Csorba Győző írói hagyatéka mindig tartogat meglepetéseket. Most például Weöres kéziratokat és leveleket találtam. A kéziratok közül kiválasztottam négy, szerintem nagyon érdekes darabot, ezekről írok most néhány szót.

Köztudott, hogy Weöres és Csorba jó barátok voltak. Azokban az években, mikor Weöres is Pécsett élt és dolgozott, Csorbával szinte minden kéziratukat megmutatták egymásnak, megvitatták-magyarázták-javították újabb verseiket. Persze, mint idősebb és már „befutott” költő, inkább Weöres volt az irányító ebben a kapcsolatban. Csorba szorgalmasan hordta hozzá verskéziratait, ő meg, mint mindenkinek, Csorbának is segített, magyarázott, értelmezett a versek olvasása után. Csorba mindig elmesélte a hozzá fordulóknak, hogy azért ad 1-5-ig osztályzatokat a verseikre, mert ezt még Weörestől tanulta: az ő verseit is így osztályozta Weöres. De nem csak egyes verseket mutattak egymásnak, kötetek kéziratait is. Csorba például, s ezt a hagyatékban talált négy Weöres-dokumentum ékesen bizonyítja, verskötete tervezésekor is kérte Weöres segítségét.

A hagyatékban fellelt négy Weöres-kézirat tulajdonképpen A híd panasza c. Csorba kötet négyféle, Weöres által tervezett tartalomjegyzéke illetve tartalomjegyzék-töredéke.

Itt közlöm a kéziratokat (1. terv, 2. terv, 3. terv, 4. terv – a 3. és a 4. változat csak töredék, a 4. például csak néhány címet tartalmaz a kötet elejéről!), itt pedig a kéziratok alapján összeállított konkordancia-táblázatomat”. Ezek a táblázatok azt mutatják, hogy milyen köteteket tervezett Weöres Csorba verseiből. Ahogyan ő maga írja a legteljesebb változat végén: „80 oldalas, 5 íves kötet terve”

Magyarázat a táblázatokhoz.

1. A kötet végül nem a Weöres-féle tartalomjegyzékeken olvasható Áldottak az éjszakák, hanem A híd panasza címmel jelent meg. Az A híd panasza című vers az első és a negyedik Weöres tartalomjegyzék-változatban nem is található meg. Az Áldottak az éjszakák viszont a 3. és 4. sz. töredékbe nem került bele. (Mivel ott is Áldottak az éjszakák a cím, gondolom, csak azért nem, mert ezekben a változatokban nem teljes a tartalom felsorolása.)

2. 31 vers van, amely a címe szerint nem szerepel az A híd panasza c. kötetben, a „konkordancia táblázat” utolsó oldalán, a betűrendes felsorolásnál, jól látszik, mely versekről van szó. Érdemes kicsit alaposabban utánanézni a verseknek, mert ha Weöres kötetben való közlésre alkalmasnak találta őket – hiszen szerepeltette azokat a tartalomjegyzékben – akkor nem lehettek rosszak. Ennyit tudok róluk pillanatnyilag:

                                      I.        Árnyék I-III: a Szabadulás c. kötetben jelent meg, 1947-ben
                II.       Csak a kezed maradt: az A híd panasza c. kötet Naplórészletek című ciklusának a Finommívű csodatükör a tenyered kezdetű versszaka lett
                III.      (Dal) Így, zárójelbe írva, a Csokor című, A hatvanéves Weöres Sándornak alcímű versciklus harmadik darabja lehet, kis „aktualizálással”. (Utolsó versszak.)
                IV.       Erősödöm már: az A híd panasza c. kötet Naplórészletek című ciklusának a Szükséges búcsúid kezdetű versszaka lett
                V.       Fuss vele: az A híd panasza c. kötet Naplórészletek című ciklusának a Fuss vele idő, fuss  kezdetű versszaka lett
                VI.      In memoriam: az Összegyűjtött versek c. kötetben jelent meg, az ott közölt A híd panasza c. kötet versei közé válogatva.
                VII.     Komoly szavam küldöm: az A híd panasza c. kötet Naplórészletek című ciklusának a Veszélyes úton jársz  kezdetű vers-szaka lett
               VIII.     Mint egy pajkos gyermek: az A híd panasza c. kötet Naplórészletek című ciklusának a Szívem hűs felhők pólyái között  kezdetű versszaka lett 
                IX.     Nem bírlak eltakarni: az A híd panasza c. kötet Naplórészletek című ciklusának a Mélyre ástalak magamban  kezdetű versszaka lett (mégsem bírlak eltakarni szövegváltozattal!)
                X.      Takard be, édes az A híd panasza c. kötet Naplórészletek című ciklusának a Most a föld az úr  kezdetű versszaka lett
               XI.      Vigyáz rád az A híd panasza c. kötet Naplórészletek című ciklusának a Dzsungelbe indulsz  kezdetű versszaka lett
               XII.      A következő verseket sem a költő megjelent versei között, sem a hagyatékban, sajnos, nem találom, pedig biztosan jó versek voltak, hiszen a – tartalomjegyzék alapján mondhatjuk – Weöres is megjelentethetőnek tartotta azokat.

