Egyszer már foglalkoztam a költő gyerekeknek írt műveivel. Most egy bábjáték teljes szövegével és más művekkel a lehető teljességre törekedve kiegészítettem a régebbi oldalt, helyette ezt készítettem, a régi oldalt pedig töröltem.
Az eddig bemutatott Csorba-köteteket ezen a folyamatosan bővített oldalon gyűjtöm egybe.

Csorba és a gyerekirodalom

Az oldal felépítése

1. Csorba és a gyerekirodalom. Rövid bevezető
2. Gyerekversek
3. “Unoka-versek”
4. Egyéb gyerekversek, családról szóló versek
5. A Négy kicsi cica című képes mesekönyv bemutatása. Ugyanitt ismertetem a mesekönyv Várnai Ferenc karmester, zeneszerző által A négy kicsi cica és a mamájuk címmel megzenésített  kottafüzetét és a belőle készített cd-t, amelyet a Csorba Győző Könyvtárban be is mutattak
6. Bábjátékai
7. Meséi
8. Mesefeldolgozásai

Csorba és a gyerekirodalom

Csorba Győző válogatott köteteinek ismertetését a Március cíművel szerettem volna folytatni. Közben a kezembe került a Bábszínpad című sorozat 13., 1954-ben kiadott füzete, amelyben Csorba Pityi Palkó című bábjátékát is megtaláltam. Gondoltam, ezt a füzetet is bemutatom a Március mellett. Emlékeztem azonban, hogy a honlapon már foglalkoztam vele, megkerestem az oldalt. Átnéztem újra és arra jutottam, kiegészítem, kijavítom, teljesebbé teszem képekkel, néhány megjegyzéssel és így megpróbálom Csorba gyerekeknek, gyerekekről írt munkáit teljességre törekedve bemutatni. Sok oldalt szkenneltem, sok képet igyekszem közzé tenni, mert a költő hagyatékából előkeresett könyvek már könyvtárakban is nehezen találhatók meg.

Amint új verset találok, vagy digitalizálni tudom valamelyik mesét, bábjátékot, bővítem az oldalt és hírlevélben közlöm a bővítést. Ha olvasóim közül valaki talál még ideillő Csorba verset, írást, kérem, írja meg nekem, hogy azt is felvehessem az oldalra.

Csorbát mindig a lét nagy kérdéseivel foglalkozó költőnek tartották, befelé forduló, nehezen megközelíthető versek írójának. Szeretném bizonyítani, hogy nem egészen így volt, hiszen szerette ő a családot, gyerekeket, unokákat, velük vidám volt, sokat játszott, gyerekverseket is írt. Tartozásnak érzem vele szemben ennek az oldalának a bemutatását. Annál inkább, mert ő maga is bánkódott amiatt, hogy mennyire zárkózott volt és főként súlyos kérdésekkel foglalkozó verseket írt. Amikor a pécsi Idegklinikán már bénán feküdt az intenzív osztályon, gyakran egy nap kétszer is meglátogattuk. Sokat ültem betegágya mellett, sokat mesélt nekem olyankor szeretett Dunaszekcsőjéről, Dunájáról, gyerekkoráról fáradt, el-elcsukló hangon. És sokszor kanyarodott arrafelé az emlékezés közben, hogy az ő verseiben kevés a vidámság, játékosság, nehezen befogadhatók, komorak. Szegényt hiába igyekeztem vigasztalni azzal, hogy milyen sokan szeretik, értik a verseit, ő tudta pontosan, miről beszél. A 2012. november 21-ei Csorba megemlékezésre (a költő születésének 96. évfordulója) ezért is olyan verseket válogattam, amelyeket Csorba unokáihoz, családjához írt, illetve amelyeket gyerekversnek lehetne nevezni. A válogatáshoz hozzávettem még a Csorba mesék és a bábjátékok címét is. Egyelőre csak a verseket mutatom be teljes szöveggel, nem mindegyik mese és bábjáték teljes szövege olvasható. Igyekszem majd digitalizálni azokat is.

Gyerekversek

– Altató
– Csali vers
– Eső után
– Feketerigó
– Harcsa-nóta
– Három pösze lány
– Jércike, kakaska
– Két kis egér
– Serteperte Kelemen

(Megjelentek az Összegyűjtött versek című kötetben Gyermekversek cikluscím alatt, a Szó ünnepe című kötet versei után. Más kötetben ezek a versek nem jelentek meg.)

