Figyelem! Kérem, olvassa el a blog utolsó bekezdésében a szerkesztői hirdetményt is!

1. Szokás szerint két új videóval bővítettem a Csorba youtube-csatornát. Most a vidámabb Csorbát mutatom be egy saját felvétellel, ahol Csorba egy népdalt énekel. A költőt ezenkívül sehol nem hallottam énekelni, sem felvételen, sem az életben. (A népdalt, mely sokszor átcsúszik műdal hangzásásúelőadásba, például a Székely Mihály-féle feldolgozásban is, igazából Kádár Ferenc népművész autentikus előadásában ajánlom meghallgatni.) A másik felvétel Csorba hanglemezéről való, az 1940-es évek végén, ötvenes évek elején írt epigrammáit mondja itt a költő.
Itt áttekintheti, mely verseket, szövegeket hallgathat meg a csatornán. (2003. X. 27-én 61 föltöltés!)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers a válogatásomból:

 [Cifrának rongyot…]

Cifrának rongyot, mit sem érőt.
Ó lányok, hány nap a világ?
Hány ezredszer sikolt a szív:
„kis női csukák”, éhesek!
A vén kalandor hintaszékben
bölcs lenni próbál, kívül ép,
belül százszor zúzott, csapott.
Ül ablakánál, ki-kiles,
benéznek szűz-tükrű szemek,
s indítják új s új indulatra.

Megjelent: Hátrahagyott versek; 1978 VII.

A még fiatal Ady elbocsátja a „kis női csukák”-at, de Csorba, a „vén kalandor hintaszékben” 1972-ben még álmodozik a „szűz-tükrű szemek”-ről, melyek új s új indulatra indítják. S tudjuk, nem csak képzeletben. Ám a keserű valóság gyorsan fejbekólintja a költőt (ld. Rom Viktor és a kis bula, 1982) és aztán marad a hintaszékben. (Amely mellesleg Csorbának soha nem volt.) A szóismétlésekkel – s indítják új s új indulatra – tulajdonképpen a saját bizakodását nagyítja-erősíti fel a költő.

5. A dedikált Csorba kötetek közül ma négy ritka és ezért (is) érdekes darabot mutatok be.

Kosztolányi Dezső: Négy fal között : Versek. – 3. kiad. – Békéscsaba : Tevan, [1921]. – 61 p. ; 18 cm. – Kemény kartonba újra kötve. –Jó állapotban. – A könyv szennycímlapján: „Ebből a könyvből száz számozott példány készült a költő aláírásával. 51. szám Kosztolányi Dezső”. Kosztolányi autográf aláírása tintával. – Tulajdonbejegyzés a címoldalon: „Németh János Szhely, 1923. nov. 6.”

A kötet, melynek képeit itt nézhetik meg, a Pécsre költözött, de szombathelyi származású Bárdosi Németh János (eredeti nevén Németh János) költő tulajdona volt.

Arató Károly, Csorba Győző, Tüskés Tibor, Bárdosi Németh János, Kende Sándor, Pákolitz István. A 234. Csorba blog melléklete.

Lehetséges, hogy Bárdosi Németh János ezt a Kosztolányit Csorbának ajándékozta, hiszen nagy tisztelője volt a pécsi költőtársnak, akinek sok kötetet dedikált, sőt, egy barátjától kapott értékes breviáriumot Csorbának is ajándékozott:

Breviarium Romanum ex decreto SS Concilii Tridentini restitutum S. PII V Pontificis Maximi : Jussu editum aliorumque pontificum : Cura recognitum Pii Papae X auctoritate reformatum : Editio XI. juxta typicam, amplificata IX. Pars Aestiva. – Ratisbonae : Friderici Pustet, 1928. – 937, 248, 22, 38, 12, 4 p. : ill. ; 18 cm. – Bőrkötésben. – Kiváló állapotban. – Bibliofil kötet. – Bibliapapíron. – Tulajdonbejegyzés a címoldalon a cím alatt: „Koch [olvashatatlan keresztnév P. L.] Pécs”. – Az egyik szennylapon ceruzával írt „Kocsis L” és „ Farkas” valamint „Koch” tulajdonbejegyzések olvashatók, melyek közül a Koch és a Dr. Farkas neveket áthúzták. – A könyvben Bárdosi Németh János kézzel írt levele: „Kedves Győzőkém, Kocsis László barátom breviáriumát fogadd emlékül, szeretettel. Pécs, 1973. november 27. János” (Ratisbona Regensburg latin neve.)

