A Csorba Győző Társaság 284. hírlevele. Az Egy eltűnt pécsi utcára című kötet ismertetése

(Az ismertetés után képösszeállítást ajánlok az eltűnt Révfülöpről is.)

Csorba válogatott köteteinek bemutatását a hetedikként, 1991-ben megjelent Egy eltűnt pécsi utcára című kötettel folytatom.
(Az összes ismertetett kötet linkje és a bevezető elérhető innen.)

  A Digitális Irodalmi Akadémia Csorba-oldalára nincs fölvéve.   A kötet pdf-változata.

A kötet leírása:

Csorba Győző: Egy eltűnt pécsi utcára / [a kötetet válogatta és szerkesztette Tüskés Tibor] ; [a rajzok Martyn Ferenc munkái]. – Pécs : Baranya Megyei Könyvtár ; Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, [1991]. – 51 p. : ill. ; 22 cm. – (Pannónia könyvek, ISSN 0237-4277). – A könyvet Csorba Győző 75. születésnapjára a Baranya Megyei Könyvtár adta ki és a Békés Megyei Könyvtár Nyomdájában készítették 600 számozott példányban. – A 003. példány, dedikálása: „Édes Cilikémnek szép karácsonyt és még szebb 1992. évet kíván csókkal, öleléssel: Apa (Csorba Győző) Pécs, 91. dec. 19.”. – A 035. sz. példány dedikálása: „Pécsi szeretettel Kováts Angélának Csorba Győző Pécs, 92. nov.”. – ISBN 963 7272 41 0 fűzött.
(Kovács Angéla, akinek a második ajánlás szól, valószínű a Csorba-lányok egyik révfülöpi barátnője volt. Talán Csorba maga akarta átadni a könyvet, de egészsége nem engedte, hogy 1991-ben vagy utána Révfülöpre menjen.)

A kötet képei.

A kis kötetről többet nem nagyon lehet elmondani, mint ami a címleírásban szerepel, “csak” egy nagyon erős ajánlást tudok írni hozzá. Tüskés Tibor a kötetbe Csorba olyan verseit válogatta be, amelyeket egytől egyig ajánlok olvasásra a teljes kötetet bemutató pdf-oldalon. A négy csoportba (I–IV) gyűjtött 24 vers pontos képet ad Csorba költészetéről: a kertről, a pécsi tájakról, római utazásáról, a családról, az elmúlásról és két szeretett pécsi barátjáról Várkonyi Nándorról és Martyn Ferencről, aki a könyvet illusztráló, pécsi hangulatokat idéző rajzokat készítette.

A kötet címadó versét idemásolom.

Egy eltűnt pécsi utcára

Néhány gömböt kivájnak zöldessárgát
az estéből az utcalámpák
és általában
inkább csak félhomály van
így hát rövid sétám végezteig
az újabb gyászszertartás hibátlanul megeshetik

Innen csúszott a Majláth utca
a Zsolnay-ház dísze-pucca
mellett poros
úttesttel és koros
házakkal a Siklósi útra át
most üthetem nyomát
előkelő újdon lakótelep
csillámlik tetszeleg
helyén
A régi képet képzelt ládikóm
szent vackai közé hajíthatom
ismét szegényebb-lett város-szegénye én

Hát bizony nincs mese
ezen nem fordít senki se
időnként kellenek
efféle rendcsináló szelid manőverek

S jó hogy az állomásra tartok:
sűrülnek az idegen arcok
én is könnyebben temetek
ha köztük lehetek.

