402. Csorba blog. Csorba Győző: A tavaszi kert és gazdája. Babits Mihály: Esti kérdés. Szabó László Gyula és Pécs gyógyszerészet-története
2026.05.16.403. Csorba blog. Apróságok. Pünkösdi üdvözlet.
A 403. Csorba blog melléklete. Ismeretlen festő. Pünkösdi kép. Mechelen Belgium. St. John's Church
Mindenkinek áldott szép pünkösdöt kívánok! A blog a pünkösdi üdvözleten kívül tényleg csak apróságokról szól.
A 403. Csorba blog melléklete. Ismeretlen festő. Pünkösdi kép. Mechelen Belgium. St. John’s Church
Pünkösdi igehirdetés. „Pünkösd, amikor minden a helyére kerül” Lovász Krisztián (Hajdúsámson)
„Megértés. Kedves Testvérek! Ez a legfontosabb ajándéka az első pünkösdnek. A tömegből sokan megértik a tanítványokat. Megértik az Isten felséges dolgainak sorát; és itt álljunk meg egy szóra. Pünkösdkor nincsenek olyan nagy külsőségek, mint akár karácsonykor, vagy húsvétkor. Nincs olyan kényszeres előkészület. Nincsenek olyan mozgások, mint Betlehemben, vagy Kajafás udvarán, vagy akár a Golgota hegyén. Pünkösdkor csupán annyi történik, hogy elkezdődik a megértés. Pünkösdkor minden a helyére kerül. Igaz, hogy az az első kérdés, hogy „Mi akar ez lenni?”, s ez teljesen természetes, mert abban a pillanatban még nem értették meg, hogy itt az égből, most nem angyalok tucatjai érkeznek, hanem a Szentlélek mindent legyőző ereje, és megvilágosító fénye”
1. Mi lehetne más a mai versajánlóm: József Attila: Pünkösd előtt. Előadja Zámbori Soma. A vers többrétegű értelmezésre ad lehetőséget. Én most az utolsó versszakot értelmezem, szabad asszociációval:
Szent vagy s ha mégis lenyilaz az Éhség,
Mint vadludat rozsdás vessző találja,
Ne sírj, dalold el híres éneked,
Hogy nyögve várjanak ujabb csodára!
Bizony, nyögve várjunk újabb csodára.
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a Csorba-youtube csatorna videóira, vagy ajánlja ezt az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást.
Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Csorba verseiben 152 alkalommal található meg a lélek szó, de a pünkösdi értelmezésben egyszer sem. Most mégis kiválasztok egy „léleKidéző” verset (nem a Lélek és ősz-t), hanem a Biztató címűt.
Amint megérted egyre jobban,
hogy mankód s nem marsallbotod van
Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára, igazgató
A 403. Csorba blog mellélkelete. 1 centime 1966-ból. Hátlap a névértékkel.
A 403. Csorba blog mellélkelete. 1 centime 1966-ból. Előlap
Hogy mégse csak apróság legyen a centime-bejegyzés , idemásolok egy hosszabb Csorba idézetet, mely a francia úthoz kapcsolódik:
Egy fordításomat nagyon sajnálom, pedig, azt hiszem, azzal lehetne valamit kezdeni. Mikor én Franciaországban voltam, egy magyar nő volt a patrónám. Férjével úgy keveredett össze, hogy az a kolozsvári egyetemen volt francia lektor. Mikor visszamentek Párizsba, a férje az ottani egyetemen kapott valamilyen állást. Egyszer Nógrádi Róbert, a pécsi színház akkori igazgatója Franciaországban járt. Ugyanez a nő kísérte, és Nógrádival elküldte férjének egy groteszk színművét, hogy fordíttassa le velem, aztán tűzze műsorra. A darab azt a címet kapta, hogy Arisztotelész rablólétrája. Az eredeti címe nem ez volt. Tartalma röviden annyi, hogy Nagy Sándornál fogságban van egy királylány, Nagy Sándor nevelőjénél, Arisztotelésznél pedig annak a királylánynak az első udvarhölgye. Az udvarhölgy a darab végére elérte azt, hogy Arisztotelész négylábra ereszkedve a hátán vitte a csinos udvarhölgyet, és Nagy Sándor is mindenre hajlandó volt, amit a rab királylány kért tőle. Vagyis a szépség és a hatalom, a szépség és az ész ironikus találkozásáról volt itt szó, ekörül forgott a történet. A szépség hatására mindenre képesek voltak ezek az emberek; az egyik bölcs volt, a másik a fél világ ura, és a gyönyörű kis fruskák, húszegynéhány éves teremtések mindent el tudtak náluk érni. A fordítást odaadtam a Pécsi Színháznak, de nem merték műsorra tűzni. A nagyon kevés szereplő és a darab rafinált értelmezési lehetősége miatt féltek a bukástól. Én igen jókat nevettem rajta, és nagy élvezettel fordítottam. Érdekes, hogy az írója egy szobatudós-szerű alak volt, vékony, beteges alkat, mégis egy ilyen vérbő, gazdag művet tudott írni.
