Újdonságok, hírek Csorba könyvtárából/ról

                Összesítés:

 2014. 09.19.

                Csorba Emlékszobában összesen                                533 tétel
                Csorba könyvtára                                                              2311 tétel
                Feldolgozva 2014. 09. 19-ig mindösszesen         2844 tétel
                Csorba Emlékszobának 1996-ban átadott                    360 tétel
    Mindösszesen                                                          3204 tétel
 
Fontos megjegyzés: a könyvtár katalógusának 3204 tételéből természetesen „csak” a feldolgozott 2844 tétel van fönt az elérhető fájlban. A leírásokat eddig senki nem lektorálta, magam sem néztem át tüzetesen, a bennük előforduló hibákért elnézést kérek, segítő szándékú hozzászólásokat örömmel fogadok.

(A Csorba Győző könyvtáráról szóló bevezetőt ld. itt >>> )

              2011. 11. 28. Újabb  208  tétellel gyarapodott a Csorba-könyvtár katalógusa. Az 1751. tételtől nem soroltam betűrendbe az új leírásokat, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új könyvek között kereshessen. (Dedikált Weöres Sándor, Bertha Bulcsu, Bertók László kötetek találhatók ebben a részben! Ld. még a 2011. 10. 25-ei bejegyzést!). A katalógus megtekinthető itt >>>
              2011. 11. 28. Határ Győző és Csorba Győző nemcsak névrokonok, Kossuth-díjasok és így DIA tagok (Csorba Győző, Határ Győző), hanem jóbarátok is voltak, szorgalmasan küldték egymásnak köteteiket. Egy különleges Határ Győző kötetet (és majd több másikat is) itt mutatok be.
2011. 10. 30. Újabb majdnem 250 tétellel gyarapodott a Csorba-könyvtár katalógusa. Az 1507. tételtől nem soroltam betűrendbe az új leírásokat, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új könyvek között kereshessen. (Dedikált Weöres Sándor, Bertha Bulcsu, Bertók László kötetek találhatók ebben a részben! Ld. még a 2011. 10. 25.-ei bejegyzést!). A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 10. 25.</strong />A Weöres album után most elkészítettem a Csorba Győző könyvtárában található Bertók László és Bertha Bulcsu kötetek és dedikált könyvek albumát. >>>
2011. 10. 10. Csorba könyvtárban sok olyan könyv van, amelyik Weöres Sándorhoz kapcsolható, ő írta-küldte Csorbának, vagy ő szerepel benne, pl. fordította. Tegnap beszkenneltem az összes eddig előkerült Weöres könyv nagy részét. Az eredmény megtekinthető itt. Szerintem öröm Weöres nagyon meleg barátságról tanúságot tévő és rendkívül ötletgazdag dedikációt olvasni. A kötetek könyvtári leírása itt érhető el. A következőkben, talán már novemberben, szeretném ugyanezt a munkát elvégezni Bertha Bulcsu és Takáts Gyula valamint Fodor András köteteivel.
2011. 09. 28. Újabb 128 tétellel gyarapodott a Csorba-könyvtár katalógusa. Az 1378. tételtől nem soroltam betűrendbe a 128 új leírást, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új könyvek között kereshessen. A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 09. 08. Újabb 160 tétellel gyarapodott a Csorba-könyvtár katalógusa. Az 1218. tételtől nem soroltam betűrendbe a 160 új leírást, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új könyvek között kereshessen. A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 09. 01. Pécs-Kanada-Párizs-Pécs… Kovrig család – Csorba könyvtára… Világkörüli utazás és happy end-es történet két könyv és két vignetta kapcsán. >>>
2011. 08. 30. Fontos kiegészítések az előző hírhez >>>
2011. 08. 25. Három mostanában katalogizált érdekes könyv (melyik nem az:) Csorba könyvtárából. >>>
2011. 08. 24. Az elmúlt egy hónap elég változatosan telt el unokákkal, gyerekekkel, rokonokkal, utazással, de azért közben Csorba könyvtárát sem feledtem el. 127 tétellel gyarapodott a katalógus és Margitka után végleg a házunkba került az összes könyv a Petőfi utcai garzonból. A 127 tételes gyarapodást itt lehet megtekinteni. Az 1091. tételtől nem soroltam betűrendbe a leírásokat, hogy akit érdekel a bővülés, csak az új kötetek között kereshessen. A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 07. 26. 101 tétellel gyarapodott a Csorba könyvtár katalógusa. Ezúttal az új tételeket nem rendeztem betűrendbe, hanem a katalógus végén hagytam (a 989. tételtől), hogy akit érdekel, csak az új leírások között keresgélhessen. A katalógus megtekinthető itt >>>
2011. 07. 22. Nagyon nehéz dolgom van a könyvtár katalogizálása közben. Szinte mindegyik könyv különleges valamiért, szinte mindegyikhez fűződik valamilyen történet. Ma három könyvet, egy levelet és egy képeslapot választottam a „beszélőre”;) >>>
2011. 06. 29. Megint két nagyon érdekes könyv került a kezembe >>>
2011. 06. 27. A Csorba könyvtár újdonságai >>> Figyelem! Ebben a bejegyzésben olvashat a Csorba könyvtár legrégebbi, még a 2011. 05. 10.-ei bejegyzésben leírtnál is korábban kiadott könyvéről.
