Mióta ugrálnak a verebek

Mire jó az ember veje? Hát pl. arra, hogy fölhívja az figyelmét arra, amit a kedves após még nem vett észre a Csorba hagyatékban. Azaz… észrevette, csak elsiklott fölötte. Már írtam ezeken az oldalakon Selleri Christianról, olasz vejemről, s az ő nagyon érdeklődő természetéről. Most éppen itt nyaral Pécsett, s meglátogatta anyósomat is, több alkalommal. Az egyik látogatás során, miközben Csorba könyvtárát nézegette, egy japán nyelvű kötetet vett észre. Abban pedig egy kis jegyzetet, Csorba Győző kézírásával. Az írás szövege: "Mióta ugrálnak a verebek?  (Mese prózában) Japán nyelven." Nos, ezt a kötetet éles szemű vejem azonnal elkérte Margitkától, elhozta nekem, s kérdezte, láttam-e már? És szkenneltem-e, és ez már fönt van-e az interneten? Szégyenkezve vallottam be, hogy bizony láttam, de nem fordítottam erre a kuriózumra kellő figyelmet, s nem említettem még a honlapon. Most megteszem.

Bertók László Csorba Győző bibliográfiájában így említi a mesét:
"576. MIÓTA UGRÁLNAK A VEREBEK? = Második meséskönyvem. Vál. és szerk. T. Aszódi Éva. 2. kiad. Bp. 1974, Móra. 88-90. – Megjelent japán nyelven is, Tokióban, 1978-ban."
Bertók a bibliográfiában a "Versei idegen nyelven" cím alá a mesét nem vette fel. Nyilván azért, mert nem vers, hanem próza, de gondolom, akkor is bajban lett volna, ha a Mióta ugrálnak… nem próza, hanem vers, mert hát hogyan írja le a japán írásjeleket az ő írógépén? (Mert akkor, amikor a bibliográfia készült, még Laci sem használt számítógépet…)  

A fordítás történetét nem ismerem, nem tudom, hogyan került Csorba meséje ebbe a kötetbe. Azt tudom csak, hogy 1978-ban adák ki (ez arab számokkal is megtalálható a kolofonban), Tokióban – ezt meg a Bertók-féle bibliográfiai adatból "oroztam.". A kötet címét sem tudom: aki esetleg a címoldal írásjeleit olvasni tudja és a szöveget érti, kérem, írjon nekem. A kötetben 179 oldalon 45 mese olvasható, melyek közül a magyar írókat, költőket Csorba Győző (1), Fazekas László (1) Mészöly Miklós (2), László Erzsébet, H (1), Rákos Sándor (1) Trencsényi László (1) és Varga Katalin (3) képviseli. Ez onnan tudható, hogy az összes magyar szerző esetében – amint a Csorba mese 3. oldalán is látható -, a címet, a szerző nevét és az eredeti kiadvány adatait arab betűkkel is közlik . A magyaron kívül más európai szerző valószínű nincsen a kötetben, mert más mesék esetében a címeket, a szerzők nevét és az eredeti kiadást is japán írásjelekkel adják meg. A magyar szerzők ismerete alapján feltételezhető, hogy az akkor élő, kortárs alkotók meséi kerülhettek a kötetbe, melyet 2 színes tábla is illusztrál a könyv elején. A kötet valamilyen sorozatban jelent meg, ez a borító hátsó oldalának felsorolásából is kiderül, meg a gerincen olvasható arab számokból is… 

