1. Ezen a hétvégén is két új videóval bővítettem a Csorba youtube csatornát. Ezúttal Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani (Latinovits Zoltán előadásában) és Ady Endre Hiszek hitetlenül Istenben című versét (elmondja Csuja Imre) töltöttem fel a szövegüket olvasható változatban is közzétéve.
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást! (Mint pl. most.)
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers a válogatásomból:

BOLOND CIFRÁZGATÁS

Szemem elé, hogy a jövőt addig se lássam,
kendőnek vontalak, hogy a jövőt, melyet
növő barlang-torokként tolnak felém az órák.
Kell a jótét zavar a makacs közeledésben.

A holt hívő kezéből kihullott az ecset:
a szürke szürke most, a fekete fekete;
nagy tömbökben zuhan rám a változhatatlan,
fondorlatok pajzsát emelhetem csupán fölém.

Bogos hurkot kötöttünk a nyílegyenes útra:
váratlan tájak nyíltak, forogtak körülöttünk.
Ha kételkedtem is, azért csak hittem is,
hogy elsüllyedt a cél, szabad lett újra lábom.

Gyönge vagy, gyönge vagy, mint seb-pólyán a vér,
szivárványon, ködön átüt az örök éjjel.
Kitérő, torpanás, agyonszőtt-szépített kaland:
bolond cifrázgatás: a vége így is, úgy is egy.

Megjelent az Észrevételek (Bp. : Magvető, 1976) és az Összegyűjtött versek (Bp. : Magvető, 1978) című kötetekben.

A vers mintha visszatérés volna az ifjúkori Csorba félelmeihez, depressziós időszakaihoz. Mind tartalmilag, mind formailag a Mozdulatlanság, a Híd panasza és a Szabadulás című kötetek verseit idézi. A költőnek a borúlátásra volt oka: 1976-ban már nyugdíjas volt, két lánya férjhez ment, a harmadik az akkori NSZK-ba készülődött férjhezmenni, életének nagyobbik része lezárult. Ifjúkorában a reá váró teljesen ismeretlen jövő töltötte el rémülettel, időskorában a megtapasztalt múlt történései is tetézték a még hátralévő jövő ismeretlenségét, illetve azt a tudatot, amelyet a vers befejezésében így fejez ki: bolond cifrázgatás: a vége így is, úgy is egy. Különös, hogy ebben a versben Csorba visszatér a központozási jelek használatához, talán azért, hogy pontosabb hangsúlyokat tudjon adni a szavaknak, erősebb hatást az érzelmeknek. A jelzők, hasonlatok halmozása is szokatlan már ebben a költői szakaszában: növő barlang-torok, bogos hurok, bolond cifrázgatás, vagy pl. Gyönge vagy, mint seb pólyán a vér. Érdekes a Csorbánál másutt is előforduló régies lábom szóhasználat is. (Népdalban pl. Járjad lábom, járd ki most; / nem parancsol senki most! )
Erősen gyanítható, hogy valamiféle érzelmi zavar volt a vers alapja: „Kitérő, torpanás, agyonszőtt-szépített kaland: / bolond cifrázgatás”, amelynek a vége így is úgy is egy”. A vége így is, úgy is egy írhatjuk, hiszen Csorbánál mindig így van: vers születik az érzésből.

5. Általában (szinte mindig) először a honlapon írok bejegyzést, azt közlöm a facebook-oldalon is. Most ez megfordult: siettem közzétenni a helyi online lap, a BAMA cikkét, melyben Csorbát is említik. Hogy ne kelljen keresgélni és mert itt is helye van, idemásolom a teljes bejegyzést.

