Előző bejegyzésemben (2011. 08. 25.) az egyik könyvről – Helinant halál verseinek fordítása – egyebek mellett ezt írtam: "A kötetben egy olvashatatlan aláírású, a kötet megküldését köszönő levél is található. Bár az aláírást nem tudtam elolvasni, a levelet itt közlöm, mert megállapításai értékesek, maradandóak (1. oldal;  2. oldal)…"
Nos, tegnap e-mailt kaptam kedves barátomtól, az ezeken az oldalakon már többször említett Fehér Zoltántól, aki ismét kisegített: "megfejtette" az olvashatalan aláírást, "Endrődy László"-ként azonosította. A "megfejtéssel" én is egyetértek, mert utánanéztem az Interneten: Endrődy László nevű Jézustársasági teológus, Kaszap István életrajzírója, létezett, Csorba pedig neki küldte a fordításkötetet, s tőle kapta a könyvben talált levél második oldalán említett kis kötetet, amelyik éppen Kaszap vallásosságáról szól… Sőt, mintegy igazolásul, tudom citálni: a Csorba-könyvtár katalógusában megtalálható a Csorbának küldött füzet leírása is: 
"Endrődy László: Un jeune héros de la souffrance et de l’amour divin Etienne Kaszap, 1916-1935 / par le Ladislas Endrődy. – Bp. : Société de la Nouvelle Revue de Hongrie, 1941. – 19 p. : 25 cm. – Fűzött. – (Klny. Nouvelle Revue de Hongrie). – Jó állapotban, kicsit sárgult lapok és borító. – A könyvben kartonlap, ajánlással: „Csorba Győzőnek, sok köszönettel a szép Hélinant versekért – és szíves baráti megemlékezéssel Endrődy László s. j. Szeged, 1941. IV. 23”. – Endrődy László e könyvvel küldött levelének szövegét ld. Hélinant: A Halál vesei c. Csorba fordításkötet leírásában. – A könyvben az akkor divatos Kaszap-imakártya, Kaszap István arcképével, életrajzával, imádsággal. – Kaszap István, életrajz, katolikus vallás, boldoggá avatás, francia nyelvű."
A leírásban már javíttottam az "olvashatatlan" jelzőt – Endrődy-re. Hálásan köszönöm ehelyt is Fehér Zoltán kétszeres segítségét. (Az Endrődy-könyv leírását is ő kapcsolta össze a fordításkötetben levő levéllel.)
A Halál versei c. kötet leírása pedig a korrigálások után most így "fest":
Hélinant de Froidmont: A halál versei / ófrancia eredetiből fordította Csorba Győző ; Bevezetést írta Birkás Géza ; [a címlapot tervezte és a képeket rajzolta Holler András]. – Pécs : Janus Pannonius Társaság, 1940. – 115 p. : ill. ; 18 cm. – Dedikálás a szennycímoldalon: „Édes kicsi Bogárkámnak dühösen. 945. I. 9. Ura.”. – Kötött. – Jó állapotban. – A különben fűzött kötetnek ezt a példányát valószínű Csorba kötette be, mielőtt feleségének, Margit Asszonynak ajánlotta volna. – Jó állapotban. – A kötetben gépírásos köszönőlevél fejléces írólapon egy szegedi jezsuitától, Endrődy Lászlótól: „Jézustársasági Kollégium Szeged Kálvária utca 39. Csekkszám: 45042 1941. ápr. 22. /  Kedves Győző! / Úton voltam s erről csak a napokban tértem vissza, – ez az oka, hogy csak most köszönhetem meg a szép kötetet, melyet oly kedvesen elküldött nekem. / Nagy örömmel forgattam és mondhatom igazi gyönyörűséggel olvastam a gyönyörű műfordításokat. Kitűnő gondolat volt Hélinant verseit megszólaltatni magyarul, és szívből gratulálok hozzá, hogy ez ily remekül sikerült. / Amikor azt mondom remekül, ez nem puszta udvariasság: a magyar fordítás nyelve igazán nagyon jó, folyamatos, omló, – mintegy moll-ban tartott, amivel hűen idézi a francia versek hangulatát. Az is nagyon jó, hogy az ó-francia nyelvet nem akarta archaikus ízű magyar interpretációban visszaadni, hanem modern szépen gördülő irodalmi nyelvvel tolmácsolja az eredeti – oly megkapó és fordulatos – szöveget. // Az is igen jó gondola volt, hogy a magyar fordítás mellett közreadja a francia eredetit is. / Talán érdekli az is, hogy mely versek voltak, azok, amelyek tetszettek nekem? Íme: 6, 7 8, 13, 16, 17, 23, 27, 31, 33, 35-től végig pedig szinte minden egyest ideírhatnék. / Így mégegyszer szívből gratulálok ehhez a szép