Egy szomorú hír után ebben a blogban a Csorba Győző, a fordító című kötetet mutatom be.

Az eddig ismertetett Csorba-köteteket ezen a folyamatosan bővített oldalon gyűjtöm egybe.

Mai vers Csorba előadásában: Ars poetica. A vers a linkről Csorba Győző és Nagy Attila előadásában is meghallgatható.

A hét szomorú híre, hogy meghalt Gyulai Liviusz Kossuth-díjas grafikusművész, olyan sok kedves könyv illusztrátora. Számomra a legemlékezetesebbek Weöres Sándor Psyché és Szathmári Sándor Kazohinia című könyvének illusztrációi. Weöres Sándor könyve Csorba könyvtárában papír- és kemény kötésben is megtalálható, az én könyvtáramban sajnos csak a papírkötésű van meg. Itt mutatok be képeket a papírkötéses 3. kiadásból  és a kiadásjelzés nélküli, kemény kötésben megjelent nagyalakú változatból. (Nagy fájl, lassan töltődik!) Szathmári Sándor Kazohiniája csodálatos gulliveriáda. Ez a kötet csak az én könyvtáramban volt meg. Sajnos, valakinek kölcsönadtam. Nem kellett volna… Az én figyelmemet  kedves emlékű kolléganőm, Móró Mária Anna hívta fel a szerzőre és a könyvre. Ajánlom mindenkinek, aki még nem olvasta. (Egyébként az író Gépvilág című kötete is nagyon érdekes sci-fi novellákat tartalmaz.)
Orbán Viktor miniszterelnök így búcsúzott Gyulai Liviusztól. Egyetértek Orbán Viktorral. Ebben is.

A most bemutatandó könyv leírása:

Csorba Győző, a fordító / [… vál. és szerk. Tüskés Tibor ; az anyaggyűjtésben közreműködött Pintér László]. – Pécs : Pro Pannonia, 1998. – 199 p. ; 21 cm. – (Pannónia könyvek). (Irodalmunk forrásai : b.). – ISBN 963 9079 27 8 kötött.

A kötetről Csorba fordításainak ismertetése előtt tulajdonképpen mindent megírtam, itt.

Másolom, hogy könnyebben elérhető legyen.
„Amikor Csorba fordításköteteinek ismertetésébe kezdtem, rájöttem, hogy a kötetismertetések előtt egy bevezetőt is közzé kell tennem, mert olyan nagy és szerteágazó a költő fordítói munkássága, hogy fontos magyarázó szöveget fűzni ehhez a sorozathoz. A fordításokhoz készített bevezető elérhető innen. A bevezetőben először egy bibliográfiát közlök a fordításkötetek megjelenésének sorrendjében, majd ugyanitt Tüskés Tibornak a Csorba Győző, a fordító című kötethez írt bevezetőjét is közzéteszem. Csorba fordítói műhelyének megismeréshez alapvetés ez az írás, ezért ajánlom külön is figyelmükbe. (A Csorba Győző, a fordító című kötetet a PIM Csorba oldalán nem dolgozták fel, ezért annak a Csorba Győző Könyvtár munkatársai által elkészített pdf-változatát tudom csak megosztani.)
A kötet tartalomjegyzéke itt külön is elérhető.
Néhány megjegyzés. A Rákosi éra évei alatt a költő saját hangján hallgatott, akkor jobbára fordításait, meséit és bábjátékait közölte. Nyugdíjazásáig, 1975-ig Csorbának viszonylag kevés önálló verseskötete jelent meg, mert bár ekkor már kiadták volna saját verseit is, de könyvtárigazgató-helyettesi munkáját komolyan vette, nem sok ideje maradt versírásra. 1975 után a saját verseskötetek száma nőtt meg. Élete vége felé és halála után munkásságának jelentős állomásai a róla szóló kötetek, prózai írásai, visszaemlékezései, római naplója, levelezéskötetei és a Hátrahagyott versek című kötet lesznek majd. Versei, versfordításai nagy számban jelentek meg antológiákban, folyóiratokban, napilapokban is, ezeknek fölkutatását is folytatom.
A bibliográfiai feldolgozáshoz a költő hagyatékában maradt dokumentumokat használtam, ezért a bennük talált dedikálásokat, levél piszkozatokat, leveleket is felvettem a leírásokba, színesítve ezzel kicsit az egyhangú felsorolást.”

Hogy mégse legyek ennyire szűkszavú, néhány adalék.
Tüskés Tiborral a kötet összeállítása közben dolgoztam együtt először. Szép emlék, egyben keserves is. Tüskés nagyon szigorú volt, követelményei igen pontosak. Főként Bertók László Csorba bibliográfiája alapján végeztem az anyaggyűjtést. A címeket katalóguscédulákra gépeltük feleségemmel, ezeket a cédulákat piszkozatlapokra ragasztottuk. Az így kialakult gyűjtésből választotta ki aztán Tüskés azokat, amelyeket ebbe a kötetbe megjelentetésre alkalmasnak talált. A címek alapján az írásokat ki kellett keresni a kötetekből, folyóiratokból, majd fénymásolni. Arra már nem emlékszem, ki és hogyan írta gépbe ezeket a fénymásolatokat, lehet, mi is segítettünk benne. Ugyanígy állt össze Csorba Győző Vallomások, interjúk, nyilatkozatok és a Csorba Győző emléke című kötet is, amelyeket szintén Tüskés szerkesztett. Mosolyogtam, amikor ezek bemutatóján Tüskés megemlítette, hogy a nevem mint közreműködőé véletlenül lemaradt a kötetről.

A kötet tartalomjegyzékéből minden kiderül: Csorba összes jelentős műfordításáról olvashatunk benne tanulmányt, hírt, írást.

A kötet címoldala:

További képek a kötetből.

A Csorba munkásságát feldolgozó művek kiadásában fontos az 1998-as év. A fenti kötet tulajdonképpeni párja a Csorba Győző drámafordításai is ebben az évben jelent meg. A költő munkásságának három fő vonulata volt: elsősorban persze költő, de hasonlóan fontos a fordítói tevékenysége és a szerkesztői, irodalomszervezői munkássága is. (Sorsunk, Dunántúl, Jelenkor.) Mindegyikről sok szó esett már a honlapon. Most a könyvből a szomorú sorsú pécsi irodalomtörténész, esztéta Rajnai László Janus Pannonius munkái latinul és magyarul című kötetről írt kritikáját teszem elérhetővé itt. Igen alapos elemzés, azt hiszem erről a kötetről hasonló színvonalú írás kevés jelent meg, ráadásul az elemzésben Csorba-fordításokról is sokat olvashatunk.

Fogynak az ismertetendő kötetek. A jó idő végleges megérkezéséig talán be is fejezem az ismertetésüket. Azért későbbre is marad még munkám, visszajárok még az oldalra.

Köszönöm figyelmüket.