2011. 06. 21. És akkor, íme, a bejegyzés a dr. Doktor Sándor szobrának lebontása és a Csorba könyvtára közötti „kapcsolatról”. >>>
2011. 06. 21. Pécsett a volt Dr. Doktor Sándor (ma Hungária) utcában lebontották a névadó szobrát. Holnapra készítek egy érdekes bejegyzést Doktor Sándorról egy a Csorba könyvtárában talált műsorismertető kapcsán…
2011. 05. 17. Egy 1983-as „ügy” szálainak kibogozása Pesti János nyelvész Csorbának dedikált kötetében talált levelek alapján >>>
2011. 05. 10. Kis magyar diktatúra Csorba könyvtárában, avagy indexek 1946-ból és 1950-ből. >>>
2011. 05. 10. Csorba könyvtárának eddigi legrégebbi kiadású kötete került elő a könyvtár katalogizálása közben  >>>
2011. 05. 05. Megint egy különleges könyv Csorba könyvtárából. >>>
2011. 05. 03. Weöres Sándornak (Fenyő László) és Várkonyi Nándornak (Gömöri Jenő Tamás) ajánlott könyv Csorba könyvtárában.
2011. 05. 02. Csorba könyveinek katalogizálása közben a tulajdonbejegyzések segítségével megfigyelhető Csorba aláírásának változása, „fejlődése”>>>
2011. 04. 27. A pécsi Tudásközpontba költözött Pécsi Egyetemi Könyvtár három fiatal könyvtárosa – betűrendben Ambrus Attila, Horváth Ádám és Papp Csilla –  Digitália néven egy digitális könyvtár kialakításába kezdett. Eddig három kötetet digitalizáltak a Tudásközpont szuper gépén Csorba könyvei közül. A „projekt” reményeink szerint folytatódik. Ezúttal is köszönet a szerkesztőknek! A részleteket ld. itt!
2011. 04. 14. Ahányszor újra nekilátok a Csorba-könyvtár feldolgozásának, annyiszor találok újabb és újabb érdekességeket. Most megint ideidézek négy könyvet.
2011. 04. 13. Sajnos, Csorba könyvei közül néhány áldozata lett egy tavalyi nagy esőzésnek, melynek nyomán a szuterén, ahol a könyvtár egy (kisebb) részét tartottuk, beázott. A könyvek javarészét meg lehtett menteni, de néhány sajnos menthetetlenül tönkrement, nem tudtuk kiszárítani őket, lapjaik mállani kezdtek. Most közzéteszem a kötetek – általában dedikált – címoldalairól készült képeket. Ha a könyvek fizikai valójukban már nem is lesznek bemutathatók, legalább a fotók őrizzék meg egy részüket. >>>
2011. 03. 08. Szinte minden mostanában megtalált kötet külön ismertetést érdemelne, most kettő emelek ki közülük. Az egyik Rainer Maria Rilke Levelek egy fiatal költőhöz c. kis kötete, Szabó Ede fordításában. (Bp. : Egyetemi Ny., 1947. – 35 p.) A kötet érdekessége – ritkaságán kívül – az ajánlásokban rejlik. Az első ajánlás: „Galsai Pongrácnak szeretettel Szabó Ede„. Ez teljesen szabályos, nincs is ezzel „semmi baj”. Legföljebb annyit fűzhetünk hozzá, hogy Szabó Ede Csorba egyik legjobb barátja lett, kétszáznál több levelet váltottak, Csorbának dedikált Szabó kötetben is találtam levelezőlapot a beteges, érzékeny lelkű költő-műfordítótól… A másik „dedikálás” aztán már igazán mulatságos, jellemzi Galsai és Csorba kapcsolatának humoros, ironikus „alaptónusát”. „Csorba Győzőnek ajándékoztam 2.-Ft-ért * Galsai Pongrác„. A második ajánlás vége (2.-Ft-ért) Csorba gúnyolódó, de talán nem igazságalap nélküli betoldása. És a költő azért csillagozta meg, hogy a második „ajánlás” alá odaírhassa: „* jav. Csorba Győző„. De a „csavaroknak” itt még nincsen vége: a jav. rövidítést Galsai egy beszúrással (íthatatlan) javíthatatlan-ra változtatta. Csorba még tovább alakított a szövegen: Galsai betoldását (íthatatlan) aláhúzta, szögletes zárójelbe tette, s a záró szögletes zárójel után nyomdai jelzést írt, majd a szöveg alatt azt megismételte ezzel a megjegyzéssel: „[ ] érvénytelen Cs. Gy.” Csorba nagyon élvezte a jó humort, s akit jól ismert, szeretett azzal csipkelődni, élcelődni is nagyon szeretett. Ezek közé tartozott, az ajánlások, bejegyzések szerint is, Galsai, de erről már írtam a honlapon, sőt képet is közöltem a „nevettető” Galsairól…. Halálhíre vételekor el is siratta Galsait a költő méltó módon…
