1. Ma két címet ajánlok Csorba youtube csatornájáról: József Attila: Kései sirató című versét. Előadja Földes Eszter és ezúttal egy verselemzést: Ady Endre: Az eltévedt lovas című versének elemzését, Arató László középiskolai tanár érettségire fölkészítő előadását. József Attila gyönyörű versét sok kiváló színészünk előadásában megtalálhatjuk a youtube-on, igyekszem közülük többet  letölteni és közölni a csatornán, amint majd az Ady vers előadásaiból is.
Csorba youtube csatornájára feltöltött videók listája. (170 cím; 2025. 01. 19. A címlista itt megtekinthető.)
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a videókra, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai vers Csorba válogatásomból:

ÉNEK 1944-BEN

Se házakat, se terveket ne építs:
inog a föld, és inog az idő,
papírrá váltak a kövek s a téglák,
holdbéli szóvá a jövő.

Vermekbe sem bújhatsz, sem álmaidba,
a rétre sem futhatsz, a hegyre se:
a láthatatlan iszonyat feléd nyúl,
s ezer karján ezer keze.

Rideg szigorral zárulj önmagadba,
részvétlenül nézd önnön koponyád,
végtagjaid hiányos, sárga vázát,
bordáid domború sorát.

Békülj, nyugodjál, kushadj, mint a szikla,
légy szikla, mely nem él, csak létezik,
s a robbantó vagy mállasztó erőre
csak új formába öltözik.

Most az kegyes magához, ki kegyetlen,
az marad meg, ki elrontja magát,
ki nyálát sem nyeli le, az lakik jól,
s ételbe nem mártja fogát.

(Összegyűjtött versek. – Bp. : Magvető, 1978. – p. 10.)

A verset Csorba a Szabadulás (Pécs : Batsányi Társaság, 1947) c. kötet – amint maga a cím is elárulja – versei keletkezésének éveiben írta, de abban a kötetben nem jelentette meg, csak az Összegyűjtött versekben. Nem sok ilyen verse van Csorbának, általában inkább a korábbi kötetekben megjelent versekből hagyott ki az Összegyűjtött versek közül. A költő az első versszakban foglalja össze saját életérzését, amely nyilvánvalóan a világháború hatására alakult nagyon sötétté. Ugyanebben az időben a csonkasága miatt magát csendben sokat gyötrő, de kínjait a világ elől tagadó/titkoló költő többször volt letargikus, idegösszeomlás-szerű állapotban, ilyenkor szobájába bezárkózva  napokig gyötrődött. A vers a kiutat keresi a reménytelen helyzetből, de Csorba önmagának adott tanácsa nem igazán a kivezető utat mutatja, hanem a még nagyobb válságot vetíti előre. Végül ezekből a rossz időszakokból felesége és gyermekei, a család emelte ki-föl. Csak a 2. és 4. sorok rímelnek abcb, a rímes és rímtelen sorok váltakozása és a tördelés is a szakadozottságot, zaklatottságot jelzi. (Számomra!)

Csorba 1942-ben:

5. Ma Csorba 1. versesfüzetének 43. és 44. oldalát mutatom be.

Csorba a vers keletkezésének idejében a Baranya Megyei Könyvtár kertjében és udvarában.

A kézirat két oldalra fért el, de különlegessége inkább az, hogy ennyit talán még egyszer sem változtatott a költő a kéziratán. A kötetekben (Időjáték, Összegyűjtött versek, Válogatott versek) némely versszak szinte teljesen megváltoztak.

A vers a kötetekben:

A jelen örömei

Kongó idő: egyetlen álmos
ásítás eltörött cserép
sivatag-táj kulissza-város
légben forgó kocsikerék

egyetlen ásítás amelybe
cél hit minden beléveszik
se békéje se gerjedelme
csak tátog tátog űrt eszik

– Majd a napok megrövidülnek
egymáshoz közelebb kerülnek
számolhatóvá kevesülnek
mint mélybe súlyos kő repülnek –

S e percek némasága akkor
hömpölygő csupazene lesz
szürke és amorf burokból
szivárvány kél tündökletes

csodatár lesz e pléh-üresség
egy-ámulat minden zuga
kívánatos tökéletesség
szorongató nosztalgia

S jönnék kapkodnám lelkesedve
jönnék habzsolná szám kezem
ami zuhogna most ölembe
de nem kell észre sem veszem.