„A BAMA.hu sorozatot indított „Ismerjük meg közelebbről a Király utcai versoszlopokat!” címmel, a következő bevezetővel:

Csorbát így mutatja be a BAMA: „… filozofikus, kifinomult, letisztult stílus jellemezte a város iránt holtáig mély tisztelettel, odaadással viseltető költő munkásságát, amely által neve valósággal összeforrt Péccsel, amelyet fél évnél hosszabb időre soha nem hagyott el. Nemcsak Kossuth-díjas költő, publicista, irodalomszervező, a Jelenkor folyóirat szerkesztője és főmunkatársa volt, hanem műfordító és könyvtáros is. Államtudományi diplomát és doktorátust is szerzett a pécsi egyetemen. Nevét a megyei könyvtár 1995. szeptember 13-án bekövetkezett halálát követően rövidesen, már 1996-ban felvette. A mai napig emlékszoba áll tiszteletére a könyvtárban, amely ingyenesen látogatható. Mellszobrot készített róla Trischler Ferenc a 2000-es évek elején, mely jelenleg a Csorba Győző Könyvtár bejáratánál áll. Egykori pécsi Damjanich utcai házához vezető telek kapuján pedig 2013-ban sötétszürke gránitból készült emléktáblát helyezett el az akkori városvezetés, síremléke a pécsi köztemetőben található.”

A költőről ezen túl is sok-sok fontos dolgot elolvashat az érdeklődő a Csorba honlapon, sőt az összes műveit is megtalálja ott digitalizálva. Ajánlom figyelmükbe a számláló szerint 13669 oldalnyi szöveget és képet tartalmazó weblapot. (Amely persze ennél jóval több oldalt mutat be, hiszen például a Művek főoldalról 75 Csorba- vagy Csorbáról írt kötet teljes anyaga elérhető.)

Örömmel vehetjük tudomásul – és köszönjük -, hogy a BAMA ezt az alkalmat is megragadva bemutatja olvasóinak a város művészeit, alkotóit.

Kérem, olvassák el a bejegyzéseket és hallgassák meg Csorba versét.

A bejegyzés további részének szereplői (b-j) Vas István (Csigó István felvétele, Szép versek antológia), Takáts Gyula és Csorba Győző 1962-ben (saját gyűjteményből), Csorba Győző és Fodor András, 1960-as évek eleje, Csorbáék Damjanich utcai kertjében (saját gyűjteményből), alul  Bartók Béla (a kép forrása)

 

 

A kép forrása.

6. Vas István neve sokszor előfordul a honlapon, hiszen mondhatni barátságban volt Csorba Győzővel. Most Vas István évfordulója juttatta eszembe ezt. (113 éve született Vas István – 1910. szeptember 24. – 1991. december 16. – költő, író, műfordító.) Az évforduló tényére viszont Parill Orosolya facebook-bejegyzése hívta fel a figyelmemet. Nincsen kedvem a hirtelen-őszinte Fodor András méltatlan sorait újra bemutatni, amelyet Vas István és Csorba Győző 1985-ös Kossuth-díj kitüntetése után írt Fodor Andrásnak egy levélben. Az érdeklődő viszont pontosan megtudhat mindent a különös „kirohanásról” és  körülményeiről a Fodor-levél olvasása után a honlapon írt összeállításomból. Hogy nem lett „országos botrány” a bejegyzésből, az minden bizonnyal Fodor András egykori tanára, felfedezője, támogatója, későbbi jóbarátja az idősebb és bölcsebb Takáts Gyula hatásának és a sértett, de „megbocsájtó” Csorbának és Vas Istvánnak köszönhető. De ezt csak sejtem, mert Takáts Gyula vagy nem levélben, hanem telefonon esetleg élőszóban válaszolt Fodornak (a téma érzékenységére való tekintettel ezt el is tudom képzelni), vagy netán elveszett a válaszlevél. A Csorba-Takáts, illetve a Csorba-Fodor levelezésben másutt szóba sem került az eset.

7. Ugyancsak Parill Orsolya egy másik facebook-bejegyzése juttatta eszembe Bartók évfordulóját is: a nagy zeneszerző 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. Csorba nagyon szerette Bartók zenéjét, féltve őrzött Supraphon lemezjátszóján sokszor hallgatta műveit, melyek egy versét is megihlették.

Egy Csorba lemezjátszójához hasonló készülék.

Lám, a facebook is lehet értékes anyagok hordozója, figyelemfelkeltő írások lelőhelye, különösen, ha Parill Orsolya és Kende Kata oldalait figyeljük. Isten éltesse a szorgos és okos posztolókat.

Köszönöm figyelmüket és ígérem, a következő blogban egy jelentős munka befejezéséről adok hírt.