Figyelem! Kérem, olvassa el a blog utolsó bekezdésében a szerkesztői hirdetményt is!

1. Szokás szerint két új videóval bővítettem a Csorba youtube-csatornát. Az egyik Csorba Győző emlékei a Jelenkor indulásáról (részlet), a másik Csorba Győző mondja Verseim sorsa című versét. Itt áttekintheti a csatorna tartalmát. (2023. XI. 18-án 66 föltöltés!)
Kérem látogassa a Csorba youtube csatornát, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers a válogatásomból:

CSAK A FELSZÍN

Ó, szép béke!
nincs a világon más csak béke!
Ha mennyei zsá-
molyáról letekint a hatalmas, elé ke-
vesebb mozgás tárul, mint az elé, ki zá-
portól vert tóra figyel.
Csak a felszín rezg alig el-
képzelhető remegéssel,
de hallgat a mély,
nyújtózik, alél-
tan – munkában kimerült barom éjjel.
Fehér fogainkat
vér futja be folyton,
vér jelzi a porban csöndes nyomainkat,
belek tekergőznek finom ujjainkra.
Ó, szép béke!
Nincs a világon más csak béke!
Semmi a harc, a kifor-
dult bél és semmi a vér,
semmi a porba tiport
arc és semmi a mér-
földekre hasító jaj. – Mert hallgat a mély,
nyújtózik alél-
tan, csak a felszín reszket,
mert hallgat a mély, csúf képeivel csak a felszin ijesztget.

Összegyűjtött versek. – Bp. : Magvető Könyvkiadó, 1978. – p. 127-128. – A Szabadulás c. kötetben nem jelent meg.

Csorba a verset fiatal korában, a Szabadulás című kötet (Pécs : Batsányi Társaság, 1947. – 46 p. ; 21 cm. – Batsányi Társaság Könyvtára. Szépirodalmi sorozat ; 1.) megjelenése körüli időben írta de csak az Összegyűjtött versekben Szabadulás részcím alatt, 1943-1947 alcímmel jelentette meg. A költő ebben az időszakban többször volt mélyen depressziós állapotban, lehetséges, ezt a verset zavart lelkének nyugtatására írta:

„Nincs a világon más csak béke!
Semmi a harc, a kifor-
dult bél és semmi a vér,
semmi a porba tiport
arc és semmi a mér-
földekre hasító jaj. – Mert hallgat a mély,
nyújtózik alél-
tan, csak a felszín reszket,
mert hallgat a mély, csúf képeivel csak a felszin ijesztget.”

Csorba gyakran élt az ellentétek nyújtotta feszültségteremtéssel. A megnyugtató szöveggel ellentétben a vers lüktető hangzása (tessék csak skandálni!), a szaggatott sorok a mondandó fordítottját jelzik: a békítő felszín (a szöveg) mögött izgatott, zavart mélység érezhető. A költő egész életében ezt az ellentétet próbálta feldolgozni (nem csak a verseiben!), ez vitte tovább és tovább, mind mélyebbre az emberi lélek rejtelmeinek kutatásába.

5. Akármit ígérek, akármin dolgozok, a hagyatékból, mindig a kezembe akad valami más. Most például a Fehér rozsda után Bertha Bulcsu egy másik kötete a Medvetáncoltatás. Az előbb idézett blogban is írtam róla, de a következőben – miután újra elolvastam – részletesebben ismertetem. A különös szerkezetű és tartalmú kötet igazán megérdemli a figyelmünket, különösen azokét, akik a kötetben alkalmazott „duplafalú” szerkesztést is szeretik és a Balatonnak is szerelmesei, mint én. (Persze, én csak a Rába után.)
Ennyit kedvcsinálónak a következő alkalomra.

6. Most pedig egy újabb könyvritkaság, Rába György első kötete Csorba Győzőnek ajánlott példánya. A könyv leírása:

Rába György: Az Úr vadászata : Versek. – Bp. : Hungária Könyvk., [1943]. – 42 p. ; 25 cm. – Dedikálás a szennycímoldalon a cím alatt: „Csorba Győzőnek őszinte nagyrabecsüléssel Rába György 1945. szept. 10.” [A datálás másfajta tintával, de Rába Gy. kézírásával.]. – Fűzött.

