Frissítés! 2022. 12. 01. Csorba újonnan digitalizált műfordításának ismertetése! Ld, Bertolt Brecht: Óceánrepülő. 

(A hírlevél végén egy szolgálati közleményt és egy helyreigazítást is közlök.)

Bár a Halál versei első kiadása után a versfüzér második, teljesen átdolgozott kiadását akartam ismertetni, most már torkig vagyok a halállal. Inkább a megjelenés sorrendjében második Brecht fordításkötetet ajánlom tehát. A Halál versei második kiadását majd a megjelenés sorrendjének megfelelő helyen ismertetem.

(Az összes ismertetett Csorba-kötet linkje és a bevezetők elérhetők innen.)

Frissítés! 2022. 12. 01. Csorba újonnan digitalizált műfordításának ismertetése!

Bertolt Brecht: Óceánrepülő.  Rádió tanjáték fiúk és lányok számára (Der Ozeanflug : Ein Radiolehrstück für Knaben und Mädchen) Fordította Csorba Győző. Megjelent: Láthatatlan színpad : Német hangjátékok. – Bp. : Európa, 1964. – [63]-81. p.
A rádiójáték itt olvasható.
A mű prológusa összefoglalja a történet lényegét, a mindig politizáló, aktualizáló szerző Brecht mondandóját: Lindbergh, az óceánrepülő, Brecht szerint nem érdemli meg, hogy nevét irodalmi mű megőrizze, mert rokonszenvezett a nácikkal.  (Ld. lejjebb Albert Gábor jegyzetét.)

Albert Gábor jegyzete a rádiójátékhoz:

Csorba 1956-ban volt az NDK-ban tanulmányúton, az út hozadéka lett többek között rengeteg fordítása német nyelvből és Brecht műveiből, mint ez is. És az általánosító felszólítás hozzánk magyarokhoz és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg (melynek tisztjei a Magyar Rádió „véletlenül” bemondott híre szerint megkapták első öröklakásaikat) segítségével ránk erőszakolt helyi diktátorokhoz is szól:

Ne feledjétek: társadalomellenes
Embert se bátorság, se motorok
Ismerete, se tengeri térképeké
Hősi ének hősévé nem tehet.

A költő abban az időben csak ilyen rejtett, de mégis világosan érthető módon tudott beszélni hozzánk, akik dekódolni tudtuk az üzenetet. Üzenete a mai diktátoroknak is figyelmébe ajánlható, bár a diktátorok nem szokták figyelembe venni holmi tollforgató üzeneteit.

Amikor Csorba fordításköteteinek ismertetésébe kezdtem, rájöttem, hogy a kötetismertetések előtt egy bevezetőt is közzé kell tennem, mert olyan nagy és szerteágazó a költő fordítói munkássága, hogy fontos magyarázó szöveget fűzni ehhez a sorozathoz. A fordításokhoz készített bevezető elérhető innen. A bevezetőben először egy bibliográfiát közlök a fordításkötetek megjelenésének sorrendjében, majd ugyanitt Tüskés Tibornak a Csorba Győző, a fordító című kötethez írt bevezetőjét is közzéteszem. Csorba fordítói műhelyének megismeréshez alapvetés ez az írás, ezért ajánlom külön is figyelmükbe. (A Csorba Győző, a fordító című kötetet a PIM Csorba oldalán nem dolgozták fel, ezért annak a Csorba Győző Könyvtár munkatársai által elkészített pdf-változatát tudom csak megosztani.)

Csorba második önálló fordításkötete Brecht verseinek egy kis kötete, mely 1959-ben jelent meg. (Ebben az évben lett Csorba a Magyar PEN Club tagja.)

A kötet leírása:

A modern német líra kincsesháza / [vál. és szerk. Hajnal Gábor]. – Bp. : Európa Könyvk., 1959. – 8 db. – 13 cm. – (A modern német líra kincsesháza  ; 1–8.). – Kötött, közös tokban. – [1. köt.]. – Arendt ; [ford. Timár György. – 42 p. – [2. köt.]. – Becher ; [ford. Lator László et al.]. – 69 p. – [3. köt.]. – Brecht ; [ford. Csorba Győző]. – 69 p. – [4. köt.]. – Fürnberg ; [ford. Simon István]. – 47 p. – [5. köt.]. – Hermlin ; [ford. Garai Gábor]. – 42 p. – [6. köt.]. – Huchel ; [vál., szerk., ford. Hajnal Gábor]. – 61 p. – [7. köt.]. – Krolow ; [ford. Raics István]. – 45 p. – [8. köt.]. – Maurer ; [vál., szerk., ford. Hajnal Gábor].

A kötet pdf-változata itt olvasható.

