1. Ezen a héten négy új videóval bővítettem a Csorba youtube-csatornát. Weöres Sándor: A teljesség felé. Előadja Rátóti Zoltán; Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal. Előadja Csuja Imre; Ady Endre: Menekülés az úrhoz. Előadja Latinovits Zoltán; Takács Jenő: Tarantella zongorára és zenekarra. A Pécsi Szimfonikus Zenekar előadásában. Előadó Jandó Jenő, vezényel Hamar Zsolt. (Erről a zeneműről az 5. pontban írok kicsit bővebben.)

A plusz egy vers nem is tudom, miről jutott eszembe. Önök sejtik? Gyóni Gézáról és verséről itt hallgathat részletesebben.
Jövő hétre is „eszembe fog jutni” egy váteszi Csorba vers. Minden puskaporomat nem fogom elhasználni ma.
Itt áttekintheti a csatornán meghallgatható versek, szövegek listáját. (2024. III. 08.)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers válogatásomból

Danse macabre, a költő előadásában.

DANSE MACABRE

 „Április, a kegyetlen, kihajtja
Az orgonát a holt földből…”
(T. S. Eliot – Vas István: Átokföldje)

Hát kihajtja… és már március is
és nemcsak az orgonát ki az őszi
levelekkel betakart passzív (szenvedő
nem tevékeny) szívből is a már hunyt szemű
s végső alvásra készült álmokat
és vágyakat és indulatokat
kihajtja kihajtja s töredezik
a felszín és csillagsugár-irányban
szétrobban az örvendő fájdalom
Kihajtja a gyermeket aki ott lóg
élő apja kezén silabizálja
a cégtáblákat: Concordia („c”-vel)
Temetkezési Vállalat Paunz („z”)
és Kuttna Rövidáru és Szövet
aztán a március 10-i
(néhány napja volt az évforduló)
iszonytató delet bátyám (halott
ő is) jöttét a hírrel hogy papa…
s kihajtja sorban a megboldogult
szerelmeket hogy újra éljenek
pedig a roncs idegpályák veszélyes
játékba sodródnak
Lám a libák
a Duna-töltés oldalán s Tera
az első a mezítlábas parasztlány
a tizenkét éves csodálatos
gyereknő az első varázsital-korty
ami óta ünnep az ölelés
ami óta nincs mélyebb fájdalom
mint a könyörgő szóra érkező „nem”
Hát kihajtja azt is ami csak épphogy
vagy úgy se süllyedt még alá a holt
földbe amit jó lenne csöndesen
nagyon mélyre temetni hogy ne csak
április legyen véle tehetetlen
hanem egyéb erőszakos erők is
mikor kegyetlenségre vetemednek
Kihajtja kihajtja… Rabló idő
hagynom kellene hogy mit egyszer
markába fog vihesse békén
hisz ha belékapaszkodom
körmöm szakítva elragadja úgyis

Ó a vénség bohóc-mozdulata
hogy a bohóc nem tudja hogy bohóc
s megdöbben ha régi áhítatára
nevetések buffannak innen-onnan
holott úgy szeretné hogy ami szép
gyöngéd figyelmes kedves és komoly
(mert volt ideje megtanulnia)
benne legyen mind mind e kései
egyetlen méltó ceremóniában
s a nevetések fintorok helyett
ünneplő hangulat venné körül
Kihajtja (most már április valóban)
a hajszák bokros szorongásait
melyek többé nem ökölbe szorítják
megadásra emelik a kezet
mivel kivédhetetlenek hiszen
belülről támadnak miként a fontos
belső szervek megzökkenései
mikről nem tudni még mivé lehetnek −
Szégyen… szégyen… szégyen… szégyen… kihajtja
április a kegyetlen a zajos
zenebonákat vér vigalmait
s kényszeríti a fáradt lábakat
hideglelős bakkecske-hoppszaszákra

Ó sallangos rikító danse macabre!

Megjelent a Görbül az idő, a Vissza Ithakába és a Csorba Győző válogatott versei című kötetekben.

A versben fölelevenedik Tera,

az első a mezítlábas parasztlány
a tizenkét éves csodálatos
gyereknő az első varázsital-korty
ami óta ünnep az ölelés

és Csorba szívbéli szerelme a Duna, valamint egyik kedves szava a buffan: „BUFFAN, (buf-u-an-t vagy buf-v-an-t) önh. m. buffan-t. Leesés után, vagy ütés alatt buf hangot ad. A leesett zsák nagyot buffant. Keményebben: puffan.” (In: Czuczor-Fogarasi.) 

