
A 319. Csorba blog. A magyar kultúra napja
2025.01.22.
321. Csorba blog. Versek, hírek
2025.02.02.320. Csorba blog. Nekem a kérés – tagdíj-információ, Arany János, Baranyi Ferenc és Csorba versek, Csorba 1956 október-novemberi levelei Pécsre

Csorba kedvenc Arany János fotója
Boldog újévet kívánok minden kedves olvasómnak!
Kedves Levelezőtársak, titkári teendőim legrosszabb pillanatához értem. Itt az új év, ami a Csorba Győző Társaság életében is új évet jelent, ez pedig egyben új költségvetést is. Kérem ezért minden kedves olvasómat („Nekem a kérés nagy szégyen”!) szíveskedjen rendezni a tagdíját, de akár hivatalos tagság, belépés nélkül is támogathatják munkánkat. (Persze, a támogatót szíves-örömest taggá léptetjük elő, ha azt kívánja.)
A tagdíjakban nincsen változás: dolgozóknak évi 2000,− nyugdíjasnak és diáknak évi 1000,−Ft. Bárcsak sok diák volna a tagok között, de egy sincsen…
A támogatás összege bármekkora lehet a fent jelölt összegek felett is:)
Fizetni továbbra is a megszokott módokon lehet: internetes átutalással, a pécsi bankfiókban vagy nálam személyesen.
Internetes átutalás esetén a számlaszámunk MBH Bank Nyrt 50400113-16108561 Az átutalásra ne felejtsék el ráírni: “A Csorba Győző Társaság 2023. évi tagdíja”
A bankfiók címe MBH Bank Nyrt, Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 7; telefonszám: (06 72) 350-350
A nálam személyesen történő befizetés esetén hivatalos számlát adok.
A piros (sárga?) csekkel való befizetést sem a bank, sem én nem ajánlom.
De ne feledjük: kétszer ad, ki gyorsan ad… Ezért én nem felejtem el megemlíteni a már sokadszor leggyorsabb befizetőink, Kiss Tamás, dr. Zalay Szabolcs Dr. Szabó László és neje valamint Friedszám Márta nevét. Köszönet nekik a rendszeres és gyors tagdíj(túl)fizetésért!
Ma két címet ajánlok, de nem Csorba youtube csatornán, „csak” itt. (A youtube letöltő megint mesebeli: hol volt hol nem volt (van;). Mindkét versajánlást Kiss Tamás könyvtáros barátomtól kaptam, mert a MŰVELT könyvtáros művel is. Köszönöm.
Arany János: A világ.
A VILÁG
A világ egy kopott szekér,
Haladna, de nem messze ér;
Itt is törik, ott is szakad:
Sose féljünk, hogy elragad.
A világ egy régi mente,
Moly, penész, por összeette,
Folt sem állja, foldani kár:
Cérna után szakad mindjár’.
A világ egy tói malom;
Néha tenger vize vagyon,
Néha csepp sincs, úgy kiszárad;
Amint kéne; sosem járhat.
A világ egy vén muzsikás,
Nem tud ő már kezdeni mást;
Minden hangból húz csak felet,
Minden nap egy nótát feled.
A világ egy rozzant csárda,
Rossz menedék télbé’, nyárba’;
Télbe’ fázol, nyárban ázol:
Mégis benne éjszakázol.
Részeg ember ez a világ:
Ötször, hatszor egy nyomba hág;
Kész ugorni hegyen völgyön
S felbukik a síma földön.
Milyen nagy tanítói voltak ennek a nemzetnek! Figyeljenek az utódok, mert bizony ötször, hatszor egy nyomba hágunk, ha nem figyelünk… a már sokszori, rossz nyomokban tipródás után.
Arany János megviselt portréja Csorba hagyatékából.
A másik ajánlat: Baranyi Ferenc: Porvers. (Csorba jó viszonyban volt Baranyival, levelet váltottak, dedikált köteteket küldtek egymásnak. Olaszos és klasszikus műveltségük is közelítette őket egymáshoz. És a vers alapján gondolkodásuk is. Barátságukról itt írtam az 5. pontban.
PORVERS
Akit egyszer porig aláztak:
porig kell azért lehajolni,
a méltósága-vesztett sorshoz
méltóság-vesztve igazodni.
Előtted ember ráng a porban?
Megértem: belerúgni könnyebb.
Még emberibb átlépni rajta
könnyed sikkjével a közönynek.
Mentséged is van, ha lelked
bátortalan feddése rád vall:
másokért őrzött tisztaságod
nem szennyezheted más porával.
Ha lehajolsz, még orra bukhatsz,
és hát derekad roppanó is,
ápolt tüdődet is belepné
a talajmenti szilikózis,
hát nem hajolsz porig, ha porból
akármi hív: kincs, ócska holmi …
Pedig akit porig aláztak –
porig kell azért lehajolni.
(1966)
Csorba youtube csatornájára feltöltött videók listája. (170 cím; 2025. 01. 19. A címlista itt megtekinthető.)