“Unoka versek”

– A hetedik unoka
– Kilencedik hónap
– Ötösfogatom
– Újszülött
– Unoka
– Unoka-rigmusok

Egyéb gyerekversek, családról szóló versek

Családi följegyzések
Karambol
A kék madár
A kint s a bent
Túlélő
Intés gyermekeknek In: Negyvenkedő : megjelent a magyar úttörőmozgalom megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából / a verseket vál. Budai Éva ; a képeket … vál. Bernáth Elek ; szerk. Papp György ; a kötet szerzői Ágai Ágnes, Csoóri Sándor, Csorba Győző et. al. – Bp. : Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1986. – 82 p. : ill., színes táblák, 20×22 cm. ; 72. p.
Mint látható több képet is választottam ebből a kötetből, hogy a tartalomjegyzékből, a kötetben megjelent versekből és az előszóból is érzékelhető legyen: 1986-ban már az úttörőmozgalom vezetői is érezhették a változás előszelét. (Erősen gyanítom, hogy a szerkesztő az a Varga László, egykori KISz funkcionárius, szakszervezeti vezető lehetett, aki az úgynevezett rendszerváltoztatás után is fontos baloldali politikai funkciókat töltött be és már 1986-ban is sejthette, merre érdemes hajlani.) A kötetben már közel sem a sematikus, mozgalmi versek jelentek meg. A költők névsora önmagáért beszél, a színvonal is ennek megfelelő. Csorba verse is komoly tanácsokat, útmutatást tartalmaz a fiataloknak. A költő magas színvonalú és politikamentes verset adott ennek az enyhülés jeleit mutató, de azért nyilván politikai töltetű könyvecskének is. A vers megjelent az Anabázis című kötetben is.

A Négy kicsi cica című képeskönyv

Csorba Győző Négy kis cica címmel kiadott egy képes mesekönyvet is. Bertók László leírása a könyvről:

NÉGY KICSI CICA. Képes mese gyermekek részére. Versek. Pécs, 1946, „Barátság” Könyvkiadó, Lapterjesztő és Könyvnyomdai Szövetkezet. 60 l. – A szerző nevének feltüntetése nélkül.
A hányatott sorsú kis kötetről sokat írtam a honlapon, míg végül olyan híres lett, hogy a Csorba Győző Könyvtár hasonmás kiadásban is megjelentette, sőt Várnai Ferenc karmester, zeneszerző meg is zenésítette a versikéket A négy kicsi cica és a mamájuk címmel. A kottafüzetet és a cd-t a Csorba Győző Könyvtárban be is mutatták.
A képeskönyvről itt írtam először a honlapon. Itt megtekinthető a könyvecske. A kötet borítójának képét ide is bemásolom:

Idézet a könyvecskéhez írt utószóból.
“Csorba Győzőről értelmezői azt mondják, a költő általában komor hangulatú verseket írt, műveiben a halált, a kertet jelenítette meg leggyakrabban. Voltak azonban a költőnek másféle veresi is: epigrammáiban a csipkelődő, gunyoros, ironikus hang is megjelenik, s családjáról, lányairól, felségéről is sokszor írt. Az azonban legjobb ismerőit is meglepetésként érte, amikor Bertók László Csorba Győzőről összeállított kitűnő bibliográfiájában az alábbi tétellel találkozhattak:
„99. NÉGY KICSI CICA. Képes mese gyermekek részére. Versek. Pécs, 1946, „Barátság” Könyvkiadó, Lapterjesztő és Könyvnyomdai Szövetkezet. 60 l. – A szerző nevének feltüntetése nélkül.”
A költő lányai és unokái azonban ismerték ezt a kis kötetet […] Emlékeztek a könyvecskére olyannyira, hogy amikor a bibliográfia megjelenése után újra felfedezték, elkezdték kutatni, hol is lehet. Egyetlen példányt találtak belőle, amit a költő felesége Bálint unokájának ajándékozott. Olvasták újra, én szkenneltem, hogy a papír romlása után is megmaradjon, de ettől kezdve mindig ott volt a vágy: de jó volna ezt újra kiadni. A Csorba 100 emlékévre készülve aztán a Csorba utódok, köztük a két óvónő unoka unszolására, felkerült az emlékév kívánságlistájára a kis könyvecske újra kiadása.  Hála a támogató Pécsi Önkormányzat kulturális elnökhelyettesének, dr. Őri Lászlónak és a Csorba Győző Könyvtár készséges vezetőjének Miszlay Tamásnak, a kötet most megjelenhet hasonmás kiadásban.
Hogy a képek hogyan kerültek Csorba birtokába, nem tudható. Az azonban biztos, hogy a keletkezés évében már világszerte ismertek voltak, hiszen alkotójuk Harry Whittier Frees (1879–1953) észak-amerikai fotós képei gyermekkönyvekben és képeslapokon is gyakran szerepeltek. A fotós kedves és mókás állatképein felöltöztetett macskákat és kutyákat emberi pozitúrákban örökített meg. Első ilyen képét 1906-ban készítette, LOLcats című híressé vált sorozata pedig 1914-ben került közönség elé.
Csorba nyilván a képeket látva gondolhatott arra, hogy kis versikéket ír hozzájuk, s abból aztán – nem tudni milyen mecenatúrával, hány példányban – kiadatta a képeskönyvet.
Hogy sikere volt, abból is látszik – levelezőlap őrzi nyomát –, még Hamvas Béla is kért a szerzőtől egy példányt unokahúga részére.

