Milyen jó is megállni ilyen ünnepi alkalmakon egy kis emlékezésre. És jó látni 10 évvel fiatalabban az alakuló gyűlés résztvevőit. Akiket felismerek az első képkockán: az asztalnál ül, balról Pintér László, prof. Nagy Imre a Társaság éppen akkor megválasztott elnöke, dr. Pesti János, az alapítás kitervelője és az végrehajt(at)ója. (Magyarázatot ld. később!) Akiket fölismerek a képen: az ablak előtt ül dr. Szirtes Tamás, irodalomtörténész, Csorbáról szóló kötetek sorozatának és a Hátrahagyott versek című Csorba kötet kiadója, Bertók László, a Kossuth-díjas költőbarát, „Csorba-tanítvány”, a második sorban balról prof. Aknai Tamás művészettörténész, Szabó Lászlóné és férje Szabó László professzor, gyógyszerész, egyetemi tanár, a harmadik sorban a második dr. Sárvári Csaba, matematikus, egyetemi docens, mögötte jobbra Kereszturi József a Pécsi Városi könyvtár nyugdíjas igazgatója. A filmben látható még Sólyom Katalin színésznő, aki Csorba verset mondott, dr. Zalay Szabolcs, a Leőwey Klára Gimnázium igazgatója (a gimnázium biztosította a helyet az alakuló gyűlés megtartásához), a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Leánykara és Bontovics Jánosné Rába Mária karvezető (a hátsó sorban), Aknai Tamásné Timkó Luca, Csorba Győző idősebbik lánya, Csorba Eszter, Csorba Győző középső lánya, Csorba Noémi és Horváth Eszter könyvtáros, továbbá Halmos Gábor a Pécsi Tüke Alapítvány kurátora, Takács Ferenc nyugdíjas könyvtárigazgató, Csehné Kardos Zita, a PMMK könyvtárvezetője, Friedszám Márta,a PTE Német Irodalmak Intézetének munkatársa, Hajdinák Szilvia a költő egyik unokája, Kiss Tamás, az éppen a napokban nyugdíjba vonult kedves barátom, a PTE Orvostudományi Kar kiváló könyvtárosa. Az első sorban Tihanyvári Dóra, dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő asszisztense, mellette jobbra dr. Tóth Noémi a Társaság hűséges ügyvédje, a hátsó sorban pedig az énekkar kedves fiatal énekesei láthatók. (Fájó szívvel tudom rögzíteni, hogy azóta, egy alkalom kivételével (erről majd később) összesen nem voltak ennyien fiatalok a Társaság gyűlésein. Szerencsére a Csorba Győző versmondó verseny ifjú versmondói kicsi gyógyírt nyújtanak a fájó sebre…
A videóban feltűnik még a a Pro Pannonia kiadónál szerkesztésemben megjelent Csorba Győző és barátai című levelezéskötet fotója.

Bárki, aki magát felismeri, vagy mást felismerni vél, kérem, írja meg, dokumentálásra fontos!

A PTE UNIVTV felvétele a Csorba Győző Társaság alakuló üléséről itt megtekinthető a youtube-on, itt pedig Csorba youtube csatornáján is.

És Csorba keserű, de azóta sajnos beigazolódni látszó verse: Húsz-harminc a költő joutube csatornájáról a költő előadásban. A vers szövege:

Húsz-harminc

Így lesz tudom majd akkor is:
senkinek sem hiányzom
(Vagy szenvelgés ez? Húsznak-harmincnak talán?)
A mozik színházak sőt kabarék
éppúgy játszanak mint nemrég mikor
te mentél el kedves rokon
akire most sűrűbben gondolok
s legföljebb kissé élénkebben él bennem
mint amikor még testben élt

A kórház-kert juharjain
már ott csüggnek a kis propellerek
bár zöldek még s csak csöppet súlyosak
ezért még nem is készülődnek útra
Mikorra majd megérnek s majd mikorra
nyugodtan vetik le maguk s pörögnek
a földig
akkorra tán én is betársulok
valamelyikhez
s elindulok vele

s itt minden megy tovább
s ahogy mondtam
talán húsz-harminc embernek fogok
hiányzani

Ezután idemásolom a közgyűlést ismertető mondatokat a Csorba Győző honlap akkori oldaláról. Hogy ne legyek nagyon hosszú, a második részt, az időhiányban el nem mondott, de kéziratban megmaradt köszönő beszédemet, majd a következő blog emlékidéző részében teszem közzé.

