276. Csorba blog. Költészet napja és időpont javítása
2024.04.11.278. Csorba blog. Csorba, Duna, Balaton, Sólyom Katalin, kulturális hír 2001-ből és két „kisszínes”
2024.04.21.1. Ma két verssel bővítem a Csorba youtube csatornát. Ady Endre: Imádság háború után, előadja Papp János és a Gyóni Géza: Csak egy éjszakára, előadja Greguss Zoltán. A választások erősen kapcsolódnak a Csorba Győző versmondó versenyen az egyik ifjú előadó által elmondott Béke című Csorba vershez (ld. 4. pont) és természetesen a világban dúló mai, (világ?)háborúhoz közeli állapothoz. Istenem, ha döntéshozó politikusok is hallanák és megértenék a lényeget a versekből!
Itt áttekintheti a csatornán meghallgatható versek, szövegek listáját. (2024. III. 18.)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers válogatásomból. Kérem, olvassák tovább a blogot, a végén kicsit részletezem, miért ezt a verset választottam újra. Újra, mert a 224. blogban már írtam róla.
Béke
„Békesség a jóakaratú embereknek!”
– hangzik kétezer éve.
„Háborúság a rosszakaratú embereknek!”
– hangzik mondatlanul.
Sok a jóakaratú ember,
kevés a rosszakaratú,
s a háborúság
mégis a jóakaratú
embert pusztítja, őrli
kétezer éve,
s még több ideje már.
„Békesség a jóakaratú embereknek!”
De a békesség
nem szállongó galamb,
melyet ha hívsz, kezedre száll.
A békesség fénylő jutalom:
összeharapott foggal,
ököllel,feszülő inakkal,
szájpadláshoz ragadó nyelvvel,
alázattal
kell küzdeni érte,
mint Jákob küzdött volt az Úrral.
Békességet akarsz?
Küzdj hát magad is érte!
Hogy a háborúság
forduljon a gazdái ellen,
forduljon táplálói ellen,
falja föl őket,
eméssze el őket,
s veszett ebként fusson ki a világból,
fusson ki az űrbe örökre!
S végre ne puskacső elé
szoptassa gyermekét az asszony,
ne tömegsírok árkai felé
vezesse gyermekét a férfi.
Megjelent a Szó ünnepe (Magvető, 1959.), az Összegyűjtött versek (Magvető, 1978) és a Vissza Ithakába : Válogatott versek (Magvető, 1986.) című kötetekben.
5. Pénteken, 2024. április 12-én a pécsi Szent Mór Iskolaközpontban fiatal és nagyszerű versmondó diákok részvételével megtartották a VIII. országos Csorba Győző versmondó versenyt.
Képes beszámoló a versenyről itt tekinthető meg. Nagyszerű és szívet melengető érzés volt látni és hallgatni a diákokat, jó tudni, hogy sok olyan fiatal van, aki versolvasásra- tanulásra- mondásra fordítja idejét a pillanatnyi sikerek hajszolása közben, helyett. Köszönet érte a felkészítő tanároknak és a szülőknek is, akik segítik, hogy gyermekeik a futó kalandok helyett magasabb élményekre vágyjanak. És köszönet a zsűri tagjainak is, akik már sokadik éve a versmondók hallgatására, értékelésére vállalkoznak szabadidejükben.
A verseny győzteseit itt sorolja fel Szakács Emília tanárnő. Gratulálunk nekik és persze minden résztvevőnek. Összességében én is megerősíthetem, a zsűri elnökének értékelését, aki a dicsérő szavak mellett a többször előforduló gyors, néha már-már hadaró beszédre, a gyengébb hangsúlyozásra hívta fel a figyelmet. Továbbá arra, amivel szomorúan egyetértek: a választott versek közül hiányoztak a vidámabb, könnyedebb hangvételűek, pedig menyi kiváló ilyen magyar vers van. (Még Csorbánál is!)
A győztesek fotói: (1-3 helyezett, b-j)
A zsűri.
Stubendek Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház Szendrő József-díjas színművésze ; Bozsoki Petra, irodalmár, az ELTE oktatója ; Minárik Tamás, a pécsi Apáczai Nevelési Központ főigazgatója, Kazinczy-díjas magyartanár ; Pethőné Nagy Csilla tankönyvíró, a PTE Babits Mihály Gimnáziumának vezetőtanára.
A fotók a Csorba Győző Versmondó verseny facebook oldalának tulajdonában vannak. Köszönet értük.
Szöveggyűjtemény a versmondó versenyen elhangzott művekről. (Külön köszönet érte, hogy ezt is összeállították, közreadják!)
