ÁJULÁS

Függélyes csőben lefelé −
Nem tartott meg kezed hiába fogtam
Csengett-bongott a levegő
fülem körül süvöltött egyre jobban
Zuhantam a halál felé
Jajodra ébredtem hideg lucsokban

(Megjelent: Séta és meditáció; Összegyűjtött versek)

Mint az előző Csorba blogban is írtam „Csorba nehezen élte meg az éjszakákat, szorongásai elalvás előtt gyötörték legerősebben, a depresszió sokszor ilyenkor tört rá, aztán ha nehezen rászállt álom, akkor is, abban is a végső kérdésekkel foglalkozott a soha nem fáradó elme.” Hozzáteszem most, olyan rémálmok is gyötörték a tériszonnyal is sokat kínlódó költőt, mint a zuhanás, a versben leírt esetben például tetézve a „függélyes” csőbe való bezártság érzésével. Az elmúlás elleni küzdelem látomásos költői világa, szuperérzékenysége nyilvánvalóan összefügghet félkarúságával.