1. Ezen a héten is két új videóval bővítettem a Csorba youtube-csatornát. Húsvét van, hát legyen húsvét: Babits Mihály: Húsvét előtt című versével és Bognár Szilvia Ma van Húsvét napja című szép összeállításával köszöntöm egyik legszebb ünnepünket.
Itt áttekintheti a csatornán meghallgatható versek, szövegek listáját. (2024. III. 18.)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers válogatásomból:

DÁVID ÉS ABISÁG

Teszek-veszek szolgálok körülötte
érzem gyakran hogy el-elnézeget
s mikor néha közelébe kerülök
csuklómat tenyeremet szorongatja
hideg hal-béka-test nyál-csiga-test
Nagy királynak hallottam és valóban
hadak mozdulnak meg ha egyet int
Nos hát miattam nagy király lehet
de én koldusnak látom a szemét
garast-könyörgőnek mikor tüzes
testemhez bújik hal-béka-csiga
vagy meg-megmarkol kétségbeesetten
s nem tudok másképp rátekinteni
mint ő szokott azokra akiket
kegy-kuncsorogni olykor-olykor
színe elé bocsátanak

Megjelent az Összegyűjtött versek című kötet Új versek ciklusában. (Bp : Magvető, 1978)

A verset Csorba 1977-1978 körül írta, túl már a hatvanadik évén. Érdekes és tanulságos vers. Csorba magát Dávid helyébe gondolhatta öregségében, s nyilván eszébe jutott az a gyönyörű, női szíveket rabságba ejtő fiatal férfi, aki volt, és akiből majd, talán nem is sokára, esendő, a szűz leánytól sem fölmelegedő öreg ember lesz. Már ekkor érezhette az 1981-ben írt, magát kicsúfoló Rom Viktor és a kis bula című versénél is kiábrándítóbb jövő közelítő valóságát.

A vers jobb megértéséhez kis bibliamagyarázat: „Dávid király éltes öreg lett; hiába burkolták takaróba, nem tudott fölmelegedni. Szolgái ezért így szóltak hozzá: Kell keresni urunknak és királyunknak egy fiatal leányt, aki szolgálatába áll a királynak, és gondját viseli. Ha kebleden pihen, urunk és királyunk fölmelegszik. Izrael egész földjén keresték hát a szép lányt. Így bukkantak rá a sunemi Abiságra, s el is vitték a királyhoz. A lány igen-igen szép volt, gondját viselte a királynak és szolgálta, a király azonban nem hált vele.” (In: bibliakultura.blog)

A Károli-féle bibliafordításban eképpen hangzik a történet:

„1 Amikor Dávid király élemedett korú ember lett, takarókba burkolták, mégsem tudott fölmelegedni.
2 Akkor azt mondták neki a szolgái: Keresni kell uramnak, a királynak egy szűz leányt, legyen ő a király körül, ápolja, és aludjék karjai között, és melegítse föl uramat, a királyt.
3 Azért egy szép leányt kerestek Izráel egész földjén. Rátaláltak a Súném városából való Abiságra, és elhozták a királyhoz.
4 A leány igen szép volt, és a királyt ápolta, és szolgált neki. De a király nem ismerte.”

A históriát még érdekesebbé teszi, hogy bár állítólag nem volt köztük testi kapcsolat, Dávid halála után Abiságot mégis Dávid özvegyének tekintették: mikor Adónia, Dávid negyedszülött fia Betsabé útján megkérte Abiság kezét, Salamon ezt a lépést a trónigény bejelentésének tekintette, és ezért megölette féltestvérét. (Arcanum-Kézikönyvtár)

 In: Wikipédia.

Csorba kiválóan tudott a latin mellett görögül is, a Biblia pedig a világ több nyelvén megtalálható volt könyvtárában, így nem csoda, ha verseinek jelentős részében volt bibliai vagy görög-római történelmi utalás. A bibliai (és a görög-római) „alaptörténetek” nélkül pedig nehéz érteni a vers mélységeit és azt, hogy a mondandó hogyan és miért kapcsolódik Csorba életéhez. Sokan ezért is mondják a költő verseit „nehezen érthetőnek”. Pedig érdemes mélyre ásni, sok fontos momentum derül ki a versek figyelmes olvasásával a költőről.
(Érdekességként zárójelben megjegyzem, a középkorban orvosi gyógymódként alkalmazták a szűzgyógymódot.
„Az eljárás elvben abból állt, hogy a férfi páciens (aki lehetett élemedett korú és/vagy legyengült) együtt aludt egy vagy két szűz leánnyal. A beteg választhatott ifjú legényeket is társaság gyanánt, de ez volt a ritkább jelenség. A beteg és társai valószínűsíthetően – a források és a korabeli ábrázolások alapján meztelenek voltak. A páciens – az ifjak karjai között feküdt és beszívta éltető leheletüket, illetve feltöltődött testük melegétől. A kezelés több éjszakán át eltarthatott. Az eljárás alapja az a hiedelem volt, hogy a szüzekkel való együttlét, illetve a velük való együtt alvás – a testhőjüknek és lehetüknek köszönhetően – egyfajta életerőt ad, valamint meghosszabbítja az életet.” A forrás itt megjegyzi: „A módszer első említését igen meglepő helyen, a Bibliában találjuk. A Királyok első könyvében a nagy Dávid királyon alkalmaztak szűzterápiát. A kezelést a gyönyörű Abiság végezte.”

