A Csorba Győző Társaság 290. hírlevele. Brecht versfordítások

(A hírlevél végén egy szolgálati közleményt és egy helyreigazítást is közlök.)

Bár a Halál versei első kiadása után a versfüzér második, teljesen átdolgozott kiadását akartam ismertetni, most már torkig vagyok a halállal. Inkább a megjelenés sorrendjében második Brecht fordításkötetet ajánlom most. A Halál versei második kiadását majd a megjelenés sorrendjének megfelelő helyen ismertetem.

(Az összes ismertetett kötet linkje és a bevezető elérhető innen.)
(Az önálló  fordításkötetekről és nagyobb fordításokról itt írtam összefoglalót.)

Csorba második önálló fordításkötete Brecht verseinek egy kis kötete, mely 1959-ben jelent meg. (Ebben az évben lett Csorba a Magyar PEN Club tagja.)

A kötet leírása:

A modern német líra kincsesháza / [vál. és szerk. Hajnal Gábor]. – Bp. : Európa Könyvk., 1959. – 8 db. – 13 cm. – (A modern német líra kincsesháza  ; 1–8.). – Kötött, közös tokban. – [1. köt.]. – Arendt ; [ford. Timár György. – 42 p. – [2. köt.]. – Becher ; [ford. Lator László et al.]. – 69 p. – [3. köt.]. – Brecht ; [ford. Csorba Győző].69 p. – [4. köt.]. – Fürnberg ; [ford. Simon István]. – 47 p. – [5. köt.]. – Hermlin ; [ford. Garai Gábor]. – 42 p. – [6. köt.]. – Huchel ; [vál., szerk., ford. Hajnal Gábor]. – 61 p. – [7. köt.]. – Krolow ; [ford. Raics István]. – 45 p. – [8. köt.]. – Maurer ; [vál., szerk., ford. Hajnal Gábor].

Különleges, szokatlan formátum. Egy nyitott kemény karton tokban nyolc német költőtől adtak ki versválogatást, nyolc 13 cm-es kis kötetben. A német költők köteteit több magyar fordító ültette magyar nyelvre. Mint a leírásból látszik, Csorba Brecht verseit fordította, ez lett a kis doboz 3. kötete. Mindegyik kötet borítója más színű.
A válogatásnak nyilvánvalóan az NDK költőinek népszerűsítése volt a célja. Fürnberg például “a zeneszerzője és szövegírója a Lied der Partei (’A párt dala’) című dalnak, amely éveken keresztül a Német Szocialista Egységpárt (SED) hivatalos himnuszaként szolgált.” (In: Wikipédia), Becher pedig az NDK himnuszának szövegírója. Több szerző munkássága alig ismert Magyarországon, Erich Arendtről például– mások mellett  – magyar nyelvű irodalmat nem is találtam. A szerző nem keverendő össze Hannah Arendt filozófussal.

A doboz képei és két kötet borítója.
További képek a kötetből. (Címoldal, tartalomjegyzék, rövid életrajz Brechtről, versek.)

Brecht ellentmondásos egyéniségét a kis verseskötet is jól jellemzi. Gondolom, nem volt egyszerű Csorbának A kommunizmus dicsérete és a Legenda arról miként keletkezett a Tao te King, amikor Lao ce emigrációba ment című versének fordítása szoros egymásutánban. (Tao te King. Az út és az erény könyve. Weöres Sándor fordításában.)

Csorba Győző 1954. április 5-én a Baranya Megyei Könyvtár kertjében.

Bertolt Brecht temetés 1956 augusztusában.

https://csorbagyozo.hu/wp-content/uploads/2020/08/J3A7HY.jpg

Csorba egy versben megidézi Brechtet a Hátrahagyott versek című kötetében.

