Kedves Pintér László!
A közvetítés nem történt meg, de valaki más (semmi köze a Magyar Nemzethez) felhívta a figyelmemet levelére.
Elolvastam a levelet, és természetesen felháborodottan és sértetten visszautasítom!!
Először is: Önnek tökéletesen igaza van, Csorba Győző nélkül valóban hiányos szinte minden, ami Pécsről szól. (De azért még lehetne itt emlegetni Surányi Miklóst is vagy Vitéz Jánost vagy Szatmáry Györgyöt, Császár Gézát, Bertha Bulcsút, Thiery Árpádot és Lázár Ervint és nyilván sorolhatnám a neveket hosszan.)
Másodszor: Önnek abban is igaza van, ha azt gondolja, hogy Csorba Győzőt ne bántsam meg azzal, hogy az alig-alig ismert Császár Gézát hozzá hasonlítom.
Harmadszor, és ez a lényeg, nem cukkolom tovább: az a bizonyos cikk egy közel 100 flekk terjedelmű (Pécsről szóló kézirat darabkája). Két másik rövid részletet már közöltem a Magyar Nemzetben az idén korábban is, az egyiknek a címe Pécs, a másiké Pécsi éjszaka. (Az előbbiben vagy szabadon idézek is a versből, vagy csak a vers inspirációjára saját hasonló mikro-emlékeimből válogatva sorjázok ezt-azt: szánkózókat, koszos pinceablakot stb.)
Tehát, kedves László, fölösleges védenie Csorba Győzőt, akinek a munkásságát becsülöm, nagyra tartom, a verset, amit küldött nekem, ismerem, tehát nem többről van itt szó, mint hogy kiemeltem néhány oldalt egy nagyobb anyagból.
Azzal együtt levelét és figyelmét köszönöm, üdvözli Önt
Száraz Miklós György.