Azt gondoljuk, jó, hogy a könyvritkaság újra kiadása a komoly események, megemlékezések között felvillantja a költő vidám, gyerekszerető arcát is. […]”

A Négy kicsi cica című könyvről Pintér Ábellel, a költő unokájával készült interjú elérhető itt, a bama-oldalon.

Időközben összeállítottam a Négy kis cica című mesekönyv képeit és szövegeit, bővítve néhány internetes oldallal, adattal. Itt megtekinthető a könyvecske.

Csorba Győző bábjátékai

Az 1950-es években, amikor az irodalompolitika Csorbát a tűrt kategóriába száműzte, verseit nem szívesen jelentették meg és ő sem törekedett megalkuvó megjelenésre. Ekkor verseket fordított (erről ezen az oldalon a Csorba önálló fordításkötetei, nagyobb fordításai című fejezet bevezetőjében írtam részletesebben), három bábjátékot és meséket is írt. A három közül a Sovány Sanyi kalandjait biztosan be is mutatták a Pécs Városi Művelődési Ház Bábszínházában, 1958-ban. A bábjáték kézirata Csorba Győző örököseinek tulajdonában megtalálható. A kéziratról készült másolat.
A bemutatóról képet is őrzök: Sovány Sanyi bábjának fotóját.

Csorba és a színház kapcsolatáról, Sovány Sanyiról itt is írok a honlapon.

– A kopasz farkas = Dunántúl. 1952. 2. 84–88. p. = A menyecske meg a nyúl / Hárs László. Olgi, Gyurka, Lonci / Tersánszky Józsi Jenő. Bábkormány / Erdődy János. A kopasz farkas / Csorba Győző. – Bp. : Művelt Nép, 1952. – 58 p. – (Bábszínpad ; 6.). – Bábjátékok. – Közös főcím nélküli füzet.
A kopasz farkas című mesejáték szövegét megtaláltam a Dunántúl folyóirat 1952. 02. számában a   84–88. oldalakon. Pdf változata itt olvasható.

– Pityi Palkó = Udvari gyász / Szentkuthy Miklós. Ki az erősebb? / Muharay Elemér.  Pityi Palkó / Csorba Győző.  Mackó Mukik hadakoznak / Szilágyi Dezső. A bábszínpadi ábrázolás : [Tanulmány] / Mészöly Miklós. – Bp. : Művelt Nép, 1954. – 64 p. − (Bábszínpad ; 13.). – Bábjátékok. – Közös főcím nélküli füzet.

A kötet bemutatása: teljes szöveg, kotta, rendezői utasítás, bábok rajza, technikai utasítás, első, hátsó és borító, tartalomjegyzék.

Meséi

– Haspók = A bűvös csengettyű és más mesék / szerk. Hárs László, Schindler Frigyesné ; ill. Heinzellmann Emma, Szász Endre. –  Bp. : Móra, 1957. – 304–314. p. ; 27 cm ;Ua. 2. kiad. 1958. = Kökény kisasszony : Magyar írók meséi / Vál. Ratzky Rita. – Bp. : Kossuth Kiadó, 1988. – 258–265. p.
Képek a bűvös csengettyű című kötetből. A második kiadásból nem találtam példányt a Csorba hagyatékban, amint a Kökény kisasszonyból sem.
A Kökény kisasszony című kötet ismertetése az antikvarium.hu oldalon.
A kötet  borítójának fotója a fenti oldalról:

– Az elvesztett gomb = Gyémántszekerce : Mesék és történetek / írták: Áprily Lajos, Csorba Győző et. al. ; ill. Reich Károly. Bp. : Móra, 1963. – 61–63. p. ; 27 cm
Képek a Gyémántszekerce című kötetből.

