330. Csorba blog. Két halálhír. Újra a közgyűlésről, most főként dr. Nagy Imréről
2025.03.30.331. Csorba blog. Batthyány-Strattmann László, az Ottava család és Révfülöp
332. Csorba blog melléklete. Kecskeméti Kálmán kiállításán. Radics Éva fotója.
A CSORBA GYŐZŐ VERSMONDÓ VERSENY 2025-ös döntősei: Barkó Kincső; Lukács Sándor; May Csinszka; Nagy Ágnes; Rengel Tamás; Soltész Florina; Velki Márta; Pánczél Dóra; Ignácz Milos; Villányi Kata; Faragó Hanna; Radics Milán; Rekvényi Lena; Oltean Szabó Hunor; Kopa Dorottya; Harmath Réka; Csorbics Levente
A legszebb hang is, a vers a költő előadásában
A LEGSZEBB HANG IS
Mit tettem több, mint ötven éve?
Írtam ezt-azt… de csak kedvem szerint.
Nem hallgattam csábra, ijesztgetésre:
voltam tehát többször se bent, se kint.
Eztán még inkább ezt csinálom.
Most fontosabb a vers, mint bármikor.
Most fontosabb, mint életem, halálom,
s nem-írni többé − többé nem birok.
Pedig tudom már, hogy hiába:
a legszebb hang is nyávogás, hörej, *
szorul siralmas perifériába
szemben az élet törvényeivel.
* (A hangfelvételen: „nyávogó zörej”! Megjelent: A szavak bolyhai. Bp. : Magvető, 1988. P. L.)
Nagyon fontos vers, Csorba költészetének alaptéziseit találhatjuk benne: „Írtam ezt-azt… de csak kedvem szerint. / Nem hallgattam csábra ijesztgetésre: / voltam tehát többször se bent se kint.” Hogy ez mennyire igaz, annak (még, így-úgy) élő tanúja lehetek: 1970-től a költő haláláig 1995-ig, negyedszázadot tölthettem el Csorba közvetlen közelében. A „se bent, se kint”-lét fenntartása seregnyi, sokszor szinte megoldhatatlan gondot jelentett számára: 1947-1948-tól például évekig csak fordításokat adott folyóiratoknak és egy önéletrajzi költeményt, az Ocsúdó éveket (Pécs : Dunántúl K., 1955) jelentetett meg. És azt is tudom, mennyire gyötörte a tudat, hogy „a legszebb hang is nyávogás, hörej, / szorul siralmas perifériába / szemben az élet törvényeivel.„
2. Költészet napi versmondás: a Vers- és Prózamondó Pedagógusok Műhelyének tagjai újra versünnepre hívják barátaikat, ismerőseiket és minden versbarátot. A meghívó mellé egy cím a Műhely bemutatásáról, történetéről. (Az összeállítás első képe egy csoportkép a Műhely tagjairól, köztük kedves barátomról dr. Hernádi Mihályról, ki talán még haló porában is verset mond.)
3.1 Az egyik: „Ma [Albert] Zsuzsánál voltam Budakeszin. Ragyogtunk mindketten az örömtől, s jót beszélgettünk. A háttérben levő könyvespolcot az MTA kiselejtezte. [Albert] Gábor fedezte fel az épület udvarán. Megkérdezte, mi lesz a sorsa. Elviheted, ha akarod – volt a válasz. Gábor hívott egy tehertaxit, s hazavitte. U.i. ezt még Arany János is használta. Jó helyre került…” [Radics Éva szövege és fotói.]
Két magyar nagyasszony! Örülök, hogy találkozhattam velük. Isten éltesse őket, mindig ilyen jókedvűen, egészségben.
3.2. A másik hírt szintén az Ausztriából éppen hazaruccanó, örök utazó Radics Éva szövegével továbbítom.
„Este Kecskeméti Kálmán fotókiállításán voltam. Kecskeméti Kálmán kiáll. a Városmajor utca 44-ben. A pesti ösmeretség nézze meg! Pici kiállítás. „
Két kép Kecskeméti Kálmán fotókiállításról. Radics Éva fotója.
