés Tibor: Az utolsó évszak : Csorba Győző költészetének kiteljesedése, 19811995. Pécs : Pro Pannonia, 1997. 4857. p.

f. Amit a Csikorgó. Jegyzetem és címoldal c. szkennelt lapon láthatnak, elárulja a könyvről a megjelenés pontos körülményeit. “Az összeállítás és a szerkesztés Bertók László munkája. Elkészült: 1995. október 2. hetében. Csorba Győzőné 30 db tiszteletpéldányt kapott 1995. október 16-án Csordás Gábor felelős kiadótól. Csorba Győző meghalt 1995. szeptember 13-án“, tehát a kész kötetet a költő már nem láthatta. Bertók László emlékezése szerint, a már halálosan beteg Csorbának megmutatta a kötet levonatát, de ő már nem nagyon reagált, csak annyit mondott: “Elegáns betűk.”

Amint azt Tüskés Tibor is megjegyzi, a Csikorgóban van olyan vers, amelyik más Csorba kötetben már megjelent. Tüskés csak egy ilyen verset említ, én többet is találtam. A tartalomjegyzék oldalain megjelöltem ezeket.

A Tévedés című vers megjelent a Görbül az idő című kötetben, a Körbe-körbe az Észrevételekben, a Tapasztalat A szavak bolyhaiban, a Várakozók és a Születés pedig szintén az Észrevételekben. (A kötet szerkesztésének idején még nem volt digitalizálva a Csorba életmű, így a költőnek és feleségének, valamint a szerkesztőnek, Bertók Lászlónak az emlékezete volt csupán iránymutató a válogatáskor.) A Gyöngéd vizit című vers (p. 176179) 1950 júliusában keletkezett, de természetesen csak ebben a kötetben jelenhetett meg. A vers élményanyagát Csorba Győzőné szerzetes, később esperes plébános öccsének a költő házából az ÁVH általi elhurcolásának története adta.