1. A múlt héten – legalábbis a szokásos időben – nem bővítettem a Csorba youtube-csatornát. Éppen Csorba Győzőné Margitka szeretett „fijához” Csorbához Rómába írt leveleit olvasgattam, közben kezembe került öccse, Velényi János Ciprán ciszterci szerzetes, pap, esperes plébános levele. Erről meg eszembe jutott egy másik pap, egy piarista papköltő, Sík Sándor. Egy ciszterci, egy piarista. Én meg ókonzervatív íródeák vagyok…
Íme hát, a Csorba youtube csatorna pótlása: Sík Sándor: Győzöd-e még? (Előadja Sinkovits Imre) és még egyszer Sík Sándor: Hiszek. (Előadja Sinkovits Imre) Sík Sándor „Kegyeletes életrajza” itt érhető el. Az oldalról idézem a „Kegyeletes életrajz” magyarázatát és történetét:
„A piarista rendben a 17. század vége óta szokás volt, hogy az elhunyt rendtagokról rövid „kegyeletes életrajzot” (suffragium) írnak, amelyeket a római generális útján minden rendháznak megküldtek. A magyar rendtartományban a 20. században ezek az életrajzok már forráskutatáson alapuló, tudományos értékű munkák voltak, főként 1949-től kezdve, amikor Biró Imre (1883–1972) volt tartományfőnöki irodavezető és tatai házfőnök lett az életrajzok írója egészen 1966-ig, 83 éves koráig. Sík Sándor 1966-ban elkészült életrajza egyik utolsó munkája volt, és terjedelmét tekintve is a műfaj „csúcspontjának” számít. Ugyanakkor viszont keletkezési idejéből következik, hogy elmaradtak belőle azok a részek, amelyek sérthették a kommunista diktatúra „érzékenységét”, tehát nincsen szó benne például a Sík Sándor tartományfőnöksége alatt történt bebörtönzésekről, deportálásokról és a piarista rendházak 1950. évi fölszámolásáról sem. Egy része nyomtatásban is megjelent (Sík Sándor tanári arca, in Új Ember 1989. jan. 22, 3). A szöveg közlése során több helyen pontosítottam az idézeteket és a bibliográfiai hivatkozásokat (KA)”.
Itt áttekintheti a csatornán meghallgatható versek, szövegek listáját. (2024. III. 18.)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers válogatásomból. Bár nem egészen a hónaphoz illik, a betűrendet nem bontom meg, mert akkor kereshetem később, a költő melyik versét ismertettem már:

 December

Minden jó, ha a vége jó.
Az év jó, mert jó a december,
a gazdag, ajándékozó,
kedves hónap, szép ünnepekkel.

Karácsony-táji álmaink
– cifrábbakat nem lát a lélek.
Fenyőfák díszes ágain
angyalhaj, csengő, gyertyafények.

Ilyenkor még a tolvaj is
föl-fölfüggeszti tán a szakmát,
szelíd lesz a goromba is:
előre emeli kalapját.

Most van a leghosszabbik éj,
de most győz rajta épp a nappal.
Ebben segít, nyilván ezért
jön le a mennyből is az angyal.

Most összegzünk: siker, kudarc…
A mérleg mindegy, fő, hogy élünk.
S a számvetés nem hátraarc,
inkább hit, hogy följebbre lépjünk.

December, télelő hava,
a föld fagyott, a szív melegben.
Az év csúcsa, az év java,
ó, víg, komoly, bundás december!

Megjelent: Magyar családi kalendárium, Bp. 1987, HNF Családvédelmi Tanácsa. 3. o. = 1987. [Hónap-soroló]. [Békéscsaba]. [1987], Kner Ny. [26.] o.; Kisalakú bibliofil füzet, melyben minden hónapot egy magyar költő versével és egy rajzzal illusztrálnak. Ezen a címen „Tél van, meztelen ág-bogak” kezdősorral a költőnek másik verse is megjelent. (A híd panasza. 15. o.) Megjelent még: Hátrahagyott versek.

Játékos, kedves, mondhatni vidám, mégis tanulságos vers. Örömmel közlöm, lám Csorba ilyet is tudott: ó, víg komoly, bundás december.

December haváról itt olvashat, több verssel illusztrálva.

5.  „Ady Endre Petőfi nem alkuszik című híres tanulmányának kézirattöredékére lehet licitálni a Szőnyi Antikvárium májusi árverésén – írja a mandiner.hu.” Akinek pénze és kedve van, licitálhat;)

(Nem mellesleg Csorbának is ez volt a legkedvesebb Ady-képe.)

6. Épp az imént kaptam az e-mailt, másolom:

„Kedves Csoportvezetőink!

Szeretettel hívjuk és várjuk Önöket és csoportjuk tagjait, barátait, ismerőseit a Vers-és Prózamondó Pedagógusok új műsorára, melynek a Költészet napja adja aktualitását.
Az előadás – a csatolt meghívóban találtaknak megfelelően – 2024. április 17-én szerdán, 17 órakor lesz a Civil Közösségek Háza Méhes Károly termében, a részvétel ingyenes.
Tisztelettel kérem, hogy levelemet továbbítsák a tagoknak is. A terem berendezése miatt szívesen vesszük, ha megírják csoportjaik részvételi létszámát.
Köszönettel és üdvözlettel:

Tóth Krisztina
kulturális szervező
Nevelők Háza Egyesület – Civil Közösségek Háza
7624 Pécs Szent István tér 17.”

A versmondó műhelyt Sólyom Katalin vezeti, aki több Csorba estet is előadott a versmondókkal. És a műhely azért is kedves számomra, mert tagja volt régi jó barátom, dr. Hernádi László Mihály, aki a Csorba versmondó est kitalálója, mozgatója volt és aki nagyszerűen adta elő Csorba: Istenről öregedőben című nagy versét.  És ha már eszembe jutott, íme Hernádi-búcsúztató írásom.

7. Kedves levelező- és segítőtársam Kende Kata, Várkonyi Nándor unokája, küldött tegnap e-mailt. Talán nem sértek levéltitkot, ha közlöm:

Meghívó a Szent Mór Iskolaközpont 2024. évi versmondó versenyének döntőjére. A 274. Csorba blog melléklete.

És végül a ráadás.

 

A kizöldült nyírfa napfényben és a Jakabhegy este