Hetvenöt

Hetvenöt, a vers a költő előadásában

                                 
                               HETVENÖT

Weöres Sándornak születésnapjára – könyörögve érte
                                   és hozzá

           Kíméld
           test a testet aki sohasem élt

           és aki csak
           gyönyörű fölöslegek
           számára volt eföldi lak

           fondor cselek
           csalták fény-árnyas fellegek
           közé de benned megpihenhetett

           ott és akkor sem élt
           csupán aléltan elhenyélt
           ám emberül
           kívül-belül
           jó rossz hozzá sehogy se fért

           test test te most
           mért lettél magadhoz gonosz?

           lám a tündér fölöslegek
           belőle most is lengenek
           s ő tűri tarka kedvüket
           holott beteg
           holott nagyon beteg

           kíméld
           test a testet aki sohasem élt

           de ki
           hajdani és mai
           gyermekek
           és felnőttek hada felett
           bűvölve ring lebeg −

           hagyd abba hát
           e ríkató csatát
           engedd megint a régi áradó csodát

           nem érdemel ilyent s épp tőled semmiképp
           nem érdemli magán maga fölött ítéletét:

           test a testet kíméld

           ó test a testet kíméld…