Csorba Győzőről utcát is neveztek el Pécsett. Az utcanévtábla avatója kapcsolódik a bemutatott kötethez. Nagy Imre professzor, a Társaság elnöke avatóbeszédében éppen a kötet címadó verséből olvasott fel részletet. A táblaavatóról a beszámoló itt és itt is olvasható. (Akiknek nem sikerül a facebook album megnyitása, azok a beszámoló oldaláról a képeket is elérhetik.) Az Erdei Ferenc utcát nevezték át Csorba Győző utcára. A hivatkozott Csorba hírlevélben az utcanévadás történetéről is írok, de aktualitása miatt ide is másolom a részletet.
“Az utcanév változtatásának története a következő. A Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága több útmutatót adott ki az utcanevekkel kapcsolatban, amelyekben javaslatot tett a kommunista eszmerendszer képviselőiről és a szocialista időszak egyes vezető kádereiről elnevezett utcák nevének megváltoztatására. Pécsett is sok ilyen utcanév volt Marx-Engels-Lenintől kezdve egészen szegény Erdei Ferencig, aki tudós ember volt, de elkötelezett kommunista is egyben. (Idézet a wikipédiáról: »…1945 után többször miniszter, 1956-ban miniszterelnök-helyettes, 1956 után pedig a szövetkezetesítés egyik élharcosa.« Az MTA ajánlások alapján a Polgármesteri Hivatal megkérdezte a pécsi polgárokat, kiket tartanának alkalmasnak arra, hogy róluk az MTA által megnevezettek helyett – akik között Erdei Ferenc is ott volt – utcát nevezzenek el. Az egyik legtöbb, ha nem a legtöbb szavazatot Csorba Győző kapta. Pécs utcaneveinek legjobb ismerője, a Csorba Győző Társaság ötletének szülője dr. Pesti János nyelvész, nyugalmazott egyetemi docens is önzetlenül segített abban, hogy legyen Csorba Győző utcanév Pécsett. Neki is köszönhető végül, hogy az eléggé frekventált helyen, a Nevelési Központ mellett, a Várkonyi Nándor utca, Apáczai Csere János körtér, Aidinger János út, Németh László utca, Csontváry Kosztka Tivadar utca, Kodolányi János utca és a Kassák Lajos utca közvetlen szomszédságában, a változtatásra javasolt Erdei Ferenc utca helyén legyen a Csorba Győző utca. Ennél alkalmasabb társaságba a költő nevét viselő utca talán nem is kerülhetett volna. ​Köszönet érte mindenkinek, aki segítette a megvalósulást. Azt a facebookon már megírtam, nem Csorba tehet arról, hogy a lakóknak és a lakcím nyilvántartó hivatal dolgozóinak is többletmunkát okozott a lakcímváltozás adminisztrálása. Nem a költő tehet arról, s nem is utódai, Társasága és tisztelői, hogy Erdei Ferenc neve nemkívánatos utcanév lett. Ha Erdei Ferenc, aki az MTA-nak is rendes tagja lett, megmarad a tudománynál, s nem keveredik a politikába, minden bizonnyal senkinek sem jutott volna eszébe, hogy megváltoztassa az utcanevet. Csorba neve Pécs város történetének fényes lapjain marad fönn, őt semmiféle rezsim nem találhatja kifogásolhatónak, utcájának lakói nyugodtan élhetnek új lakcímük változtatása nélkül.”
És hogy miért írok aktualitásról? “2020. június 20-án a németországi Gelsenkirchen városában Lenin-szobrot avattak.” Ha Lenin visszatérhet Európába, akkor még az is lehet, hogy a Csorba utca lakói sem élhetnek nyugodtan. Hiszen a költő is megírta: “időnként kellenek / efféle rendcsináló szelid manőverek”. Ámbár lehet, Csorba nem hasonlóra gondolt, mint a történelmet alaposan elfelejtő (vagy újraíró?) gelsenkircheniek.

És akkor, ahogy ígértem, képösszeállítás az eltűnt Révfülöpről. Én ugyan csak 1971-ben kezdtem Révfülöpre járni a Csorba-nyaralóba, de nagyjából azt láttam akkor, amit az 1965 utáni képek is mutatnak. Ma persze már elég nehéz ráismerni a régi helyek nagy részére. Szerencsére a kikötő épülete és a móló nem változott végzetesen. Az Ibolya Cukrászda sajnos már nem volt ennyire szerencsés.

Bertók László Csorba bibliográfiája a kötetről:
Egy eltűnt pécsi utcára. Vál. és szerk. Tüskés Tibor. Rajzok: Martyn Ferenc. Pécs. 1991. Pannónia Könyvek. 51, 3 p.

Tüskés Tibor = Könyvvilág, 1991. dec. 29.; Az utolsó. 46–47. p. (A város motívumai címmel)
– – = Új Könyvek, 1992. 3. 70. p.

Még két válogatott kötet ismertetése van hátra (közülük a Kétféle idő hozzám nagyon közel áll), de most egy kicsit hosszabb szünetet tartok. Az összes általam digitalizált Csorba-vers számítógépes rendezésébe kezdtem, kicsit másképpen, mint az a DIA Csorba oldalán elérhető. Remélem, sikerrel járok, s majd az eredményt is közzé tudom tenni.

Köszönöm figyelmüket.