1. Ezen a héten két új videóval bővítettem a Csorba youtube-csatornát. Csorba Győző: Ars poetica. A verset a költő mondja el. Csorba Győző: Kajszifa. A verset a költő mondja el.
Itt áttekintheti a csatornán meghallgatható versek, szövegek listáját. (2024. III. 08.)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers válogatásomból

Dal

Az évekkel-szálló nem védheti arcát,
pókhálót köt rá a lassúdad idő,
port fúj a szemébe, lisztet a hajába,
pilláira ólom-gyöngysort kötöget.
Az évekkel-szálló nem védheti arcát –
de a resten álló túljut a napok
s éjek fordulásán, fölhág az oromra,
zengő fények-árnyak csóvái közé.
Az évekkel-szálló nem védheti arcát, –
magasra-segítem mind, aki enyém:
tünde-ifjúságban villognak örökké,
dalolva hajóznak koporsójukon.

Megjelent a Szabadulás című kötetben (Pécs : Batsányi Társaság, 1947) és valamennyi válogatott kötetben és az Összegyűjtött versekben is.
Csorbának erős volt az öntudata, pontosan fölmérte, hogy mennyivel messzebbre lát, mint az emberek jelentős része, ezért is mondta, hogy tudásának javát versei segítségével az embereknek átadva „szeretne másokat élni segíteni, vagy másutt azt: „Csonkulni másokért, az az igazi épség„. Ezt a különbséget, melyet ebben a dalban csak felvázol az „évekkel-szálló” (ő maga) és a „resten álló” emberek szembeállításával („Az évekkel-szálló nem védheti arcát, – / magasra-segítem mind, aki enyém: / tünde-ifjúságban villognak örökké, / dalolva hajóznak koporsójukon.”), részletesen kifejti a Följegyzés című versében, amelyről Domokos Mátyással beszélt hosszabban. Ajánlom figyelmükbe az érdekes és a költő gondolkodását mélységekben felfedő beszélgetést, amint Rauscher Edina disszertációjának értő fejtegetését is Csorba orákulumi viselkedéséről a pécsi kulturális életben.

5.

Április 9-én, kedden 16 óra 30 perckor a Pécsi Tudásközpont kis konferencia-teremében
a Csorba Győző Társaság szervezésében megtartjuk a

Pécs országos hírű irodalmi, művészeti folyóiratai 1941-1990 között és Csorba Győző. A Sorsunk, a két Dunántúl, az Ív és a Jelenkor

című pdf-képekkel és eredeti dokumentumok bemutatásával kísért előadást.
Az előadó Pintér László
(Belépés díjtalan.)

Az előadás után Pintér László válaszol a kérdésekre, ill. figyelmükbe ajánlja Marafkó László Írás a tűzfalon. Pincétől a Parnasszusig és Albert Gábor Az elveszett nemzedék. Albert Gábor levelezése 1952-2003 című könyvét valamint a Mozaik Kiadó Irodalom 11. Emelt szintű érettségire készülőknek című felkészítő tanulási segédletét. (Tervezzük a szerzőkkel közös könyvbemutatót is, egyelőre még csak a nehézségeket látjuk.)

Az előadásról és előzményéről röviden.

A Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület Pillanatképek Baranya megye helytörténetéből (IV.) címmel 2024. január 17-én helyismereti konferenciát rendezett Pécsett a Pannon Magyar Házban. Egy előadásra engem is felkértek. Az előadást a fenti címmel a jelzett napon meg is tartottam. Ha netán valaki jelen volt a Sajtótörténeti Egyesület rendezvényén, annak is ajánlom az előadás meghallgatását, mert akkor az idő rövidsége miatt a 60 képből álló pdf-sorból csak az elsőig, a címoldalig jutottam el, mert arról annyi mondanivalóm volt, kitöltötte a rendelkezésemre álló időt. A címkép alatt-mellett annyit beszéltem bevezetőül, hogy egyetlen további dia vetítésére sem maradt lehetőségem. Azért talán a lényeget elmondtam, de ezúttal a nagy munkával összeállított képsorozat minden diáját szeretném bemutatni.