A haláltánc műfajáról itt olvashat.
A testvérmúzsák (ld. Tüskés Tibor, vagy Gyertyán Ervin: A múzsák testvérisége) jegyében következzen: Iron Maiden: Dance of Death. (Szövege a kép alatt olvasható.) Középiskolás korában nagyobbik fiamnak is voltak Iron Maiden hanglemezei, talán ez is. Szegény Flóri néni, kedves segítőnk a múltban/ból, akivel együtt laktunk évekig), Isten nyugosztalja, mikor hazamentünk a munkából, félrehúzott minket és suttogva mondta: „Hát ez a Bálint, nagyon hangosan hallgatott valami vad zenét”. Az Iron Maiden vagy a Black Sabbath lehetett… Azóta Bálintnak két deli szép fia van, Flóri néni meg szegény… Talán a zenéből is lehet következtetni, milyen is lehet a haláltánc. És ismét a múzsák testvérisége jegyében Hans Holbein.

Szégyen… szégyen… szégyen… szégyen… kihajtja
április a kegyetlen a zajos
zenebonákat vér vigalmait
s kényszeríti a fáradt lábakat
hideglelős bakkecske-hoppszaszákra

Ó sallangos rikító danse macabre!

Hát nem véletlenül fordította Csorba A Halál verseit és írt maga is ilyen címmel verseket. De hogyan is érthetné ezt P. Lili vagy azok, akik azt hiszik, a vers az a kötetlen szöveg, amit üvölteni lehet megafonból az utcán, maga után híva néhány hasonló tudatlant és mocskolni lehet vele valakit, valamit.

5. Miért is került egy zenemű – Takács Jenő: Tarantella zongorára és zenekarra – Csorba youtube oldalára? Három fő oka van. Az egyik, a közvetlen: Radics Éva kedves levelezőtársam a minap hívta fel rá a figyelmemet egy e-mailban. A másik: Takács Jenő, a pécsi kötődésű, mindig magyarnak maradó „világpolgár” zeneszerző Csorba Győző jóbarátja volt. Takács Jenőről itt olvashatnak (több más oldal mellett) a Csorba honlapon. Kérem, olvassák el, a kiváló zeneművész bemutatását két mulatságos történet és képeslapok swgítségével. A harmadik ok: nem szeretném, ha ezt a blog a halállal fejeződne be, jöjjön inkább majd befejezésül az eredeti, olasz tarantella.

A kép valószínű Takács Jenőék siegendorfi (eredetileg Cinfalva;) kertjében készült. Balról Csorba Győző, Pasteiner Éva (Takács Jenő felesége), Takács Jenő és Margitka.

Másolom a képhez írt ismertetőmet a 144. Csorba blogról:
„4. A múzsák testvériségének jegyében örömmel továbbítom Radics Éva hírét a mostanában megjelent Takács Jenő cd-ről: „Liebe alle, Es wird sie nun in den nächsten Tag tatsächlich auch physisch geben: Die CD mit den Studioeinspielungen zum Takács-Konzert von Oktober 2020 erscheint. Wenn ihr vorab einen Eindruck haben wollt.” Takács Jenő Csorba „idegenbe szakadt”, de hazáját soha meg nem tagadó, nagyszerű barátja volt, a pécsi zenei élet egyik mozgatója… amíg végül a létező szocializmus elől emigrálni kényszerült. A Piano Concerto meghallgatható a fenti linkről. Takács Jenőről több más oldal mellett itt is olvashat a Csorba honlapon. Egy összeállításom Takács Jenő pécsi munkásságáról itt tekinthető meg.”

Pihentetőül;) a valódi olasz tarantella. Az a szép zászló… A (nem nép)dal Funiculi, Funicolá eredetéról itt olvashat.

6. Végül, de nem utolsósorban a kedves Albert Zsuzsától éppen most kapott hír:

„2024.ápr.4.17 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Cseres Tibor Naplója. Bemutatja Ács Margit és az író leánya
Az elveszett Nemzedék. Albert Gábor válogatott levelezése. Bemutatja dr, Mórocz Gábor és dr. Tenke Sándor. Moderátor:: Pécsi Györgyi a MMA Könyvkiadó vezetője”

Két kitűnő ember egy napon! Az elveszett nemzedékről itt írtam, de még szót ejtünk róla majd itt is, ld. az 5. pontban.

Köszönöm a figyelmet.