1. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
2. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
3. Csorba mai verse a válogatásomból:

1989 Húsvét

Három nap és lezajlik minden ami az élet magja volt
Jó azoknak akik mostanában búcsúztak el:
jó az ifjú színésznek, aki pár hete lett szülő
jó a középkorú könyvtárosnőnek aki egy félig illetve egy egészen
felnőtt gyermeket és egy férjet hagyott itt
mert a gyászolók alig mentek haza
s könnyük még szivárgott is egy kicsit
mikor az első Feltámadás megragadta halottjukat
s vitte (vagy hozta) a Feltámadásba
Nincs hát ok a sajnálkozásra
sőt a vigadozásra is lehetne
csakhogy ezek mind értelmetlen szavak valahol
ahol a fű nem ez a fű
a szó nem ez a szó
a helyszín és cselekvések formája logikája más
Mert kérdezték a villogó ruhájú ismeretlenek
„Mit kerestek nincs itt feltámadott”

És attól kezdve meggyorsult a történelem
attól kezdve érdemes
végigcsinálni
az iszonyatos és gyönyörű napokat

Megjelent: Csikorgó, Pécs : Jelenkor, 1995. (A karácsony, a születés, a húsvét, a halál és feltámadás sok Csorba versben előkerül. Nagyon érdekes a Karácsony táján című ugyancsak a Csikorgóban megjelent versben feltett kérdés.

„…temetem Simon Pistát, temetem,
erre is örök nyugalma legyen,
itt a Fülöp-hegy déli oldalán,
hol egyszer – még két éve sincs talán –,
oly szép napot töltöttem el vele.
– Kihűlt a helye, hideg a helye.

Hanem a föld nem hűl ki sohasem,
amibe Simon Pistát temetem,
az egész táj egy óriás Bazsi,
s olyan igazi, mint az igazi – –

Gerle sír, a nap ködbe rejtezik,
temetik Simon Pistát, temetik…

Révfülöp, 1975. július 10-én du.”

Fotó a vers keletkezésének idejéből.

4. Örömmel osztom meg a hírt, hogy prof. Nagy Imre elnökünk életrajzi jegyzeteinek második része is olvasható már a Jelenkor 2022. novemberi számában. (1266-1298 p.) Kitűnő emlékfüzér, melyben Nagy Imre szépírói erényeket is csillogtat ez az én (és gondolom más olvasóinak) emlékeit is előcsalogató, szívet melengető írás. Megható, ahogyan a  tanárait méltatja, professzorait idézi, maga elé-fölé helyezi. Ajánlom mindnyájuk figyelmébe. Amint lehet, közzéteszem az oldalon.

5. Dolgozunk az utolsó három, internetes elérést még nem kapott nagyobb lélegzetű Csorba fordítás és két régi magnókazetta digitalizálásán, illetve a közzététel előkészítésén. Ezek közül kettő már elérhető.

Az egyik:

Írószobám. Beszélgetés Simon Istvánnal. Révfülöp, 1974. 47 perc.
(A linken a „Lejátszás mindenképp” gombra kell kattintani, a felvétel mp3 lejátszóval hallgatható.)
A révfülöpi nyaralóban fölvett beszélgetésben sok érdekes kérdésre válaszol Csorba, barátsága talán innen datálódik Simon Istvánnal, kinek halálakor búcsúverset is írt Temetik Simon Pistát… címmel. A vers befejező sorai:

A másik digitalizálás egy fordítás:

Bertolt Brecht: Óceánrepülő.  Rádió tanjáték fiúk és lányok számára (Der Ozeanflug : Ein Radiolehrstück für Knaben und Mädchen) Fordította Csorba Győző. Megjelent: Láthatatlan színpad : Német hangjátékok. – Bp. : Európa, 1964. – [63]-81. p.
A rádiójáték itt olvasható.
A mű prológusa összefoglalja a történet lényegét, a mindig politizáló, aktualizáló szerző Brecht mondandóját: Lindbergh, az óceánrepülő, Brecht szerint nem érdemli meg, hogy nevét irodalmi mű megőrizze, mert rokonszenvezett a nácikkal.  (Ld. lejjebb Albert Gábor jegyzetét.)

Albert Gábor jegyzete a rádiójátékhoz:

Csorba 1956-ban volt az NDK-ban tanulmányúton, az út hozadéka lett többek között rengeteg fordítása német nyelvből és Brecht műveiből, mint ez is. És az általánosító felszólítás hozzánk magyarokhoz és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg (melynek tisztjei a Magyar Rádió „véletlenül” bemondott híre szerint megkapták első öröklakásaikat) segítségével ránk erőszakolt helyi diktátorokhoz is szól:

Ne feledjétek: társadalomellenes
Embert se bátorság, se motorok
Ismerete, se tengeri térképeké
Hősi ének hősévé nem tehet.

A költő abban az időben csak ilyen rejtett, de mégis világosan érthető módon tudott beszélni hozzánk, akik dekódolni tudtuk az üzenetet. Üzenete a mai diktátoroknak is figyelmébe ajánlható, bár a diktátorok nem szokták figyelembe venni holmi tollforgató üzeneteit.

Csorbának az NDK-ban (fiatalabbaknak Német Demokratikus Köztársaság, avagy Kelet-Németország,  a nagyhatalmak által kettéosztott Németország keleti, szovjet gyarmattá alakított része) tett tanulmányútjáról, mely éppen az 1956 magyar forradalom és szabadságharc idejére esett,  itt (is) írok a honlapon, Brecht fordításairól pedig itt közlök összefoglalót.

A következő blogokban digitalizált Csorba hangfelvételeket és még két nagyobb lélegzetű német fordítást közlök Csorbától. A nagyobb fordítások közül így már csak Manzoni Carmagnola grófja című darabja marad ki a digitalizálásból, melyből mintegy 20-22 perces részlet hangzott el 1973-ban a Kossuth Rádióban, ám ennek hiteles közlésre alkalmas változata nem áll rendelkezésre. Carmagnola grófjáról, alias Francesco Bussone da Carmagnoláról (1385 – 1432 május 5), aki egy olasz condottiere, azaz zsoldosvezér, itt olvashatnak, Manzoni művéről pedig itt. 

Köszönöm figyelmüket.