A másik érdekes könyv Lesznai Anna Gyűjtése, a Virágos szerelem. (Magyar szerelmes versek gyűjteménye. Összeáll. és színes rajzokkal ellátta Lesznai Anna. B. Pantheon K. 1932.) A bibliofil kis kötetet Csorba antikvárban vehette 1946-ban, s mint ujdonsült ífjú házas ember, „Édes Kicsikémnek”, azaz feleségének, Margitkának ajánlotta. Szép könyv, szép ajánlás és ezúttal nem a költőnek, mint a könyvek jelentős részében, hanem a költőtől… Szép emlék, szép időkből.
2011. 03. 03. A könyvtár eddig (2011. 02. 03.) talált legrégebbi könyvének borítója, címoldala, ajánlása és „errata„-ja.
2011. 02. 28. A könyvtár feldolgozása közben megtaláltam a Baranya Megyei Könyvtár állományába tartozó 1943-as kiadású „Platon összes” 1 és 2. kötetét. Csorba így meséli el ennek a könyvnek a történetét:DIA oldalán.) „44 március 19-e, amikor a németek megszállták Magyarországot, egy vasárnapi nap volt. Az előtte való pénteken és szombaton mi Kopányi Györggyel Pesten voltunk, vásárolni a könyvtár részére, egy Múzeum körúti nagy antikváriumban. Emlékszem, rengeteg pénzt elköltöttünk az akkori viszonyokhoz képest. Összegszerűen talán nem hangzik olyan nagynak, de hát több tízezer pengőt. Szombat este gyanútlanul hazajöttünk, és mikor másnap fölébredtünk, akkor hökkentünk meg, hogy mi történt közben, míg mi ott jártunk. Az utolsó pillanatban tudtunk még abban a boltban vásárolni. A németek akkor már nyomultak befelé Pestre. Ennek mi nem láttuk nyomát, talán azért sem, mert szinte egész nap ott voltunk az antikváriumban. Ez egy olyan antikvárium volt, amelynek volt egy pincéje is, ott is ki volt építve egy polcos raktár a legkülönfélébb könyvekkel. Igen jó antikvárius volt a tulajdonosa. Úgy emlékszem hogy Magyar volt a neve, talán Magyar Jenőnek hívták. Egy zsidó ember volt, és nagyon értett a szakmájához. Mivel én meg könyvtáros voltam, próbáltam egy kicsit furfangoskodni, hogy olcsóbban jussunk egy-egy ritka könyvhöz. Mikor megtaláltam a Platón-összest, az első kiadást, ami bibliapapíron jelent meg, ezt én a közönséges könyvek közé kevertem. Ő viszont egyenként árazta a könyveket: 6 pengő, 8 pengő, 10 pengő. És amikor ezek között megtalálta a Platónt, megállt egy rövid pillanatra, majd szemrebbenés nélkül folytatta: 120 pengő. Láttam, hogy hiába próbálok furfangoskodni, többet ért a könyvszakmához, mint én.” (A város oldalában. Beszélgetések. Pécs : Jelenkor, 1991. p. 104. ill.) Hihetetlen memória! Csuhai István, Csorba beszélgetőtársa, elmesélte, hogy a költő beszélgetéseik közben soha nem használt jegyzeteket, utólag is alig javított valamit a szövegen. S így emlékezett még egy könyv 1944-ben történt megvásárlására is. Igaz, nem akármilyen körülmények között vásárolták a könyvet, s nem is akármilyen könyv volt az. Ahányszor olvasom a történetet, mindig elhomályosodik a szemem: a könyvtáros, aki fölött elvonul a történelem, miközben az antikvárium pincéjében könyvet válogat… S lám, most igazolni tudom, hogy nem a világba beszélt: itt a könyv: bibliapapíron, épen, egészségesen. Hamarosan visszajuttatom a Csorba Győző Megyei Könyvtárba… A könyv védőborítója; a könyv címoldala, a 2106/1944-es leltári számmal; a 17. oldal a Megyei Könyvtár bélyegzőjével.