                                                                        i.         Egy ismeretlen halottra
                                    ii.        Évforduló
                                    iii.       Íme, újra itt vagyok
                                    iv.       Józan szavak
                                    v.        Kereső
                                    vi.       Kétkedő
                                    vii.      Kétszeres ősz
                                    viii.     Megjöttél
                                     ix.      Nincs fekete
                                     x.       Rosszul tetted
                                    xi.       Számvetés
                                    xii.      Szerelmes vers
                                    xiii.     Téli ének
                                    xiv.     Téli merengés
                                    xv.       Üzenem néked
                                    xvi.      Üzenet I-I
                                    xvii.     Várlak
                                    xviii.    Vihar után 
                                    xix.      Változás címmel megjelent ugyan egy Csorba vers a Jelenkorban (1979. 6. sz. 538. p.) és ugyanaz a Hátrahagyott versek c. kötetben 1978. VI. 29.-ei dátummal, de az szinte biztosan nem az ebből a kötetből kimaradt Változás c. vers

3. A fenti felsorolásból már kitetszik, hogy Csorba 8 verset, amelyeket Weöres a tartalomjegyzékben még önálló versként jelez, „beledolgozott” a Naplójegyzetek c. hosszú ciklusba [50-77 p.], amely ciklus viszont egyik Weöres listán sem szerepel. Tehát a tartalomjegyzék összeállítása után Csorba jócskán változtatott a kötet felépítésén.
4. A négy tervezet összesen 59 verset tartalmaz, közülük a legteljesebb, az első, 51-et, a Híd panasza c. kötet pedig harmincat, de úgy, hogy a Naplójegyzetek c. rész nem egy vers, hanem egy összesen 15 kisebb „versből” álló versciklus, melyek közül – mint láttuk – nyolc "vers" egy-egy, A híd panasza c. kötet tartalomjegyzékéből kimaradt versnek felel meg. Vagyis azt mondhatjuk, hogy A híd panasza c. kötetben összesen 44 „vers” van.
5. Hat vers szerepel mindegyik tervezetben (Csalás ellen, Ijessz rám, Istennek, Karácsonyfa-díszítés, Mecseki séta, Szilveszter este) ez azonban nem sokat jelent, hiszen a négy közül két jegyzék csak töredék. (A harmadikban 15, a negyedikben pedig csak 9 vers van összesen.)
7. 22 vers szerepel a kötetben és az első két, teljes tartalomjegyzék mindegyikében, valamint 8 olyan, amely "csak" a Naplórészletekbe került be, de benne van mindkét teljes tartalomjegyzékben, tehát összesen gyakorlatilag 30 vers megjelent az első két Weöres tervezet verseiből a kötetben. Ez jobb „arány” a kötet verseihez (44) mérten, de ez az eltérés is azt jelzi, Weöres ajánlásai után még sok változtatás történt.
8. Kár, hogy a jegyzékeken datálás nincsen, így sem az időbeli sorrendjüket, sem készülésük időintervallumát nem lehet megállapítani.
9. Összességében megállapítható, hogy igen nagy műgonddal készült a Híd panasza c. kötet: a két kiváló költő – közülük egyik már „befutott” – sokat gondolkozott az kötet felépítésén. Kettejük közül Weöres volt a könnyedebb, szabadabb, Csorba mindig lassan, minden sorát többször átgondolva, javítva, nehezen adta ki a kezei közül a művet, lehet, azért an négy változat, mert ő jobban aggályoskodott, mint Weöres. De ezt már nem fogjuk soha megtudni, sajnos.  

Amíg az összehasonlítást készítettem, sokszor eszembe jutott: vajon a költők, művészek most is úgy segítik egymást, mint abban a nem is olyan békés időszakban? Vagy ők is úgy vannak, mint ahogyan sok színész panaszolja: a függöny leeresztése után már senki nem marad a színészpresszóban, hogy megbeszélje az alakítást, az előadást? Vajon előfordul-e ma, hogy annyira figyel egyik alkotó a másikra, mint ahogy Weöres és Csorba? Nem tudom. Adja Isten.