Nagyon kedvesek voltak a versmondók: a szünetben kettejükkel is beszélgettem, s mint „kisszínest” el is mondom, miről. Az egyik leány (kishölgy;) engem szólított meg, azt kérdezte, én Csorba Győző unokája vagyok-e? Hízelgő megszólítás volt. Jót mosolyogtam, miközben elmondtam: nem Csorba Győző unokája vagyok ugyan, de Csorba vejének lenni sem semmi, ahogyan ma mondanák. A másik hölgyet én szólítottam meg. Kíváncsi voltam, miért Határ Győző Üveggolyó című versét választotta a versenyre (egyébként szépen, jól mondta és ő nem tartozott a „hangsúlytalan”, gyorsbeszédű előadók közé), ismeri-e Határ Győző művészetét, tudja-e ki is ő? Szomorúan hallottam, hogy a vers és a versmondó találkozása szinte véletlen volt, s a szerzőről nem sokat (úgy éreztem, semmit) nem tud. Röviden bemutattam neki a kiváló Határ Győzőt, aki Csorba jó ismerője, mondhatni barátja volt. (Ld. itt, és itt.) Az Üveggolyó című vers a versenyen elhangzott művek szöveggyűjteményében olvasható. A beszélgetőtársam is, én is meglepődtünk, hogy ezt a Határ Győző verset egy másik versmondó is kiválasztotta és elmondta a versenyen. A kedves „kishölgynek” pedig ajánlottam, a jövőben igyekezzen jobban megismerni az előadásra választott vers szerzőjét is. Az alkotó életének, netán a vers születése körüli élethelyzetének ismerete jó mankó a vers értelmezéséhez, mélyebb rétegeinek feltárásához.
Megható volt a sok okos és szép fiatalt látni hallani. A vers jövőjét – amellett, hogy a mi jövőnket is – ők jelentik!
Külön öröm: kiderült, hogy a Mozaik Kiadó Irodalom 11 : Emelt szintű érettségire készülőknek című tankönyv (a könyvről itt, az 5. pontban írtam) szerzői közül a verseny zsűrijének tagja Pethőné Nagy Csilla tankönyvíró, a PTE Babits Mihály Gimnáziumának vezetőtanára (a fotón ld. jobboldalt), azt pedig már előbb is tudtam, Szakács Emília tanárnő a versmondó versenyek „anyamestere”, fő szervezője is a kötet egyik szerzője. Aztán még jobban örültem, amikor kiderült, hogy a tankönyv mind a négy szerzője Pécsett tanár, s Szakács Emília és Pethőné Nagy Csilla tanárnő is támogatta ötletemet, hogy a tankönyvről, a szerzők elképzeléséről, további terveiről (12. kötet!) a Csorba Győző Társaság szervezésében tartsunk kerekasztal beszélgetést. Tűzben tartjuk a vasat és reményeim szerint hamarosan megtarthatjuk az érdekes és szokatlan szerkezetű könyvről a beszélgetést.
Itt is elnézést kérek Nagy Imre professzor úrtól, társaságunk elnökétől, hogy nem jelentkeztem érte-nála a verseny előtt külön, de a házunkban dúló állapotok (fürdőszoba teljes szétverése, szerelők szervezése, fogadása) miatt későn derítettem ki, hogy nem délelőtt tíz órakor lesz a verseny, hanem kilenckor, és már nem volt időm korrigálni. Röstellem nagyon! Így az ő köszöntője helyett csak az én már régebben elkészített üdvözlő szavaimat tudtam elmondani. (A köszöntések mellett nagyjából az előző blogban közölt három Csorba idézetet.)
6. És végül talán nem is kell nagyon magyarázni, miért éppen a Csak egy éjszakára című Gyóni Géza verset választottam a Csorba youtube csatornára és miért tetszett különösen a Béke című Csorba verset mondó fiatal választása. Békétlen, háborús időket élünk. S míg a Gyóni Géza vers a háború szörnyűségéről szól, a másik, Csorbáé, a Béke fontosságáról.
Csorbával kezdtem, Csorbával fejezem hát be a blogot:
Békességet akarsz?
Küzdj hát magad is érte!
Hogy a háborúság
forduljon a gazdái ellen,
forduljon táplálói ellen,
falja föl őket,
eméssze el őket,
s veszett ebként fusson ki a világból,
fusson ki az űrbe örökre!
Bízzunk a békében és tegyünk érte a magunk eszközeivel: háborús uszítás helyett a békét éltető és a háború iszonyatát feltáró, elutasító verseket olvassunk.
Mert ekkora a különbség háború és béke között
Köszönöm figyelmüket.