Aki tudja, nézze meg a kiállítást. Kecskeméti Kálmán Csorba tisztelője, fotográfusa is volt. Itt és itt írtam róla a honlapon.
1. Ma is két verset ajánlok.
Ratkó József: József Attila. (Elmondja Csikós János). Egy régen is, ma is – méltatlanul – hanyagolt költő verse egy csodálatos magyar költőről a költészet napján. Szóljon itt a még ma is megtagadott Sajó Sándor: Magyarnak lenni című verse, Koncz Gábor tolmácsolásában .
Csorba Győző youtube csatornája itt érhető el. A csatornára feltöltött videók címlistája itt megtekinthető. (170 cím; 2025. 01. 19.)
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a videókra, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai Csorba vers(ek) válogatásomból. (Csorbától szokatlanul derűs, de így is ironikus, kedves, gunyoros, rövid szösszenetek, balatoni pillanatokról. Hogy miért ezeket választottam, a versek után kiderül.)
(Csernus Mariann az 1., 3., 5., 8., 11., 16. és a 20. „néhánysorost” mondja el!)
BALATONI NÉHÁNYSOROSOK
1 (A TÓHOZ TÜRELMETLENÜL)
Nem bírunk egyedül maradni,
pedig már fojtanak
a kikívánkozó szavak,
a megszületni vágyó mozdulások,
mocorgó vallomások.
Egyedül kéne már maradni,
nem csak így egymásra meredni
sétányok, kikötők,
emberi zaj-verők:
az idetolakvó világ
sokféle rácsain át.
2 (ESTE)
Úgy tele van ez a nagy nyári este,
úgy tele van giccsel (tömény csodával),
hogy mint a fő-fő szépségeket, ezt se
lehet kibírni, csak iróniával.
3 (PARTI KÁRTYÁZÓ)
Veri a blattot, fúj, dörmög, hevül,
s olykor mélyen megbotránkozva hallja,
hogy az asszony – nyilván eszetlenül –
valamiféle Balatonba csalja.
4 (BEAT-ZENEKAR AZ IBOLYÁBAN)
Hát ezek a legények
nem ibolya-szerények!
Ország-világgal tudatják, hol a
kis Ibolya,
amit ezúttal hangja árul el,
nem illata.
5 (JAVASLAT)
Szigorú rendeletbe kéne adni,
hogy kinek mit van joga mutogatni.
6 (TÜCSKÖK)
Tücskök, tücskök, kik már örökre
a Szabó Lőrincéi vagytok,
lám, ő alásüllyedt a rögbe,
s ti változatlanul vigadtok.
7 (A NYARALÓ DÍCSÉRETE)
Otthon már húzkodják a földet
talpam alól;
nyugodni a fáradt ledőlhet
legalább itt valahol.
8 (SZORONGÁS)
Révfülöp,
lágy partjaid ölén ülök,
s fájások dúlnak, szédülök.
Hát persze: vénülök.
Megrémülök:
talán csak már nem útra készülök?
9 (EGY ÖREG VILLÁRA)
A kertbe a kertbe
a legvégébe a kertnek
a legvégén a házba
a legvégső szobába
becsukni ablakot ajtót
becsukni fület
becsukni szemet
s aludni aludni aludni
hosszút mélyet kanyargót
10 (MAGÁNY)
Csak néhány hír köt a világhoz,
s ezernyi semmi a magányhoz.
11 (KÖSZÖNET)
Áldassál, két hét,
hoztál nekem békét,
adtál tizennégy szép napot,
amit ötven hét nem adott.
12 (KÉT OTTHON)
Ha az embernek otthona kettő,
elképzeli, hogy majd, ha ideje megjő,
egyikből a másikba futhat,
s ezzel talán menekülni tudhat.
13 (PADOK)
A móló mellett falvédő-liget:
rózsák futóban és bokorban
s utak és mindenekfölött padok,
de biz’ malackodásra nem valók,
ha még csak ülnél is, löknek le zordan.
14 (SEX-HULLÁM)
E vad tájban nincs kimélet:
vadul dúl a nemi élet.
15 (ANTI-SEX)
Hergelem magam: úgy sincs rajta sok,
milyen is lenne talpig meztelen?
Hanem hiába, nem megy a dolog:
vetkőztetés helyett öltöztetem.