Innen visszakanyarodva a Csorba vershez, talán még jobban érthető lesz a költő mondandója.

5. Ebben az évben április 12-én lesz a Csorba versmondó verseny döntője, a Szent Mór Iskolaközpontban. A Csorba Győző versmondó verseny facebook oldala itt tekinthető meg.  Mindenkit szeretettel hívnak és várnak a szervezők– és az előadók.

6. Azt ígértem, az előző blogomban: „Jövő hétre is »eszembe fog jutni« egy váteszi Csorba vers. Minden puskaporomat nem fogom elhasználni ma.” Íme az ígért, illusztrált – tényleg puskaporos – vers:

A 273. Csorba blog melléklete. Baranyai bors. Egy humoros lap 1954 februárból, benne Csorba epigrammái.

Ide is írom ezeket, ne kelljen silabizálni. Nem tudom, kinek ki jut eszébe róla. Nekem nagyonis aktuális jelöltem van.

Egy „fúró”-ra

Serényen lopja a napot,
lángész a munkakerülésben.
Ha rászólsz, gyűlöl és morog:
Hát nem szabadultunk föl mégsem?”

Aztán megváltozik: legott
tevékenykedni kezd, halomra
gyűjt vádat, dokumentumot –
elámulsz ily bősz szorgalomra.

Fülelj, ha tán nem értenéd:
a lelke intésére hallgat,
csak szeme rossz, s így összevét
forradalmat és „fúrodalmat”.

Hogy többen magukra ismerjenek, másolom a következő két epigrammát is. És a „magukra ismerőknek” csak azt tudom mondani, amit Csorba mondott az őt az illemhelyre is autóval járó vezető esetleges haragjára figyelmeztető kortársnak: „Rákosi elvtárs ezt vegye is magára, ha autóval jár az illemhelyre”.

„Egy rossz vezetőre

I.
Illemhelyre sem képes már elmenni a lábán:
gépkocsi nincs – inkább összecsinálja magát.
Olykor dühbe gurul, cifrán átkozza az anyját:
miért nem gépkocsival hozta világra a fiát.

II.

Vendéglátásra, fogadásra,
van költség reprezentálásra.
Él is vele, meg nem tagadja:
Nincs vendége? – magát fogadja.
Cs. Gy.

Csorba ebben az ügyben – is – vátesz volt.

6.  Albert Zsuzsa alábbi levelét újraolvasva kértem a költőnőt, hogy küldje el nekem a hangfelvételt, ha megleli.

„S hadd vegyem elő még az utolsó levelet:
Pécs. 1994. III. 16.
Kedves Zsuzsa,
nagyon köszönöm, mert váratlan volt és igen jólesett okos, szép beszélgetése rólam.
Tudom, ha a rádióban szerepelek, abban mindig valahogyan benne van a Maga keze. Jó,
hogy ilyen Őrangyalom van ott is. Sajnos kézzel még mindig nem megy az írás.
Jön a húsvét: szeretettel kívánok az egész Családnak szép ünnepeket.
Csorba Győzőék”
(In: Csorba Győző 100.)

Albert Zsuzsa, kinek a keze mindig benne volt Csorba rádiós közvetítéseiben, „utánajárt” és elküldte a hangfelvételt. Íme, a beszélgetés itt meghallgatható. Az öreg és beteg költő már félig bénán is mond nagyon fontos és okos dolgokat. Csak a test volt béna, az agy dolgozott. Az utolsó pillanatig. Szörnyű állapot!

7. A Csorba Társaság meghívójának ismétlése. Kérem, jöjjenek el, mindenkit szeretettel várunk.

Április 9-én, kedden 16 óra 30 perckor a Pécsi Tudásközpont kis konferencia-teremében
a Csorba Győző Társaság szervezésében megtartjuk a

Pécs országos hírű irodalmi, művészeti folyóiratai 1941-1990 között és Csorba Győző. A Sorsunk, a két Dunántúl, az Ív és a Jelenkor

című pdf-képekkel és eredeti dokumentumok bemutatásával kísért előadást.
Az előadó Pintér László
(Belépés díjtalan.)

Az előadás után Pintér László válaszol a kérdésekre, ill. figyelmükbe ajánlja Marafkó László Írás a tűzfalon. Pincétől a Parnasszusig és Albert Gábor Az elveszett nemzedék. Albert Gábor levelezése 1952-2003 című könyvét, valamint a Mozaik Kiadó Irodalom 11. Emelt szintű érettségire készülőknek című felkészítő tanulási segédletét. (Tervezzük a szerzőkkel közös könyvbemutatót is, egyelőre még csak a nehézségeket látjuk.)

8. Áldott húsvétot kívánok mindenkinek egy 1948-ban Rómában írt, de ma is aktuális Csorba kétsorossal:

A 273. Csorba blog melléklete. Húsvét a szobában. 2024.

A 273. Csorba blog melléklete. Húsvét az ablakunkban. 2023.

Jön a tavasz! A 273. Csorba blog melléklete

Ami a nyírfán sárgának látszik, közelről már a zöldet rejti. Zöldell már ligetünk… Mennyivel jobb így mintha hervadna… Jézus mindig elhozza nekünk a tavaszt. Köszönjük neki és köszöntjük érte.

Ámen.

Köszönöm a figyelmet.