„Az érkező látogatókat T. Horváth József többször is lejátszott klipje fogadta a vetítővásznon: Csorba Győző Alkalmi versének megzenésített, énekelt változata.
Az ünnepség közben Csorba Győző életéből összeállított képsorozat volt látható a vásznon, bemutatva a költőt, családját és sok barátját is, s ezt a vetítést is többször ismételtük gyűlés alatt, a háttérben.
A közgyűlés levezető elnöke dr. Pesti János egyetemi docens volt, aki kitűnően helytállt a többször is változott napirendi pontok közötti lavírozásban.
És akkor következzenek a gyűlés eseményei, pontról-pontra.

Dr. Zalay Szabolcs, a Leöwey Klára Gimnázium igazgatója, mint vendéglátó köszöntötte a megjelenteket, s néhány szóban elmondta, miért került éppen a Leöweybe az alakuló gyűlés.
Dr. Pesti János köszöntő mondatai következtek, majd ezek után Sólyom Katalin Jászay Mari-díjas színművész nagy tapsot aratva elmondta Csorba Győző Ars poetica című versét. A vers meghallgatható Csorba Győző előadásában is.
A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Leánykara adott elő kórusműveket – magas színvonalon, kedves, fiatalos lendülettel – Bontovics Jánosné Rába Mária karvezető vezényletével.
Dr. Őri László Pécs város kultúráért felelős alpolgármestere meleg hangú üdvözlő beszédet mondott, melyben a lehetőségekhez mérten anyagi segítséget is ígért a Társaságnak.
A Társaság fővédnökségét vállaló dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, kulturális államtitkár, egyéb állami elfoglaltsága miatt sajnos nem tudott jelen lenni a gyűlésen. Támogató, baráti üzenetét a Társasághoz asszisztense, Tihanyvári Dóra olvasta fel.
Bertók László Kossuth-díjas költő, kit a gyűlés díszvendégeként fogadtunk, nagyon szép és emelkedett hangulatú beszéddel köszöntötte a gyűlést. Személyes emlékeit sorolva Csorba emberi arcát is bemutatta. Nagy köszönettel tartozunk Bertók Lászlónak, hogy nem teljesen egészségesen, egy délelőtti pupillatágítás utóhatásait érezve is előadta szép emlékezését, üdvözlését.
Dr. Pesti János az előkészítő bizottság nevében ismertette a Csorba Győző Társaság programját.
A Társaság alakulásának hivatalos részét a nagyon kedves és mindvégig segítőkész dr. Tóth Noémi ügyvédnő vezényelte, zökkenőmentesen, minden tekintetben egyhangú szavazással, melynek eredménye:
Elnök: prof. dr. Nagy Imre, professor emeritus, PTE
Elnökségi tagok: dr. Sárvári Csaba, egyetemi docens és Pintér László, nyugdíjas könyvtáros, a Csorba-hagyaték gondozója.