            2011. 02. 24. Mikor azt hiszem, na ez egyszerű könyvleírás lesz (Marx-Engels: Művészetről, irodalomról. – Bp. : Kossuth, 1966), s azon gondolkodom, vajon hányszor és miért forgathatta ezt a könyvet Csorba, a védőlapon egy ajánlást találok: „Csorba Győzőnek a pécsi poéták princepsének tisztelete jeléül nyújtja át e könyvet Kislégi Nagy Dénes a ki a könyvben közölt versfordításainak idegen kéztől eredő torzításain kesereg.”  Az embernek leesik az álla első látásra: Kislégi Nagy Dénes közgazdász professzor versfordítása Marx-Engels kötetben? Aztán meg azért ámul és bámul: micsoda világ volt, még egy versfordítást is képesek voltak átírni a szerkesztők (a Marxizmus-Leninizmus Klasszikusainak Szerkesztősége – így hívták magukat)  saját szájuk íze szerint. De végül így kerek a világ: Marx-Engels kötet Csorba könyvtárában, Kislégi Nagy Dénes ajánlásával és „marxistára” átírt versfordításaival.
2011. 02. 15. Micsoda meglepetések érik az embert! Kinyitottam a Kossuth Alapítvány és a Kossuth Szövetség évkönyve 1994-1995 c. könyvet, hogy felvegyem a katalógusba, s kipottyant belőle egy műanyag borítóba tett tagsági igazolvány. Csorba Győző névre szól. Kossuth Szövetség, Tagsági Igazolvány, 1049. sorszám. (Az igazolvány hátoldala.) Aztán átnézem a könyvet és mit látok a 266. oldalon? Kossuth-díjas halottunk cím alatt Csorba Győző levelét, melyben igazolja, hogy elfogadja Gavlik István elnök felkérését és belép a Szövetségbe, s „tagdíjamat, levelemmel egyidejűleg postára adtam… Pécs, 1995. május 5.” És aztán a 267. oldalon a megdöbbentő gyászhír és egyben kondoleálás: mire Csorbának elvitték volna az igazolványt… a költő meghalt, s a „… a Csorba családnak ezen évkönyvi megemlékezéssel küldi el a tagsági igazolványt” a Kossuth Szövetség.  Úgy úsztak elő annak a szeptemberi napnak a képei az emlékezetemből, mintha most lett volna… Nehéz volt így újra szembesülni a halállal. A könyv hatalma? Igen. Biztosan.
2011. 02. 09. Másképpen, mint a Szószóló, de unikális a Koczián Sándor hátrahagyott versei c. kötet is. Koczián Sándor Pécs tragikus sorsú költője, kiről még a pécsiek sem sokat tudnak, pedig a város frekventált utcájában még emléktábla is figyelmeztet erre a fiatalon elhunyt, tehetséges, Pécs Petőfijeként is „aposztrofált” fiatalemberre. (Egy másik internetes oldal az emléktábláról.) A  költő 1850-ben született, húszévesen, 1870-ben halt meg, s halála után egy évvel lelkes támogatói már ki is adták hátrahagyott műveit. (A kötet címlapja.) A kötetben lelkesítő hazafias versek is szerepelnek (mint pl. a kötet egyik nyitó verse a Szózat,) és olvasható benne a romantika teljes fegyvertárát felvonultató A bujdosó c. „történeti beszély„, egy „Széchenyi-díjjal jutalmazott pályamű is. Csorba könyvtárának ezt a kötetét pillanatnyilag egyetlen magyar on-line katalógusban sem találtam meg, mondhatjuk tehát, hogy a mai (2011. február 09.) internetes világ ezt a kötetet nem ismeri… A költőről Hallama Erzsébet tanulmányában (Jelenkor. 1966. p. 161-168.), valamint az 1989-ben a Pannónia könyvek sorozatban kiadott „Alig derült fölöttem… című, Napló és versek Koczián Sándor hagyatékából alcímű kötet utószavában olvashatunk, a kötet összeállítójának, Havasi Jánosnak a tollából.”