És akkor jöjjön a folytatás… A Tudásközpontba költöztetett Csorba Emlékszobában, még a Bertók László által 1996-ban  bemutatásra válogatott kötetek között, leltem egy Japánban, japán betűkkel nyomtatott könyvet. Emlékeztem rá, hogy ezzel a kötettel egyszer már foglalkoztam. Igenám, de a Csorba könyvtár katalógusában nem találtam meg a leírását, de még csak utalást sem egy ilyen könyvre. A könyvben sem találtam a szokásos jelemet, melyet a katalogizálás után szoktam beírni a könyvekbe. Arra emlékeztem, hogy a kötetben Csorbának egy meséje olvasható japánul… de a mesét nem találtam. Oldalanként átnéztem a könyvet, úgy sem. Mit tegyek? Kivettem a vitrinből a kötetet és hazahoztam. Itthon aztán megnéztem a honlapot (a Csorba Emlékszobában a régi laptopommal nem tudtam a hálóra csatlakozni, kimenni meg, hogy az olvasói gépeken nézzem, lusta voltam;), s lám, rájöttem, igazam volt, a könyvet tényleg láttam már: bizonyíték rá ez az oldal a honlapon. Na, ha láttam, akkor keressük elő, biztos két példány is van belőle, az egyik itthon maradt, a másik bekeült az Emlékszobába. És amikor megtaláltam itthon azt a kötetet, amelyikről fentebb írtam, s összehasonlítottam azzal, amit a Tudásközpontból hazahoztam, kiderült, a "turpisság", kevésbé finoman fogalmazva a hiba, melyet Bertók Lászlóval közösen elkövettünk. Ez a könyv kétkötetes! S Laci nem azt a kötetet válogatta ki a Csorba Emlékszoba számára, amelyikben a fordítás volt. Azt is "össze tudom rakni", miért? Csorba azokat az antológiákat, amelyekben verse, versfordítása jelent meg, külön gyűjtötte a dolgozószobájában. A japán könyvnek, gondolom, helytakarékossági szempontból, csak azt a kötetét tartotta maga mellett, amelyikben a fordítás megjelent, a 2. kötetet! Bertók László pedig nem a dolgozószoba könyveiből, hanem egy másik szobában levő könyvekből válogatott. Ott pedig ott volt az első kötet. Laci, nyilván örömmel látta, itt a japán könyv (a Csorba bibliográfia készítésekor már tudott róla, hiszen említi benne (ld. föntebb, 2. bekezdés), beválogatta a Csorba Emlékszoba könyvei közé. Arra persze ő sem figyelt fel, hogy amit a kezében tart, az egy kétkötetes könyv első kötete. Bizony, nem föltétlenül akad meg a japán írásjelek között egy kettes, vagy egyes számon az ember szeme. S ha megakad is, mire gondoljon, mi az? (Hacsak nincsen egyszerre mindkét kötet a kezében, mint nekem.) Így került aztán A Csorba Emlékszobába a japán könyvnek az a kötete, amelyikben nem volt benne Csorba fordítása és így találta meg vejem jóval később azt a kötetet, amelyikben viszont benne volt. Aztán, amikor én ennek az oldalnak az elejét elkészítettem, nem vettem észre, hogy amiről írok, egy második kötet, csak így maradt meg a fejemben: "a japán könyv". Most végre, mint szerelmespárok a romantikus történetben, egymásra találtak a kötetek (mindkettő "megy" is szépen egymás mellett) a Csorba Emlékszobába, most már pontosan adatolva, katalogizálva. Illetve dehogyis katalogizálva! Hiszen mit is írjak címnek, szerkesztőnek, kiadónak? Nem tudom olvasni az írásjeleket. Kérem, aki tudja, segítsen!

Hogy érthető legyen, miről is írok, a japán könyv mindkét kötetéről a Picasára föltöltött album megtekinthető itt!

És akkor ennyi "adatolás" után jöjjön a 2. kötet maga! Talán érdekes lesz megismerkedni Csorba honlapján egy japánra fordított Csorba mesével is…

A mese első oldala 
A mese második oldala 
A mese harmadik oldala
A 2. kötet címoldala 
A 2. kötet első borítója
A 2. kötet hátsó borítója 
Az első fül szövege
A hátsó fül szövege
A könyv kolofonja
Csorba jegyzetlapja a könyvben. Az írás szövege: "Mióta ugrálnak a verebek?  (Mese prózában) Japán nyelven."
Talán az árcédula

A mese magyar nyelvű eredetijét itt olvashatják: 1. oldal; 2. oldal; 3. oldal Aki tudja, elemezheti a fordítás művészi értékeit, összevetheti az eredeti szöveggel;)))
És persze, köszönet Selleri Christiannak, hogy fölhívta figyelmemet a kötetre.