Ezzel a gyűlés hivatalos része le is zárult.
Prof. dr. Nagy Imre, a Társaság egyhangúlag megválasztott elnöke megható, egyetemi színvonalú előadásában köszönte meg a bizalmat, s ígért odaadó, erős munkát. Nagyszerű, emelkedett pillanatokat élhetett át a közönség a szabadon mondott, meleg hangú beszéd alatt. (Az elnök Társaságról szóló gondolatainak összefoglalója meghallgatható az UNIVTV videójában is.) (Prof. dr. Nagy Imre beszédében említette a Janus Pannonius Társaságot, ekkor a kivetítőn Csorba Győző portréját láthatták a jelenlevők a pécsi Janus Pannonius szobor előtt, valamint a Janus Pannonius Társaság egy 1942. évi felolvasó ülésének meghívóját és Csorba Győző Janus Pannonius Társaság-beli rendes tagságának igazolását, 1941-ből.)
Versmondással és a Társaságnak küldött üdvözlő üzenetek felolvasásával folytatódott a gyűlés. Először Sólyom Katalin olvasta fel Jókai Anna Kossuth-díjas író üdvözlő gondolatait, majd a kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnökének köszöntő levelét tolmácsolta dr. Hernádi László Mihály a pécsi Vers- és Prózamondó Pedagógusok Körének tagja. Végül Ágoston Zoltánnak, a Jelenkor főszerkesztőjének sok személyes emléket is tartalmazó üdvözletét Pintér László ismertette.
Kis mozgóképes betét következett: a Jelenkor 30 éves jubileumára készült filmből az a másfél perc, amelyben Csorba mondja a Költők, fiatalok című versének egy részletét (23. mp és 1 p 40. mp között), majd egy 4 perces részlet, amelyben az idős költő a Jelenkor fiatal szerkesztőivel folytatott polémiájáról, szerkesztői elképzeléséről beszélt. Nagyon érdekes az öreg, néha már el-elakadó beszédű Csorba intelme: néhány olyan mű is jó volna a Jelenkorba, amit egy bányász is élvezettel tud olvasni. (6. p és 8 p 50. mp között)
Bemutattuk még ebben a részben a Séta és meditáció c. Csorba verset a költő előadásában. A szöveghez a régi Pécs képeit válogattuk össze.
Dr. Hernádi László Mihály a gyűlés zárásaként nagy sikert aratva elmondta Csorba Győző Istenről öregedőben című versét.
Befejezésül, mivel az idő közben nagyon előrehaladt, Pintér László nem az előre elkészített köszöntő szövegét, olvasta fel, hanem a gyűlésen történtekre is reflektálva röviden beszélt, majd a Csorba-utódok nevében is megköszönte a jelenlevőknek és a szervezésben részt vevőknek az érdeklődést és a munkát.

A jövő heti blogban folytatom a beszámolót az alakuló gyűlésre írt beszédem, fel nem olvasott, de szerintem lényeges adatokat tartalmazó szövegével és a minap megkapott Irodalom, 12. Emelt szintű érettségire készülőknek című kötet bemutatásával. A kötetben Csorba mellett több pécsi kötődésű szerző is szerepel, pl. Bertók László és Parti Nagy Lajos, a kötet szerkesztői is ismertek a pécsiek előtt, mint pl. Pethőné Nagy Csilla és Szakács Emília, aki a Csorba Győző versmondó versenyek fő szervezője.

Meg kell még emlékeznem a blogban az 1925. május 14-én Budapesten született író, történész, filmtörténész Nemeskürty Istvánról, aki az egész magyarságot nevelte, akit én mindig tiszteltem és a VALÓDI, nagy professzorok közé soroltam. Itt olvashatnak róla. Külön figyelmükbe ajánlom a képeket és a szövegből fettel kiemelt mondatokat. Emlékszem, amikor a tanár úr millenniumi kormánybiztosként Pécsett 2001-ben átadta a megújított Jókai teret, őt taps, a pécsi baloldal kedvenc „Toller Lacikáját”, az akkor pécsi polgármestert gyér fütty fogadta… ) Wikipédia: „A tér állapota a felújítást követő években rohamosan leromlott. A kimozdult burkolóelemek és a rongálások miatt a teret újból fel kell újítani.” Szégyen!) Emlékszem még Nemeskürty tanár úr szombat éjjeli filmes bevetőire, amelyeket az ő áldásos tevékenysége nyomán a tv-ben bemutatott „nyugati” (olasz, francia, amerikai) művészfilmeket – úgymond – magyarázva mondott: hogyan is kell értelmezni az filmek társadalomábrázolását, képi világát. de ezzel a kis csavarral valódi filmcsemegékhez juthattak az éjjeli baglyok.) Micsoda idők!

Köszönöm figyelmüket!