Hetvenöt, a vers a költő előadásában
HETVENÖT
Weöres Sándornak születésnapjára – könyörögve érte
és hozzá
Kíméld
test a testet aki sohasem élt
és aki csak
gyönyörű fölöslegek
számára volt eföldi lak
fondor cselek
csalták fény-árnyas fellegek
közé de benned megpihenhetett
ott és akkor sem élt
csupán aléltan elhenyélt
ám emberül
kívül-belül
jó rossz hozzá sehogy se fért
test test te most
mért lettél magadhoz gonosz?
lám a tündér fölöslegek
belőle most is lengenek
s ő tűri tarka kedvüket
holott beteg
holott nagyon beteg
kíméld
test a testet aki sohasem élt
de ki
hajdani és mai
gyermekek
és felnőttek hada felett
bűvölve ring lebeg −
hagyd abba hát
e ríkató csatát
engedd megint a régi áradó csodát
nem érdemel ilyent s épp tőled semmiképp
nem érdemli magán maga fölött ítéletét:
test a testet kíméld
ó test a testet kíméld…