[A kő kő…]

                   Győz a lágy és enged a kemény
                                                               (Brecht)

A kő kő a törvény törvény
Ha törvény zúdítja zúz a kő
Csak a lágyat nem
az engedékenyet
Abban elalszik a kő
megszelídül
belefészkelődik
abban gyermekké lesz a kő

Íme a gyöngék filozófiája
a szikrát-soha-nem-vetőké
az elfogadóké s befogadóké
a lesajnáltaké
a mindig mindig horpadóké
a magukban alaktalanoké
a mások alakját kiszolgálóké

a győzelmeseké

A vershez írt jegyzetem: “Brecht, Bertolt (1898–1956), német költő, író. Cs. Gy. Brecht fordításai sokhelyütt olvashatók, kisebb önálló Brecht fordításkötete is megjelent. (Bertolt Brecht: Válogatott versek, 1959.) A mottóul választott sor Brecht: Legenda arról, miként keletkezett a Taoteking, amikor Lao Ce emigrációba ment című verséből való. (Cs. Gy. fordítása, Kettőshangzat 252–255. p.); A költő 1956 őszén járt Berlinben tanulmányúton. Brecht éppen odaérkezése előtti napokban halt meg.”
A költő maga így nyilatkozik erről Kabdebó Lórántnak:
“A tetejében közbejött 1956. Akkor az NDK-ban voltam, ahonnan tízegynéhány kilóval könnyebben érkeztem haza, mint mikor elmentem. El lehet képzelni, ott ültünk a szállodaszobában, és vártuk a híreket, hogy mi van itt Magyarországon. Szinte semmit nem tudtunk. A csehek, mikor jöttünk hazafelé, még a komáromi hídon sem engedték át a vonatot, úgyhogy a csomagjainkkal gyalog kellett a novemberi hidegben, mert akkor éppen hó esett, átgyalogolni a hídon. Szinte élvezték, hogy mi, tízegynéhányan ott ballagunk. Szóval hát ilyen állapotban jöttem én haza.
L.: – Hogyan voltál akkor az NDK-ban?
Cs. Gy.: – Az Írószövetség ösztöndíjasaként. Előtte néhány héttel halt meg Brecht.
L.: – Hiszen te Brecht fordítója is vagy.
Cs. Gy.: – 1956 szeptemberében értem oda, Brechtet augusztusban temették.
Mikor hazajöttem, teljesen kimerülve és idegileg is félig kipusztulva, nem tudtam mindjárt folytatni a munkát. Aztán mikor már rendbejöttem, akkor tovább dolgoztam abban a toronyban, amely a Kulich Gyula utcai lakásunkhoz tartozott, és márciustól kezdve decemberig lakható volt. A régi városfalba épített őrtoronyból az egész várost láthattam, és ide nyugodtan elvonulhattam, senki sem zavarhatott.”
Hozzáteszem még, hogy az itthon maradt családnak – a költő felesége, Margitka a három lánnyal – nagyon nehéz helyzete volt. Akkori lakásuk, az idézetben is emlegetett Kulich Gyula – ma Papnövelde – utca frekventált hely volt a város közepén. Az utcában volt a megyei börtön és Csorbáékkal szemben lakott egy pártfunkcionárius. Őt 1956-ban egy az utcán cirkáló orosz harckocsi védte. Margitkáék féltek az esetleg kiszabaduló raboktól és a harckocsis oroszoktól is. Végül nem történt semmilyen atrocitás, de gondolható, mit élt át Csorba Németországban, aki ott csak áttételesen értesülhetett a forradalomról.