A breviáriumot és ajándékozást tanúsító, a kötetben talált levelet itt mutatom be:

Bárdosi Németh egy Csorbának írt képeslapját Várkonyi Nándor Sziriat oszlopai című kötetének 1972-es kiadásában találtam meg. A képeslap szövege a kötet leírásában:

Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai. – Átdolg. kiad. – Bp. : Magvető Könyvk., 1972. – 577 p. : ill. ; 25 cm. – Dedikálás a címlap verzóján: „Csorba Győzőnek tisztelettel, szeretettel, igaz barátsággal Nándor 972. 10. 17.”. – A kötetben Bárdosi Németh János Jáki bencés apátsági templomot ábrázoló képeslapja: „Szombathely 1972 okt. 15 / Kedves Győző, a felejthetetlen szép vasi út befejezése előtt (holnap lesz az utolsó (ötödik) előadásom a Tanácsakadémián, meleg és ragaszkodó szeretettel gondolok Rád és kedveseidre, a Berzsenyi Dániel Könyvtár vezetőjének ölelésével is, kézcsókkal, nagy-nagy szeretettel: Bárdosi Németh János Teruska köszöntésével is.” Címzés: „Csorba Győző úr, József Attila-díjas költő, könyvtárvezető Pécs Damjanich u. 17.”. – Kötött.  [A Tanácsakadémiák a kor támogatott ismeretterjesztő-oktató fórumai voltak. Kiemelés tőlem: a meleg és ragaszkodó szeretettel gondolok Rád köszöntésnek akkor még nem volt a mellékzöngéje… P. L.]

Egy másik érdekes ajánlás ugyancsak Bárdosi Németh Jánostól:

Kolta János: Pécs … ősi város és mégis fiatal / [írta – –]. – Pécs : 1957, Pécs m. j. Város Idegenforgalmi Hiv., 1957. – 29 p., [2] t. : ill. ; 17 cm. – (Pécs Város Idegenforgalmi Hivatalának kiadványai). – Dedikálás a 3. oldalon a mottóul választott Bárdosi Németh János vers alatt: „Szeretettel: János”. – A füzetben A/5-ös írólapon levél, kézírással: „Győzőkém, szeretettel kívánunk a családommal családodnak jó ünnepeket és boldog újévet. Pécs 957. dec. 16. János”. A levél és az ajánlás is Bárdosi Németh Jánostól származik. – Fűzött. – Jó állapotban. – Dedikált. – Pécs, idegenforgalmi propaganda, útikalauz, 1957.

A könyv tulajdonképpen Pécs egyik első idegenforgalmi kalauza. Kolta János földrajztudós kötetét később,pl. 1975-ben, szebb kivitelben és bővített tartalommal is kiadták.

Szerkesztői hirdetmény!

Az 1916. november 21-én született Csorba Győzőre is emlékezve idén november 24-én, pénteken 17-19 óráig rendezzük a Csorba Társaság estjét a Tudásközpont kiselőadójában. Az esten az előírásoknak megfelelően megtartjuk a Társaság 2023. évi hivatalos közgyűlését, de az est első részében prof. dr. Nagy Imre előadása hangzik majd el, melynek „beharangozóját” itt közlöm, teljesen autentikusan, a professzor megfogalmazásában:

„A marslakó és az indián című előadás korunk két fontos nyelvészeti iskolájáról, a Chomsky nevéhez fűződő kognitivista elmélet és a Sapir-Whorf-féle nyelvi relativizmus vitájáról szól, egy irodalmár nézőpontjából. A globalista elmélet és a nemzeti elvű tradíció vitája, amely áthatja korunk gondolkodását, az anyanyelv státusának kérdését veti fel, ami egyszersmind az anyanyelv beszélőinek, az anyanyelvben élőknek felelősségét vonja maga után. Milyen lehetőségek kínálkoznak számunkra a jelzett elméleti vitának az erőterében? Az előadás nem válaszol a felvetett kérdésre, ez inkább egy nyelvész feladata lenne, de levonja a feleletnek az irodalom kínálta lehetőségeit. Hát ennyi lenne. A többit az előadásra bízom”

Én pedig a többit az előadóra bízom;). Mivel az előzetes tájékozódás után a fentieknél valamivel többet ismerek az előadásból, az előadót pedig – szerencsémre – már hosszú évek óta ismerem, nyugodtan ajánlom figyelmükbe. Jöjjenek és hallgassák meg. Érdekes és fontos, mondhatom napjainkra és a jövőre nézvést is lényeges kérdésekről lesz szó a Chomsky-elmélethez kapcsolódva.

Köszönöm figyelmüket.