Pl. a kézirat 4. versszaka a füzetben               és a kötetekben

Majd a napok megrövidülnek                          – Majd a napok megrövidülnek
egymástól távolabb kerülnek                          egymáshoz közelebb kerülnek
kiasznak és megkevesülnek                             számolhatóvá kevesülnek
nem vénasszonyok már, repülnek.                 mint mélybe súlyos kő repülnek

Nyilvánvaló, hogy a kötetbe kerülő szavak sokkal találóbbak és az értelmezést jobban segítik, mert pl. ha a napok megrövidülnek, akkor egymáshoz valóban közelebb és nem távolabb kerülnek, s az egészen furcsa „kiasznak és megkevesülnek” szavak helyett a számolhatóvá kevesülnek világosabb és tisztább megfogalmazás. Ebben a versben is jól érzékelhető a Csorbára jellemző időjáték: a jelen „kongó ideje” a jövő megrövidült, egymáshoz közelebb került napjainak idősíkján csodatár lesz. De következik a vers utolsó fordulata: ami az emlékező költő ölébe hullna zuhogva, az most „nem kell észre sem veszem”. Persze nem lenne költő a költő, ha más helyzetben az emlékezést nem tudná másképpen értelmezni, mint pl. a Gazdag vagyok című versében (a linkről meghallgatható a költő előadásában is), amelyben egy régi, dunai füzesben töltött délutánjára emlékezik:

„Fuldoklom reszketek
vágyban majd elveszek
Enyém az a délután
most is jó hatvan év után

S még százezer
perc van idézni s hely
és mind az enyém az enyém:
ilyen gazdag vagyok én”

A 44. oldal oldalon a Jelen örömei utáni két verssort nem folytatta a költő, töredék maradt:
„A világ mostani és ez utáni / asszonyai és lányai között / ti néhányan, kiknek”

Ez pedig nagy kár, mert így nem tudjuk meg, miféle párhuzam, ellentét, netán azonosság kerekedett volna ki a gondolatból „A világ mostani és ez utáni asszonyai lányai között”.

6. Most befejezem az eheti leletmentést és elmélkedést, mert egy másik dolgozatot, diavetítést készítek elő. A jobb dolgokat mindig a véletlen hozza. (Ahogyan sajnos a rosszabbakat is, csak  azokat általában jóval többször…)  Véletlenül-váratlanul megint egymásra találtunk  a Dél-Dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesülettel: feleségem a napokban találta meg a hagyatékban Csorba 1956 szeptember-októberi berlini útjáról családjának, feleségének írt levelei egy részét (9 levelet), továbbá Margitka, a szerető feleség egy Pécsről Berlinbe írt légiposta levelét és egy kockás füzetet, amelybe akkori jegyzeteit írta a költő. Én pedig már régebben megtaláltam egy berlini képeslapot és egy levelezőlapot ugyanonnan, valamint abból az évből egy zsebnoteszt, amelyet elvitt magával Berlinbe a költő és élményeit abba azon melegében be is jegyezte. A Történelmi Egyesület éppen előadás-estre készül, én pedig „beugrok” egy lemondó előadó helyett a most fellelt dokumentumok bemutatásával. Nem szeretnék leégni, készülök ezerrel. Hiszen csak a levelek kb. 40 oldalt tesznek ki, és még a jegyzetfüzetek is nagyjából ugyanannyit, van még továbbá néhány dokumentumom, amelyeket meglepetésképpen szeretnék bemutatni. Nagyon gondosan kell válogatnom tehát, hogy értelmesen töltsem ki a rendelkezésemre álló szűk félórát és a kritikus politikai helyzetre és a családi életre vonatkozó részletek a megfelelő helyre és súllyal kerüljenek be.

Lehet, a következő bloggal a munka miatt csúszni fogok, kérem, megértésüket.

Köszönöm figyelmüket.