A „Rába György” keresésre Csorba könyvtárának katalógusa 42 választ ad. A 42 találat túlnyomót többsége Rába György önálló kötete vagy általa szerkesztett, összeállított kötet és szinte mindegyik dedikált. Ez is mutatja, hogy a két szerző mennyire becsülte egymást. A vékony kötet dedikálása pedig azt is jelzi, mennyire korai ez az ismeretség és barátság. Mint az is, hogy az utolsó dedikált kötet 1994-es, vagyis a Csorba halálát megelőző évben érkezett a költő címére. A barátság 1945-től 1994-ig, majdnem 50 éven át tartott.

Rába György: Közbeszólás. – Bp. : Liget Műhely, 1994. – 89 p. ; 22 cm. – (Liget könyvek). – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Csorba Győzőnek, a régi, baráti szeretettel Rába György”. –  ISBN 963 7907 26 2 fűzött. – Jó állapotban. – A kötetet halála előtt nem sokkal kaphatta Csorba és betegsége miatt valószínű már nem is olvasta el!

A két alkotó barátságának erejére utal az is, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban lévő Csorba hagyatékban 57 Rába Györgytől kapott levél található. Mivel egészen biztos, hogy Csorba minden levélre válaszolt, tehát ha minden válaszlevél előkerülne, több mint 110 darabos levélgyűjtemény lenne összeállítható. Egyszer ezt a levelezést is érdemes volna feldolgozni…

Az Úr vadászata című kötetet itt mutatom be:

A címoldalt külön nem szkenneltem, az a borítóval teljesen megegyezik.
A verseket olvasva szembeötlő a Csorbáéhoz hasonló filozofikus, meditatív hangnem. Nyilvánvaló, hogy a két alkotó miért került közel egymáshoz. Rónay László elemzése is erre mutat, sőt más hasonlóságokat is felfedezhetünk a két költő között az elemzésben. Az idézetben általam kiemelt szavak a Csorba versek sokaságára is alkalmazhatók.

„[Rába György. P. L.] A Magyar Csillagban jelentkezett, s első kötete, Az Úr vadászata (1943) jellemző dokumentuma volt a legfiatalabbak tétova világérzésének, magányának. „Órjás lépteivel jön, jön az ősz felém… / Dér hull, szálfa zuhan bennem is, arcomat tört gallyak sebzik s nyersen a férfikor / őrjöngő szele szántja föl.” Rendszerint egy természeti képpel indította költeményeit, s tompa színekkel, de az expresszionista versformálás iránt sem érzéketlenül idézte a halált és az elmúlást: [Kiemelés tőlem: P. L.]

A múlt éjjel meghívtam asztalomhoz
barátkozásra az Ifjú Halált, –
ezüst köntösben vártam és fölöttem
jobbról, balról egy kardos angyal állt.

(Váza-feliratok)”

Rónay László: Rába György (1924)
In: A magyar irodalom története VIII. kötet A magyar irodalom története 1945–1975. II. A költészet. Az újhold költői. Az 1943-ban kiadott kötetet végül 1945-ben küldi el és ajánlja Csorbának Rába György.

Rába György verset is ajánlott Csorbának, de kritikát is írt róla. Bertók László Csorba bibliográfiája 14 találatot ad a nevére.

RÁBA GYÖRGY
A vers fennsíkján

A meredélyen
a síkon vízmosáson
süppedékes felvégen
csúszkálva elterülve
négykézláb indákba léggyökerekbe
függeszkedve révülten két marokkal
apróvad szerepében
megszaggatva vérig hasítva
föltakart arccal a tetőnek
s ha nincs tovább
a fennsíkról jobbra-balra
legyűretlen új meredély
hatalma és távolról derengnek
taposatlan gőgű csúcsok.

