Dr. Sárvári Csaba fotója a facebookról https://www.facebook.com/photo/?fbid=6214966575204852&set=a.339753546059547
ÁJULÁS
Függélyes csőben lefelé −
Nem tartott meg kezed hiába fogtam
Csengett-bongott a levegő
fülem körül süvöltött egyre jobban
Zuhantam a halál felé
Jajodra ébredtem hideg lucsokban
(Megjelent: Séta és meditáció; Összegyűjtött versek)
Mint az előző Csorba blogban is írtam “Csorba nehezen élte meg az éjszakákat, szorongásai elalvás előtt gyötörték legerősebben, a depresszió sokszor ilyenkor tört rá, aztán ha nehezen rászállt álom, akkor is, abban is a végső kérdésekkel foglalkozott a soha nem fáradó elme.” Hozzáteszem most, olyan rémálmok is gyötörték a tériszonnyal is sokat kínlódó költőt, mint a zuhanás, a versben leírt esetben például tetézve a “függélyes” csőbe való bezártság érzésével. Az elmúlás elleni küzdelem látomásos költői világa, szuperérzékenysége nyilvánvalóan összefügghet félkarúságával.
5. Végül pedig a Jelenkor tallózgatása közben fellelt 2017-es írás és Cseri László fotóesszéje eszembe juttatta a pécsi Kálvária-dombot. Figyelmükbe ajánlom a képes összeállítást. Én magam pedig hamarosan felkeresem a régen nem járt Kálváriát…
Köszönöm dr. Sárvári Csabának az emlékeket idéző bejegyzést, önöknek pedig a köszönöm a kattintást.