2011. 02. 08. 72 tétellel bővítettem Csorba könyveinek adatbázisát, ezzel a Csorba könyvtára dokumentum most már 425 tételt tartalmaz. >>>
2011. 02. 04. Rábukkantam Csorba könyvei között egy furcsa füzetre, „lap”-ra, amelyet „Szószóló” jegyez Örök fáklya címen. Alább – a Csorba könyvtárnak leírása c. fejezetben – részletes leírást adok róla, mert érdekes és extrém, „méltónak” találtam arra, hogy kiemeljem a leírt kötetek közül.
2011. 01. 17. A Csorba könyvtárában föllehető misztikus, vallásos kötetek leírásával bővítettem az előszót! Ismertettem még egy újabb Hamvas kötetet és Szűcs Sándor A régi Sárrét világa c. kötetét is, valamint a könyvtár (eddig föllelt) legkisebb és legnagyobb könyvéről is adok leírást.
2011. 03. 11. Néhány újabb érdekesség a könyvtárból: Csorba nagyon sokat foglalkozott a magyar nyelv és vers ritmikájával, ritmusával, verstannal, több könyvet is vásárolt ebben a tárgyban. Egy ritkaság ezek közül Gábor Ignác: A magyar ritmus c. könyve. A „megviselt” könyv borítója és címoldala. – – Olyannyira érdekelte Csorbát a téma, hogy pl. Horváth János: Rendszeres magyar verstan c. könyvéről recenziót is írt (Horváth János: Rendszeres magyar verstan = Dunántúl. 1952. 2. sz. p. 69-70.) A könyv borítója itt látható. Ennek a kötetnek másik érdekessége az ajánlása, melyet két kéz írt a kötetbe: az egyik, az első sor, mintha Csorba Győzőné írása lenne, a második sor, a dátum és az aláírás pedig Csorbáé. Különös ajánlás. – – Aztán itt van egy ritka könyv: Wilde: Eszmék c. könyve 1908-ból. Újra kötötték, de borító és a szerző fényképe meg a bevezető így is megmaradt. – – Csorba egy időben (a Dunántúlon kívül a Sorsunkban is) írt recenziókat, kritikákat könyvekről. A költő Ramon LLullnak (más források szerint Lull, 1235-1316! 80 évet élt), ennek a forróvérű katalán nemesnek, aki aztán látomásai hatására ferencesek közé állt, kis könyvecskéjéről, az Imádónak és imádottnak könyve címűről is írt egy kis ismertetőt. (Ramón [Llull] Lull: Imádónak és imádottnak könyve. = Sorsunk. 1944. 3. sz. p. 190-191.) A kötet borítója, címoldala és szennycímlapjának verzója, valamint az egyik fordító Csorbának szóló ajánlása a szennycímoldalon. – – Nagyon furcsa ajándékozásról árulkodik a következő kötet: Csorba 1944 karácsonyán dedikál könyvet ifjú feleségének. De nem akármilyet ám! Nézzék csak a címoldalt és az ajánlást! Nagyon erős költői „fantázia” szükséges hozzá, hogy valaki azt gondolja: éppen ez a kötet érdekelheti a fiatal feleséget,  karácsony szép estéjén. Node mit tudhatjuk, a költő milyen titkok birtokában volt felsége gondolkodásáról, érdeklődési köréről, amelyet nekünk már nincsen lehetőségünk felderíteni… (Ideillesztem  a kötet  védőborítóját mert épségben megmaradt ez is.) – – Végül egy szép kis könyvet emelek ki a sok közül: Rainer Maria Rilke Imádságos könyv-ét. Miért? Mert ez nekem nagyon megtetszett. Tartalma és kölseje is. Engedtessék meg ennyi „önzés” a szerkesztőnek. A könyv borítója és címoldala a tulajdonbejegyzéssel.