Ezen kívül is fordítottam sok mást. Fordítóként jöhet a színház, úgy nem zavar. Lehet, hogy azért, mert nem közvetlenül az én szövegemet cincálják szét.”
Az említett fordítások megjelentek kötetben is: a könyv borítója és a könyv címlapja. A drámafordítások – Eschner, Eugen: Gergő király. Színmű 3 felvonásban); Hauptmann, Gerharhart: A patkányok (Die Ratten); Régnier, Robert: Arisztotelész rablólétrája (Dieux, belles et betes). Történelmi groteszk 6 képben – elolvashatók itt.”
Első öröm akkor ért, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum befogadta. Ettől kezdve kutathatóvá vált az anyag, mely a Kézirattár gyűjtemények polcaira került, több más ismert hírességgel egy helységbe. Polc-szomszédságban Babits Mihállyal, Móricz Zsigmonddal, József Atillával, Ady Endrével…, és még sorolhatnám. DE a legnagyobb elégedettséget és örömet az okozza, hogy már sokan használják, kérdésekkel keresnek meg olvasók és nyelvészek egyaránt. Keresik…
A PIM két munkatársa már több tanulmányt közzé is tettek a PIM-blog oldalon.
– Sulyok Bernadett készítette a Várkonyi Nándor életműkiadás utolsó kötetének jegyzeteit, mely 2025-ben jelent meg „Prózák, versek, levelezés Kodolányi Jánossal 1954-1968” címmel (Széphalom Könyvműhely).
– Még friss a nyomdafesték a Komáromi Csaba által összeállított és szerkesztett könyvnek „A ragaszkodás kölcsönös volt…” Pappenheim-levelek Várkonyi Nándornak címmel, a PIM kiadásában (egyelőre a Múzeum ajándékboltjában már kapható).
Családunk hálás köszönettel tartozik mindkettőjüknek!!!
A 403. Csorba blog mellékelte. Ismeretlen címer
A fénykép csak így sikerült. De azért így is jól látható a téma, egy (talán) családi címer. Gobelinszerű munka, keretbe foglalva. Ha agyoncsapnának se tudnám, hogyan került hozzánk. (Családtagjaim sem tudják.) Kerestem interneten, címertárakban, sehol nem leltem. Ha valaki felismerné, kérem, írja meg nekem a forrást. Én kuruckorra vagy török elleni harcokra gyanakszom…
10. Egy régi képkeret szintén a lomtalanítás közben került elő. A keret felső részének hátulján ez a felirat található.
A 403. Csorba blog melléklete. Kaufmann Antal képkeretező
Ha pécsieknek mond valamit, kérem, osszák meg tudásukat olvasóimmal. Én ennyit tudok:
„A templom főoltárának restaurálása. Néhai özvegy Szauter Gusztávné a belvárosi templom nagy jótevője tudvalevőleg nagyobb összeget adományozott még életében, hogy a belvárosi plébáni templom művészi rokokó főoltára, szószéke s a Sz. Alajos oltár újból megaranyoztassanak. A hónapokon keresztül tartó munka most nyert befejezést. A minden tekintetben kitünően sikerült munkát Kaufmann Antal pécsi aranyozó mester végezte. A belvárosi egyház község hálából az elhunyt adományozó lelkiüdvéért november hónapban gyász misét mondat a belvárosi templomban.
In:
Ennyi talán elég is mára. A következő blogban Csorba Az öreg Milton című versét ajánlom és bemutatom a Költő felel című minikönyvet. Eredetileg – mint apróságot – azt is ma akartam bemutatni, de így is nagyon hosszú lettem, hagyom hát jövő hétre.
Köszönöm figyelmüket.