A kötet leírása Bertók László Csorba bibliográfiájában:

BRECHT, Bertolt: VÁLOGATOTT VERSEI. Vál., szerk., utószó: Hajnal Gábor. Ford. Csorba Győző. Bp. 1959. Európa. 70 l. /A modern német líra kincsesháza 3. – Közös tokban az 1–8. kötet./

Erről a kötetről Bertók László sem, én sem találtam ismertetőt. A Brecht-fordításokról Rónay György Kettőshangzat című Csorba fordításkötetéről írt tanulmányában olvasható néhány fontos gondolat.  “Kellő figyelemmel ilyenkor is megérezhetjük, mi az, ami „fek­szik” Csorba Győzőnek, s mi az, ami nem, vagy kevésbé. Az olva­sót alighanem nehéz lenne például arról meggyőzni, hogy Becher – bármilyen érthetően adja vissza a magyar változat az eredeti szándékoltan csikorgó expresszionizmusát – igazán mély vissz­hangot vert benne; Brecht viszont annál jobban érdekelhette nyers, aforisztikus iróniájával, egy-egy olyan hangjával, ami magának Csorba Győzőnek a költészetben is fölcsendül néha (bár uralkodó hangjának semmiképpen sem mondható); ezért lesz egyik-másik Brecht-fordítása értelmező stílus és fordítói mimika remeklése.” (Csorba Győző, a fordító. Pécs : Pro Pannonia, 1998. 174. p.)

Hibaigazítás: az előző hírlevélben – nyilván a fájdalom zavart meg – tévesen írtam, hogy az én ötödik kisunokám Csorba hetedik dédunokája lenne. Nem igaz: a kilencedik. A hat közül négy unokájának két gyereke van, ő lett volna az ötödik unoka első kislánya. Elnézést kérek.)

Végül következzen a szolgálati közlemény. (Minden hírlevél végén közlöm a 300. megjelenéséig.)

Több olvasóm – összesen sincsen sok, de közülük több – figyelmeztetett, hogy a Csorba hírlevelek hosszúak és nem igazán olvasmányosak, talán nem is felelnek meg a hírlevél elnevezésnek. Belátva a kritikusok igazságát, azt gondoltam, hogy a 300. után – soha nem hittem volna, hogy eddig eljutok – megváltoztatom a hírlevél elnevezést, s a Csorba honlapon belül ezt a sorozatot Csorba blog néven folytatom tovább.

Mi is a blog? Egy meghatározás szerint: “A blog egy internetes napló, vagy újság, ami általában egy webhelyen részét képezi, vagy saját webhely. A blogok tartalmait általában bejegyzések, azok tartalmait pedig szövegek, képek, videók, hanganyagok, és egyéb tartalmak alkotják. A „blog” szó a „weblog”, tehát „webes napló” rövidítéséből jött létre. […] A blogok tartalmai megjelenhetnek egyetlen végtelenített (vagy lapozható) idővonalon, egymás után sorrendezve, vagy különálló bejegyzésekként, amelyekre a kezdőlap, egy kategóriaoldaláról, vagy más, a blogon elhelyezett hivatkozásokról lehet eljutni. Egy blogon általában a legújabb bejegyzés kerül legfelülre, és lejjebb haladva egyre régebbi tartalmakat találunk – ez segít a látogatóknak, hogy a blogra érkezve mindig a legfrissebb bejegyzésekkel találkozzanak anélkül, hogy keresniük kéne ezeket. “(In: Mi is az a blog és mire használják?)

A Csorba blogot a fentieknek megfelelően, ám változatlan tartalommal, a megszokott helyen a Csorba Honlap jobboldali menüoszlopában teszem elérhetővé, de ezentúl nem hírleveleket, hanem egy hírfolyamot közlök, rendszertelen időközökben. A hírfolyamban, modern nevén blogban a Csorba Győző életművével, a Csorba Győző Társaság eseményeivel, a velük kapcsolatos dokumentumok bemutatásával foglalkozom és művészeti eseményekről adok hírt, teljesen szubjektív, vagy írhatom így is, “függetlenobjektív” alapon. Vagyis szabadon merítek a múlt, a jelen és a jövendő eseményeiből, híreiből. Így kivédhetem az aktualitást és a blog hosszát érő kritikákat egyaránt.

Kérem, küldjék el véleményüket e-mail címemre (pinter2laszlo@gmail.com), örömmel várok minden hozzászólást, javaslatot, akár a formáról, akár a tartalomról szól.

Köszönöm figyelmüket.