Az előadás összefoglalója:
A második világháború szinte alig, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni szocialista-kommunista restauráció viszont már majdnem két évre megszakította a mindig színvonalas, országos hírű pécsi művészeti, irodalmi lapkiadást, amelyben alapítóként, alakítóként, szerkesztőként, „minőségellenőrként” 1941-től tulajdonképpen a haláláig részt vett Csorba Győző. Amint ő mondta: »Amikor a »pártom« alakított, vagy akart alakítani egy újabb irodalmi életet, mindig az elsők között voltam, akiket beidéztek.« [A pártbizottságra vagy tanácsba, mert tudták, hogy Csorba ismeretei, nagy tudása nélkül szinte lehetetlen az „alapítás”.] Ez a két gondolat adja az előadás ívét.
1945 elején ugyan a háborús állapot miatt rövid ideig szünetelt a Sorsunk, de Csorba Győző már 1945 kora őszén kiadja az Ív című lapot, egy éppen egyíves lapszámra elegendő, szerencsésen hozzájutott nyomdai papíron. Ennek történetét egy Csorba-emlékezéssel mutatom be. Az Ívnek csak egyetlen száma jelent meg, ahogyan Tüskés Tibor írta róla: »Az első és egyetlen.«, mert 1945-ben már újra jelentkezett a Sorsunk is. Ezt az eseményt szintén Csorba szavaival idézem meg. A Sorsunk 1948 áprilisában a lehetetlenné váló politikai helyzetben végleg megszűnt. Addigra lassan kimaradt a pécsi irodalmi életből a Sorsunk szerkesztőinek legjelentősebb tagjai közül Kopányi János, Bárdosi Németh János, Lovász Pál és a fő irodalomszervező, Várkonyi Nándor, vagy ahogyan nevezik: Pécs szent öregje is.
A Sorsunk megszűnése után a két Dunántúl bemutatása következik. Az első Dunántúl három száma 1949-ben Katkó István szerkesztésében jelent meg. A második Dunántúl Szántó Tibor szerkesztősége alatt, 1952-ben indult és lett országos hírű-rangú lappá. Csorba emlékezései esetükben is fontos részét képezik a témának. Kiemelem a Sorsunk utolsó számának történetét. Végül a ma is országos hírű Jelenkort mutatom be, 1958 októberi indulásától kezdve Mészáros Ferenc (1958–1959), Tüskés Tibor (1960–1964) és Szederkényi Ervin (1964–1987) korszaka alatt 1990-ig.
Az előadás közben bemutatom a Jelenkor megjelenésének 20. évfordulójára kiadott érmet, a Sorsunk fontosabb számait, az Ív eredeti példányát, és más helyi lapok ritka példányait is, újdonságként pedig bemutatok egy unikális rádiófelvételt, a Magyar Rádió egyik első vidéki riportját 1948-ból. A hangfelvételen Csorba Győző beszél a Batsányi Társaság alakulásáról.”

A pdf-bemutató kezdő képe (ld. alább) és a pdf bemutató digitális szerkesztése, azaz designje Kende Kata kiváló munkája, ezúton is köszönöm neki baráti segítségét.

A szerkesztők közül itt kihagytuk a „munkatársai” között csak „sanda mészárosként” emlegetett Mészáros Ferencet, a Jelenkor rövid ideig regnáló első szerkesztőjét. Aki akarja, itt olvashat dicstelen tevékenységéről.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

6. Az interneten kalandoztam (öregecskedő magyarként már csak ilyen kalandozásra futja erőmből, ehhez a székből sem kell felállni) és a citátum.hu oldalon Csorba idézeteket is találtam. Az oldalt és a Csorba-idézeteket is ajánlom figyelmükbe.

7. Az idei Kossuth- és Széchenyi-díjasok névsorát itt olvashatja. Gratulálunk a kitüntetetteknek!

8. Egy szomorú hír végül:

„Életének 86. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas és József Attila-díjas erdélyi magyar író, a Helikon alapító főszerkesztője – tudatta szerdán a kolozsvári irodalmi folyóirat szerkesztősége.”

Köszönöm figyelmüket.