Különleges, szokatlan formátum. Egy nyitott kemény karton tokban nyolc német költőtől adtak ki versválogatást, nyolc 13 cm-es kis kötetben. A német költők köteteit több magyar fordító ültette magyar nyelvre. Mint a leírásból látszik, Csorba Brecht verseit fordította, ez lett a kis doboz 3. kötete. Mindegyik kötet borítója más színű.
A válogatásnak nyilvánvalóan az NDK költőinek népszerűsítése volt a célja. Fürnberg például „a zeneszerzője és szövegírója a Lied der Partei (’A párt dala’) című dalnak, amely éveken keresztül a Német Szocialista Egységpárt (SED) hivatalos himnuszaként szolgált.” (In: Wikipédia), Becher pedig az NDK himnuszának szövegírója. Több szerző munkássága alig ismert Magyarországon, Erich Arendtről például– mások mellett  – magyar nyelvű irodalmat nem is találtam. A szerző nem keverendő össze Hannah Arendt filozófussal.

A doboz képei és két kötet borítója.
További képek a kötetből. (Címoldal, tartalomjegyzék, rövid életrajz Brechtről, versek.)

Brecht ellentmondásos egyéniségét a kis verseskötet is jól jellemzi. Gondolom, nem volt egyszerű Csorbának A kommunizmus dicsérete és a Legenda arról miként keletkezett a Tao te King, amikor Lao ce emigrációba ment című versének fordítása szoros egymásutánban. (Tao te King. Az út és az erény könyve. Weöres Sándor fordításában.)

Csorba Győző 1954. április 5-én a Baranya Megyei Könyvtár kertjében.

Bertolt Brecht temetés 1956 augusztusában.

Csorba egy versben megidézi Brechtet a Hátrahagyott versek című kötetében.

[A kő kő…]

                   Győz a lágy és enged a kemény
                                                               (Brecht)

A kő kő a törvény törvény
Ha törvény zúdítja zúz a kő
Csak a lágyat nem
az engedékenyet
Abban elalszik a kő
megszelídül
belefészkelődik
abban gyermekké lesz a kő

Íme a gyöngék filozófiája
a szikrát-soha-nem-vetőké
az elfogadóké s befogadóké
a lesajnáltaké
a mindig mindig horpadóké
a magukban alaktalanoké
a mások alakját kiszolgálóké

a győzelmeseké

A vershez írt jegyzetem: „Brecht, Bertolt (1898–1956), német költő, író. Cs. Gy. Brecht fordításai sokhelyütt olvashatók, kisebb önálló Brecht fordításkötete is megjelent. (Bertolt Brecht: Válogatott versek, 1959.) A mottóul választott sor Brecht: Legenda arról, miként keletkezett a Taoteking, amikor Lao Ce emigrációba ment című verséből való. (Cs. Gy. fordítása, Kettőshangzat 252–255. p.); A költő 1956 őszén járt Berlinben tanulmányúton. Brecht éppen odaérkezése előtti napokban halt meg.”
A költő maga így nyilatkozik erről Kabdebó Lórántnak:
„A tetejében közbejött 1956. Akkor az NDK-ban voltam, ahonnan tízegynéhány kilóval könnyebben érkeztem haza, mint mikor elmentem. El lehet képzelni, ott ültünk a szállodaszobában, és vártuk a híreket, hogy mi van itt Magyarországon. Szinte semmit nem tudtunk. A csehek, mikor jöttünk hazafelé, még a komáromi hídon sem engedték át a vonatot, úgyhogy a csomagjainkkal gyalog kellett a novemberi hidegben, mert akkor éppen hó esett, átgyalogolni a hídon. Szinte élvezték, hogy mi, tízegynéhányan ott ballagunk. Szóval hát ilyen állapotban jöttem én haza.
L.: – Hogyan voltál akkor az NDK-ban?
Cs. Gy.: – Az Írószövetség ösztöndíjasaként. Előtte néhány héttel halt meg Brecht.
L.: – Hiszen te Brecht fordítója is vagy.
Cs. Gy.: – 1956 szeptemberében értem oda, Brechtet augusztusban temették.
Mikor hazajöttem, teljesen kimerülve és idegileg is félig kipusztulva, nem tudtam mindjárt folytatni a munkát. Aztán mikor már rendbejöttem, akkor tovább dolgoztam abban a toronyban, amely a Kulich Gyula utcai lakásunkhoz tartozott, és márciustól kezdve decemberig lakható volt. A régi városfalba épített őrtoronyból az egész várost láthattam, és ide nyugodtan elvonulhattam, senki sem zavarhatott.”
Hozzáteszem még, hogy az itthon maradt családnak – a költő felesége, Margitka a három lánnyal – nagyon nehéz helyzete volt. Akkori lakásuk, az idézetben is emlegetett Kulich Gyula – ma Papnövelde – utca frekventált hely volt a város közepén. Az utcában volt a megyei börtön és Csorbáékkal szemben lakott egy pártfunkcionárius. Őt 1956-ban egy az utcán cirkáló orosz harckocsi védte. Margitkáék féltek az esetleg kiszabaduló raboktól és a harckocsis oroszoktól is. Végül nem történt semmilyen atrocitás, de gondolható, mit élt át Csorba Németországban, aki ott csak áttételesen értesülhetett a forradalomról.