16 (HALAK)
Jönnek, – talán kiváncsiak
e másfajta világra.
Mi lenne, ha, míg fölragad
az űrbe vágyunk, mint halat
egy horog minket éppígy kihalászna.
17 (HIRDETMÉNY)
Magyar nóta szól a megafonban,
ízes női hang követi nyomban:
bikkfanyelven tudatja a kedves,
ki mit vét, ha olyat tesz, ilyet tesz.
18 (AMBÍCIÓ)
“Kislány a zongoránál…”
harsog minden alkonyórán:
egy buzgó polgár ambicionálja,
hogy a környéket megtanítsa rája.
19 (VISSZA A TERMÉSZETHEZ)
Oly tökéletes vadember lett,
hogy már-már szinte állat:
négykézláb mászik, hogyha túl begerjed,
és kettőn meg nem állhat.
Ez ám a szép nyár, mondhatom!
S ha véget ér a két hét,
visszajátszhatja maszek-alapon
a majom emberré-levését.
20 (FOHÁSZ)
Ó Füred,
ki itt fered
jószagú vagy büdös vizedben,
részeltesd gyógyulásban, élvezetben!
× Ez nem pontos helymegállapítás: a park nem a villával szemben, hanem attól kissé északnyugatra, a Káli útról a Badacsonyi útra vezető kis szolgalmi gyalogút mellett található.
Révfülöp, Fősped üdülő, 2021.
„Egy nagy, álló kőkereszt magasodik az utca felé, ezzel a felirattal: AZ APA MINDNYÁJUNKÉRT ÉLT A FIÚ MINDNYÁJUNKÉRT HALT. A hátoldal felirata:
Dr. BORSZÖRCSÖKI OTTAVA IGNÁC
¤ 1852 JÚLIUS. 27 + 1914. DECEMBER 4
BORSZÖRCSÖKI OTTAVA GÁBOR
¤ 1898 FEBR. 26 HŐSI HALÁLT HALT
KIMPOLUNGNÁL 1917 AUG 12. „
Ha már a szobor leírásából elmaradt, említsük meg azért legalább mi: a szobor a révfülöpi Munkás Szent József templom előtti kertben, a paplak mellett (volt) látható, 2018-ig. „A templom 1981-ben épült fel, Török Ferenc tervei szerint, dr. Ottava Ignác szemészorvos özvegye által adományozott telken.” (Itt nézegethetők képek az általunk sokszor látogatott templomról.) A gyerekek is jól érezték magukat: a nagy telken szabadon futkoshattak, a fa minden évben nagyobb árnyékot adott, rossz idő esetén pedig a belső tér nyújtott menedéket.
Néhány régi kép a fülöpi nyaralóról, Csorbáról, Margitkáról a „két építőmesterről”, az unokákról, akik tulajdonképpen minden értelemben a nyaraló haszonélvezői voltak, és egy kedves rokonról, Ciprián papról, aki az első Csorba unokát tartja a kezében. (Pajtás géppel készült gyenge, de számomra nagyon kedves „tájkép”.)
6. Végül az ígért Albert Zsuzsa Csorba beszélgetés(ről). Nem tudtam, bemásoljam-e, vagy csak linket tegyek hozzá, végül úgy gondoltam, most küldöm a linket, s majd a következő blogba másolom be az interjút, nehogy ez a bejegyzés túl hosszú legyen.
A Jelenkor 1980. évi teljes első száma, melyben a beszélgetés megjelent, itt olvasható. Ajánlom figyelmükbe az egészet. Az Albert Zsuzsa interjú mellett Csorbától versek és Csorbáról írások olvashatók benne, jó kor- és körképet ad az 1980-as évek irodalmi-művészeti életéről. Mert a Jelenkor akkor is jó volt…
És legvégül egy bölcsesség, amely mai elvadult világunkban nagyon fontos intelem is lehet. Platón szerint „A szertelen szabadság úgy látszik, szertelen szolgaságba csap át. Vajon a demokráciát is nem éppen annak túlhajszolása bomlasztja fel, amit épp a legfőbb jónak ítél?” Ld. például az Ottava villa sorsa…
Köszönöm figyelmüket.
