Két hír után ebben a blogban Tüskés Tibor Az utolsó évszak : Csorba Győző költészetének kiteljesedése, 1981–1995 című kötetét mutatom be.

Az eddig bemutatott Csorba-köteteket ezen a folyamatosan bővített oldalon gyűjtöm egybe.

Mai vers Csorba előadásában: Alkonyodó (Írott szöveg)

Először a két hír.
1.  Halmai Tamás A napsütötte forma. Csorba Győző költészetéről című, a naputonline.hu oldalon megjelent tanulmányában Csorba szinte minden kötetéből elemez verseket, mondhatjuk, Csorba költészetének keresztmetszetét adja. Informativitása mellett az értékelései, megközelítései is jók, pontosak. Fontos szerepe az írásnak még az is, hogy életben tartja Csorba emlékét.
Azt azonban nem lehet elhallgatni, hogy Halmai Tamás is beleesik abba a kritikusi buzgóságba, hogy legalább egy hibát mindenképpen be akar mutatni írása tárgyáról. Erre aztán csillagozott megjegyzéssel külön fel is hívja az olvasó figyelmét: „A költő hátrahagyott, 1969-es versének címe – és Bertók László szöveggondozói jegyzete is – hibásan szerepelteti Pierre Teilhard de Chardin nevét.” A teológus neve a verscímben és a jegyzetben is Theilard formában szerepel. Ezt eredetileg Csorba írta így, Bertók pedig a kéziratban szereplő változatot hagyta meg címként a Hátrahagyott versek című kötetben is. A jegyzeteket viszont – és itt nem magamat akarom előtérbe tolni, csak a történelmi hűség kedvéért írom le – én állítottam össze, tehát a hiba felcímkézésére az én nevem volna alkalmas. A felelősséget nem áthárítva azonban azt sem hallgathatom el, hogy a jegyzeteket igen alaposan és kritikusan átnézte Bertók László is. Több órán keresztül beszéltük meg a jegyzetek szövegét Csorba költőbarátjával, igaz a végén már némi vései pálinkával javítva a hangulaton. (Ismétlem, a beszélgetés végén ittuk azt a pálinkát, tehát munkánkat nem befolyásolta.) A kéziratot nyilván átolvasta dr. Szirtes Gábor a Pro Pannonia Kiadó vezetője is. Se Bertók, se Szirtes nem javította a jegyzetemet. Egyébként „megguglizva” a Theilard névre is kapunk jócskán találatot. Az említett szaktekintélyek nevében nem tudom megtenni, de én magam hamut hintek a fejemre. Nyugodtan mondhatjuk akár azt is, az alaphibát Csorba vétette, de az ő nevében sem kérhetek bocsánatot és azt hiszem, nem is kell. 650-nél több vers tanúskodik csak a Hátrahagyott versekben is az egyetlen elírás mellett a költő nagyszerűségéről. Azt is megjegyzem még, Csorba másutt is elírt nevet. Yul Brynnert pl. Yule Brunnernek írta a Nem akarom című versében. (A szavak bolyhai. Bp. : Magvető, 1988. 35. p.) Ez a névváltozat olvasható a kötet nyomtatott változata mellett a Digitális Irodalmi Akadémia Csorba-oldalán is. Sok szerkesztő kezén átfutott ez is… Egyébként mulatságos történet is fűzhető a betűelütésekhez. Csorba Bertha Bulcsu emlékezetes Délutáni beszélgetések című sorozatában ezt mondta: „Én pedig szeretem a nagy bűnöket, a frenetikus sötét árnyakat.” Ez pedig aztán úgy jelent meg – többszöri javítás után is –, hogy szeretem a nagy bűzöket. Betűelütések nélkül színtelenebb lenne a „magas irodalom”, Leiter Jakab, azaz leiterjakab nélkül pedig a fordítások is. Aki verset ír, alkot. Aki kritizál, észreveszi az alkotás hibáit. Így teljes a kép.
Nem akartam semmiképpen kisebbíteni Halmai Tamás írásának érdemeit, de lám, így lesz egy félreütés magyarázata hosszabb, mint a tanulmány bemutatása.

2. Örömmel jelenthetem, idén is lesz Csorba Győző Versmondó Verseny a Pécsi Szent Mór Katolikus Iskolaközpontban. A 65. Csorba blogban és itt mindent elolvashatnak róla. Köszönet a szervezőknek és hajrá, Szent Mór, hajrá fiatalok! Róluk mindig Ady jut eszembe, az Ifjú szivekben élek!

Igen, én élni s hóditani fogok
Egy fájdalmas, nagy élet jussán,
Nem ér föl már szitkozódás, piszok:
Lyányok s ifjak szívei védenek.

Örök virágzás sorsa már az enyém,
Hiába törnek életemre,
Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény,
De virágzás, de Élet és örök.

Legyen igaza Adynak Csorbával kapcsolatban is.

Amint ígértem, ma Tüskés Tibor Az utolsó évszak : Csorba Győző költészetének kiteljesedése, 1981–1995 című kötetét mutatom be.

A kötet leírása.

Tüskés Tibor: Az utolsó évszak : Csorba Győző költészetének kiteljesedése, 1981–1995. – Pécs : Pro Pannonia, 1997. – 147 p. ; 19 cm. – (Pannonia könyvek). – A leírt példányban dedikálás a címoldalon: „Noéminek sok szeretettel ajánlom 1997. könyvhét Tüskés Tibor”. – ISBN 963 85579 4 X fűzött.
(Noémi Csorba középső lánya, akinek Tüskés Tibor gimnáziumi osztályfőnöke is volt.)

A kötet borítója

(A borítókép Csonka Károly fotójának felhasználásával készült, s engem mindig halotti maszkra emlékeztet, bár a szem nyitva van.)

A kötet hátsó borítója mindent elmond, amit tudni fontos az esszé- és cikkgyűjteményről.

A kötetben közölt írások első megjelenési helyének fölsorolása informatívabb mint a tartalomjegyzék.

Az utolsó írás a kötetben Csorbát búcsúztatja.

Azt hiszem, ennél többet, jobbat elmondani nem lehet a kötetről, Csorbáról és a szerzőről.

Köszönöm figyelmüket.