– Mióta ugrálnak a verebek? = Második meséskönyvem : Mesék, versek és verses mesék / vál. és szerk. T. Aszódi Éva. 2. kiad. – Bp. : Móra, 1974. – 88–90. p. ;  27 cm. − [4. kiad. 1969.]. − Megjelent japán nyelven is, Tokióban, 1978-ban. = Macskaiskolában : Mesék kisiskolásoknak. − Debrecen : Tóth K., [é. n.]. − 8–13. p. ; 26 cm
Képek a Második meséskönyvem című kötetből.
Képek a Macskaiskolában című kötetből.

A Bertók László bibliográfiájából vett leírásban a Mióta ugrálnak a verebek című mese szűkszavú megjegyzését is ki tudom egészíteni. A japán fordításról szóló honlap-bejegyzést itt olvashatják. Érdekes történet, ajánlom figyelmükbe. A szkennelt oldalak elérhetők az alábbi linkekről. (A kép a bal egérgomb kattintásával nagyítható lesz. A képek  néhol tévesen a Miért ugrálnak a verebek címet kapták!)

A mese első oldala
A mese második oldala 
A mese befejező oldala
A 2. kötet címoldala
A 2. kötet első borítója
A 2. kötet hátsó borítója
Az első fül szövege
A hátsó fül szövege
A könyv kolofonja
Csorba jegyzetlapja a könyvben. Az írás szövege: “Mióta ugrálnak a verebek?  (Mese prózában) Japán nyelven.”
Talán az árcédula

A vers címe és Csorba neve japán írásjelekkel:

A mese magyar nyelvű eredetijét itt olvashatják: 1. oldal; 2. oldal; 3. oldal. Aki tudja, elemezheti a fordítás művészi értékeit, összevetheti az eredeti szöveggel;)))
És köszönet Selleri Christiannak, olasz vejemnek, hogy fölhívta figyelmemet a kötetre.

Mesefeldolgozásai

Hetedhét ország : Ötven magyar népmese / Dunántúli mesegyűjtemények alapján feldolgozták Csorba Győző, Szántó Tibor, Galsay Pongrác, Szöllősy Kálmán és Géczy József ; szerk. Géczy József. − 2., jav. kiad. − Pécs : Dunántúli Magvető, 1956. – 245 p.  : ill. ; 27 cm = Hasonmás kiad. Pécs : Baranya Megyei Könyvtár, 1989. − (Pannónia könyvek)
A kötet első kiadását nem találtam meg a Csorba hagyatékban, a Pannónia könyvek sorozatban megjelent hasonmás kiadás tiszteletpéldánya viszont megvan.
Képek a Hetedhét ország című kötetből.

Csorba mesefeldolgozásai a kötetben:

– Kalapvári  királykisasszony: 5–9. p.
– A meztelen király: 42–44. p.
– A kígyókirály két csontja: 66–71. p.
– A három bolond leány: 89–91. p.
– A két egyforma királyfi: 99–103. p.
– A három ostoba:  125–128. p.
– Jankó: 138–146. p.
– Dongó meg Mohácsi: 181–185. p.
– Somol deák: 230–237. p.

Bár nem gyerekvers, de iskolai színjátszók számára is jelent meg Csorba-vers gyűjteményes kötetben.
Lámpás [részlet] = Június : Vers és próza pedagógusnapra, ballagásra, évzáróra / összeáll. Tóth Emőke. – Bp. : Móra Könyvkiadó, 1976. – 95 p. ; 21 cm. – (Iskolai színpad : Műsor általános iskolásoknak : [5-8. osztályosoknak]). – ISBN 963 11 0695 0 fűzött
A tartalomjegyzékben felsorolt szerzők a magyar irodalom jeles szerzői közül kerültek ki. Látható, hogy a szerkesztő magas színvonalú alkotásokat választott a kötetbe.
A Lámpás című Csorba vers teljes szövege itt. Eredetileg megjelent a Lélek és ősz című kötetben, itt.
Képek a kötetből.

A következő blogban Szabó Dezső Feltámadás Makucskán című kötetét, és annak Csorba Győző által színpadra átdolgozott változatát mutatom be.

Köszönöm figyelmüket.