A kötet leírása Bertók László Csorba bibliográfiájában:

BRECHT, Bertolt: VÁLOGATOTT VERSEI. Vál., szerk., utószó: Hajnal Gábor. Ford. Csorba Győző. Bp. 1959. Európa. 70 l. /A modern német líra kincsesháza 3. – Közös tokban az 1–8. kötet./

Erről a kötetről Bertók László sem, én sem találtam ismertetőt. A Brecht-fordításokról Rónay György Kettőshangzat című Csorba fordításkötetéről írt tanulmányában olvasható néhány fontos gondolat.  „Kellő figyelemmel ilyenkor is megérezhetjük, mi az, ami „fek­szik” Csorba Győzőnek, s mi az, ami nem, vagy kevésbé. Az olva­sót alighanem nehéz lenne például arról meggyőzni, hogy Becher – bármilyen érthetően adja vissza a magyar változat az eredeti szándékoltan csikorgó expresszionizmusát – igazán mély vissz­hangot vert benne; Brecht viszont annál jobban érdekelhette nyers, aforisztikus iróniájával, egy-egy olyan hangjával, ami magának Csorba Győzőnek a költészetben is fölcsendül néha (bár uralkodó hangjának semmiképpen sem mondható); ezért lesz egyik-másik Brecht-fordítása értelmező stílus és fordítói mimika remeklése.” (Csorba Győző, a fordító. Pécs : Pro Pannonia, 1998. 174. p.)

Hibaigazítás: az előző hírlevélben – nyilván a fájdalom zavart meg – tévesen írtam, hogy az én ötödik kisunokám Csorba hetedik dédunokája lenne. Nem igaz: a kilencedik. A hat közül négy unokájának két gyereke van, ő lett volna az ötödik unoka első kislánya. Elnézést kérek.)

Végül következzen a szolgálati közlemény. (Minden hírlevél végén közlöm a 300. megjelenéséig.)

Több olvasóm – összesen sincsen sok, de közülük több – figyelmeztetett, hogy a Csorba hírlevelek hosszúak és nem igazán olvasmányosak, talán nem is felelnek meg a hírlevél elnevezésnek. Belátva a kritikusok igazságát, azt gondoltam, hogy a 300. után – soha nem hittem volna, hogy eddig eljutok – megváltoztatom a hírlevél elnevezést, s a Csorba honlapon belül ezt a sorozatot Csorba blog néven folytatom tovább.

Mi is a blog? Egy meghatározás szerint: “A blog egy internetes napló, vagy újság, ami általában egy webhelyen részét képezi, vagy saját webhely. A blogok tartalmait általában bejegyzések, azok tartalmait pedig szövegek, képek, videók, hanganyagok, és egyéb tartalmak alkotják. A „blog” szó a „weblog”, tehát „webes napló” rövidítéséből jött létre. […] A blogok tartalmai megjelenhetnek egyetlen végtelenített (vagy lapozható) idővonalon, egymás után sorrendezve, vagy különálló bejegyzésekként, amelyekre a kezdőlap, egy kategóriaoldaláról, vagy más, a blogon elhelyezett hivatkozásokról lehet eljutni. Egy blogon általában a legújabb bejegyzés kerül legfelülre, és lejjebb haladva egyre régebbi tartalmakat találunk – ez segít a látogatóknak, hogy a blogra érkezve mindig a legfrissebb bejegyzésekkel találkozzanak anélkül, hogy keresniük kéne ezeket. “(In: Mi is az a blog és mire használják?)

A Csorba blogot a fentieknek megfelelően, ám változatlan tartalommal, a megszokott helyen a Csorba Honlap jobboldali menüoszlopában teszem elérhetővé, de ezentúl nem hírleveleket, hanem egy hírfolyamot közlök, rendszertelen időközökben. A hírfolyamban, modern nevén blogban a Csorba Győző életművével, a Csorba Győző Társaság eseményeivel, a velük kapcsolatos dokumentumok bemutatásával foglalkozom és művészeti eseményekről adok hírt, teljesen szubjektív, vagy írhatom így is, “függetlenobjektív” alapon. Vagyis szabadon merítek a múlt, a jelen és a jövendő eseményeiből, híreiből. Így kivédhetem az aktualitást és a blog hosszát érő kritikákat egyaránt.

Kérem, küldjék el véleményüket e-mail címemre (pinter2laszlo@gmail.com), örömmel várok minden hozzászólást, javaslatot, akár a formáról, akár a tartalomról szól.

Köszönöm figyelmüket.