(Megjelent a Csorba Győző 75 éves születésnapjára egy példányban készült, Csorba Győző 75 című, Csorba Győző Emlékszobában kiállított köszöntés-gyűjteményben, Rába György kézírásával, a 13. lapon.)
Azt gondolom, ritka az ilyen mély barátság, talán érdemes volt bemutatni a fentiekben.

6. És hogy ne legyen „száraz” a blog, egy személyes emlék, egy Noémi lányának Révfülöpre írt Csorba levél 1992-ből.

A költő már túl volt egy súlyos műtéten (ld. [Aludtam s késekkel kutattak…], 1986. Hátrahagyott versek, Pécs, Pro Pannonia 2000, ld. még ugyanott a vershez tartozó 195. jegyzetet), de teljesen nem gyógyult meg, kézírása is erre utal. Gyerekeit, unokáit azonban – mint az a levélből is kiderül – rendületlen szeretettel szerette, mondhatni imádta. Azt hiszem, a levél szövege a kissé kusza írás ellenére is jól olvasható, azért idemásolom:

Pécs 1992. aug. 10.
Drága Cilikénk, Hát Te is komolyabb let-
tél egy kerek esztendővel.
Kérjük, hogy az Úristen
vigyázzon Rád akkora szere-
tettel, mint idáig, s mint aho-
gyan Te is szeretted Őt és szereted
most is.
Őrizzen meg egészségben és
erőben kedves Családoddal együtt.
Szeretnénk, ha érzenéd,
hogy mi Téged születésedtől fogva
nagyon-nagyon szeretünk és szeretni
is fogunk halálunkig.
!Abcúg tót, abcug bordi!!
Ami meg itt van a boríték-
ban, az fagylaltra való.
Csóközön!!
Viki papa Ancika”
(Viki papa a költő „családi és rokoni neve”, Ancika a hű feleség Margitka. Csorba a személyes névmásokat, megszólításokat (pl. itt Családoddal) mindig nagybetűvel írta.

Révfülöpi kép 1988-ból a megajándékozott gyerekekről:

Az összes unoka és egy lány…

Szerkesztői hirdetmény!

Az 1916. november 21-én született Csorba Győzőre is emlékezve idén november 24-én, pénteken 17-19 óráig rendezzük a Csorba Társaság estjét a Tudásközpont kiselőadójában. Az esten az előírásoknak megfelelően megtartjuk a Társaság 2023. évi hivatalos közgyűlését, de az est első részében prof. dr. Nagy Imre előadása hangzik majd el, melynek „beharangozóját” itt közlöm, teljesen autentikusan, a professzor megfogalmazásában:

„A marslakó és az indián című előadás korunk két fontos nyelvészeti iskolájáról, a Chomsky nevéhez fűződő kognitivista elmélet és a Sapir-Whorf-féle nyelvi relativizmus vitájáról szól, egy irodalmár nézőpontjából. A globalista elmélet és a nemzeti elvű tradíció vitája, amely áthatja korunk gondolkodását, az anyanyelv státusának kérdését veti fel, ami egyszersmind az anyanyelv beszélőinek, az anyanyelvben élőknek felelősségét vonja maga után. Milyen lehetőségek kínálkoznak számunkra a jelzett elméleti vitának az erőterében? Az előadás nem válaszol a felvetett kérdésre, ez inkább egy nyelvész feladata lenne, de levonja a feleletnek az irodalom kínálta lehetőségeit. Hát ennyi lenne. A többit az előadásra bízom”

Én pedig a többit az előadóra bízom;). Mivel az előzetes tájékozódás után a fentieknél valamivel többet ismerek az előadásból, az előadót pedig – szerencsémre – már hosszú évek óta ismerem, nyugodtan ajánlom figyelmükbe. Jöjjenek és hallgassák meg. Érdekes és fontos, mondhatom napjainkra és a jövőre nézvést is lényeges kérdésekről lesz szó a Chomsky-elmélethez kapcsolódva.

Köszönöm figyelmüket.