és értékes könyvhöz és nagyon köszönöm, hogy olyan kedvesen gondolt rám és megküldte. – Szerény viszonzásként engedje meg, hogy én is küldjek Önnek egy kis francia iratot, voltaképpen csak egy cikk, melyből különnyomat készült. Örülnék, ha megnyerné tetszését. / Régi barátsággal s tisztelettel köszönti igaz híve Endrődy László S. J.” . – A levélben ajánlott kötet: Endrődy László: Un jeune héros de la souffrance et de l’amour divin Etienne Kaszap, 1916-1935. (Teljes leírását ld. a szerző nevénél.). – A könyvben található még egy nyomtatott A/4-es oldal, közepén a Magyar Szemle c. folyóiratnak a kötetet ismertető írásával. Az írólapon piros bélyegzős fejléc: „Magyar Szemle Szerkesztősége, 1941. jun. 1.” felirattal, alatta kézzel, tintával: „391. lapon”. Az ismertetés szövege: „HÉLINANT: A HALÁL VERSEI. Ófrancia eredetiből fordította Csorba Győző. Bevezetést írta Birkás Géza. Janus Pannonius Társaság. Pécs. 115 lap. Ára 4. – pengő. / Hélinant, Froidmont-i cisztercita szerzetesnek, a fényes udvarok, kalandos utak vidámságából megtért trouvère-nek költeményei a »Vers de la Mort«. Intelmek a XII. század nagyjaihoz, elmélkedés a halálról, intő szó az epikureizmus tobzódó híveinek. Amint mások andalgó versekkel kedveskedtek a kor divatja szerint barátaiknak, Hélinant a halált idézi súlyos strófákkal régi cimborái elé. A közönség hálás lehet Csorba Győzőnek, hogy Hélinant realizmusának merev egyszerűségén, ideges képein és kíméletlen sorain keresztül megismerkedhetett a Danse Macabre-ok minden pátosztól ment hírnökével.”. – Ófrancia irodalom, vers, halálvers, Csorba műfordítása."
A Halál versei kapcsán szóba került az említett hírben a kiadás támogatójának, Endrédy Vendel zirci apátnak a neve is. Most idézek egy részletet Endrédy Vendelről egy internetes oldalról:
"1945-ben a zirci apátságtól kárpótlás nélkül elvették birtokait, amelyek addig a gimnáziumok fenntartását szolgálták, 1948-ban államosították az ország minden iskoláját, 1950-ben pedig a totális kommunista diktatúra betiltotta a rend minden működését. A zirci apátságot is át kellett adni az államnak. Endrédy Vendel [kiemelés tőlem, P. L.] apátot 1950-ben letartóztatták, megkínozták és 14 évre elítélték. 1956-ban szabadult. A rendtagok elvesztették otthonukat, foglalkozásukat, legtöbbjüknek lelkipásztori munkakört sem engedélyezett az állam. Negyven éven át szigorúan tiltottak és akadályoztak minden személyi utánpótlást. 1946 és 1949 között 11 magyar ciszterci vándorolt ki Amerikába. Később még többen is csatlakoztak hozájuk. 1956-ban részt vettek a dallasi katolikus egyetem alapításában és több tanszék betöltésében. 1964-ben az egyetem közelében új apátságot és középfokú iskolát állítottak fel. Itthon ‘Sigmond Lóránt noviciusmester és megbízott apáti "provizor" a feloszlatás és elnyomás első évtizedében néhány fiatalban élesztette és ébren tartotta a szerzetesi hivatást. 1961-ben azonban őt is letartóztatták és elítélték. A rendtagok közül csaknem negyvenen szenvedtek hosszabb-rövidebb időre internáló táborban vagy börtönben szabadságvesztést, mert ciszterci életük folytatása érdekében külföldre akartak távozni, mert az ifjúságot nem marxista ideológia szerint, hanem keresztény szellemben nevelték és fiatalokat szerzeteséletre akartak kiképezni." (In: [Ciszterci] rendtörténet Magyarországon )
Így most már nem csak Csorba támogatójaként, hanem a kommunisták által üldözött és börtönbe zárt, hitéért szenvedést vállaló emberként is megismerhettük Endrédy Vendelt zirci apátot.
Ugye, mennyi érdekességet rejtett a kis könyvecske? És köszönet még egyszer Fehér Zoltánnak a segítségért, mellyel ezeket a filológiai kérdéseket segített megoldani, s – közvetve ugyan – segített abban is, hogy az Endrédy — Endrődy hasonlóság kapcsán utána olvassak Endrédy apátúr történetének és azt most nyilvánossá tegyem.