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a videókra, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai vers Csorba válogatásomból:
Énekszó nem lesz gajdolásból
s éneket nem fojt el okádás
Ott ülnek a Nap-igazítók
kiosztott leplekkel kezükben
ide hagyják onnan tiltják a fényt
Pedig a sötétség nehéz
a sötétséget rossz viselni
s ha mi a testvérünkké fogadnánk
ő soha minket soha minket
(1966. I. 8.)
A kicsit talányosnak tűnő vers „megfejtése” egyszerű: a gajdolást és az énekszót úgy állítja szembe Csorba, mint a sötétséget és a fényt. (Gajdolás Czuczor-Fogarasi szerint: „Részeges vagy mértéken túli kiáltozás, éneklés, kornyikálás. Átv. és gúnyos ért. sírás, bőgés”)
A Nap-igazítók személye talán homályban marad, de azért tudhatjuk, kikre gondol a költő… A pesszimistának kikiáltott Csorba pedig világosan kimondja: nem szabad a sötétséget testvérünkké fogadni, mert ő soha nem fogad minket testvérévé. Milyen jó volna, ha ezt az egyszerű szentenciát eszükbe vésnék a világ mai vezetői. Akik talán – tisztelet a kivételnek – még az almát és a körtét sem tudnák szétválogatni. Ezért aztán csak gajdolni, kelepelni (ld. haszontalanul szájat járatni) tudnak a „modern” politikusok.
5. Nem szaporítom a szót: készülök a 318. blog 6. pontjában említett előadásomra. A váza már megvan: Csorba 1956 szeptember 23-tól 1956. október 30-ig 11 levelet, egy képeslapot és egy levelezőlapot írt az NDK-beli útjáról Pécsre feleségének és három kicsi lányának, míg feleségétől egy Berlinbe küldött levelet találtunk. Mellékelem Csorba 1956 október 30-án feladott levelezőlapjának másolatát. Talán megfelelő válasz ez annak a „barátnak” (nevét sosem árulom el senkinek, már ő sem él, nyugodjék békében), aki volt „kedves” azt mondani, mennyivel egyszerűbb volt annak, aki nem volt itthon a forradalom idején, mint annak, aki itthon volt – és nem csinált” semmit, csak „bujkált” a harcok elől, ezért aztán soha semmivel nem tudták meggyanúsítani – teszem hozzá én.
A lap szövege:
„Abs. Csorba Győző, Dresden, DDR, Hotel Astoria
Drágáim, semmit nem tudok Rólatok, s ez igen aggaszt. Csak az vigasztal, hogy az itteni újságok az utóbbi napokban már a hazai állapotok normalizálódásáról írnak. Tegnap óta Drezdában vagyok, holnapután megyek vissza Berlinbe. Ott majd a követségen tájékozódom. Ha esetleg tervemen változtatnom kellene, s máskor mennék haza (esetleg előbb vagy – ne adja Isten! – utóbb), ezt azonnal megírom. A távirat Tibortól [Szántó Tibor a Sorsunk főszerkesztője. P. L.] jött, de már 23-án kelt. Nagyon-nagyon vigyázzatok Magatokra!! Csókol Édesapa. Drezda, 56. okt. 30.
Címzés: Csorba Győzőné Pécs Kulich Gy. u.* 19. Ungarn!”
*”Leánykori” és visszakapott nevén Papnevelde utca.
A gyönge idegzetű és végletekig elfáradt, lefogyott Csorbának kétségbeejtő napokat kellett átélni útja végén az idegeskedés miatt (is): vajon mi lehet otthon a pécsi börtön közvetlen szomszédsága mellett lakó feleségével és három pici lányával. Azt még ideírom: ők jól voltak védve, a Papnevelde utcából a diktatúra nemcsak Kulich Gyula utcát csinált, hanem „pártkörletet” is. Csorbáék környékén nagyon sok pártembert kapott pazar lakást, így aztán az utcában hamarosan orosz harckocsi állt az immár nem pap- hanem „pártnevelde” házait védve az „ellenforradalmároktól”, tisztességes nevükön a Mecseki Láthatatlanoktól. Bizony, a távol lévő Csorbának ilyen könnyű volt, ahogyan a Kádár-éra vége körül becézgették az „1956 októberi események” idején.
Szerencsére Margitka 1956 október 25-én kelt, egyetlen megmaradt leveléből azért a Pécsett történtekről is kapunk hírt: „Nincs hála Istennek semmi bajunk, Pécsett nem volt semmiféle zavargás. Délelőtt találkoztam Szántó Tiborral, azt mondta, hogy táviratot küld majd Neked.” Erről a táviratról van szó Csorba levelezőlapjának szövegében. (Sajnos, a távirat nincsen meg.)
A levelekből azonban nem a politikai, hanem a kulturális életet és főként a szerelmes férjet és családapát, Csorbát és az óvó-védő-gondoskodó feleségét, Margitkát és gyermekeiket, az EMBEREKET ismerjük meg. Embereket, akik a vérzivataros időben is emberek maradtak. Ha készen leszek, a Társaságnak is igyekszem bemutatni a teljes levelezést.
Addig köszönöm figyelmüket.