Csorba Győző Simon Bélának (balra) dedikál. Csorba mellett Ágh István. A 98. Csorba blog melléklete.
Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
A mai Csorba vers: Megint tavasz. (Megjelent: Görbül az idő. Bp. : Magvető, 1985.) A vers a linkről meghallgatható a költő előadásban is. Csorbát már a tavasz sem hatja meg, jól tudja, mi következik. Szeretett kertjének naponta figyelt élete adja a példát:
Mandula-, kajszi-, meggyvirág s a fűben
ibolya-foltocskák. Holnaputánra
hervadás, majd gyümölcs (ha jól megy), aztán
megint az ősz s a tél kálváriája.
Unja már a változás örök törvényét, s szeretné, „ha kizökkenne a rend a szokottból”, mert
„Akkor még… akkor még talán… De lelkem
(poros hasonlat) elfáradt madár már,
s ha villám vág is mellette a fába,
csak odanéz, bólint, s tovább se száll már.”
A Csorba Győző Társaság 2021. évi közgyűléséről.
A közgyűlés dokumentumait alább mutatom be. Egyelőre aláírások nélkül. Az aláírásokat hamarosan pótolom, az oldalakat frissítem, a frissítésre felhívom a figyelmet.
A Csorba Győző Társaság 2021. évi közgyűlésének jegyzőkönyve
Pintér László beszámolója a Csorba Győző Társaság 2021. évi közgyűléséről
Bársony Kinga könyvelő jelentésének befogadó nyilatkozata
A Csorba Győző Társaság 2021. évi közgyűlésének jelenléti íve. (A tagsági díjat fizető 17 tag közül 12 jelenléte elégséges a taggyűlés érvényességéhez. Roisz Andrásné e-mailban erősítette meg részvételét, az e-mailt itt mellékelem.)
Bárdosi Németh János dedikált kötetei Csorba könyvárában.
Csorba Győző jó barátságban volt Bárdosi Németh Jánossal, ezzel a kedves, szerény, barátságos költővel, aki Pécsett élte élete nagy részét az 1940-es évek elejétől, barátai, kortársai, ismerősei szeretetének melegével övezve. Csorbával különösen jó viszonyt ápolt, ezt a Csorbának dedikált és ajándékba adott kötetek is bizonyítják. Bárdosi Németh Jánosról itt és itt is olvashatnak. Bárdosi Németh János emléktáblája szülőházán. (Szombathely, Széll Kálmán u. 37.)
A kötetet Bertók László állította össze, borítóját a költőről készített Martyn Ferenc rajz díszíti.
Bárdosi Németh János verse az új szántódi kompról. A montázson a szerző aláírása és a rév rajza is látható. A vers, amelyet a szerző bátyjának („Iván Bátyámnak” = Orosz Iván költőnek, aki Szombathely polgármestere volt.”) ajánlott ugyanitt a szerző kézírásával is megjelent. A kézirat után „Bárdosi Németh János kéziratának margójára” címmel Németh István Péter „kísérő írása” is olvasható.
Egy közös kép a pécsi alkotókkal:
Balról: Arató Károly, Csorba Győző, Tüskés Tibor, Bárdosi Németh János, Kende Sándor, Pákolitz István. (1974) (In: Jelenkor. Pintér László albuma. Itt több kép is látható, amelyen Bárdosi Németh János szerepel.)
A képen szereplőkről Pákolitz István bökverseivel „illusztrálva” itt írtam. Nagyszerű, találó jellemrajzok. Bárdosi Németh Jánost így „mutatja be” Pákolitz:
Bukolikus
Neve-híre általános,
bárd-viselős, vagyis bárdos;
ilyeténképp, vagy: namármost
bárd Bárdosi Németh János;
amikor még Jancsikám volt,
gól nélkül védte a hálót;
zúgott is a nagyária:
Hajrá, hajrá, Szabária!
– rójja versét az Időbe,
Sorsunk-ba és Irottkő-be,
Dunántúl-ba, Jelenkor-ba,
Ill(y)és szekerébe fogva;
még a krajcárja se hamis,
ezért futja prózára is;
nem bort iszik: málnaszörpöt,
– nem is szedi rá az ördög.
(Bárdosi Németh János, † 1981)
A Bárdosi Németh János utca Szombathelyen
Csorba így emlékszik barátjára A város oldalában című beszélgetéskötetben: „De ez csak kitérő. Ott tartottam, hogy Esztergár zenészeket hívott [Pécsre. P. L.]. Gyűjtögette ide a tehetséges embereket. Már tárgyalásban volt Takáts Gyulával és Jankovich Ferivel. Őket is ide akarta csalogatni. Bárdosi Németh Jánost idehozta Szombathelyről. Természetesen Várkonyi Nándorral is nagyon jó viszonyban volt.” Másutt Csorba így mesél Csuhai Istvánnak: „… Várkonyi Nándor … a konszenzust meg tudta valósítani a legkülönfélébb irányok között. Bár szíve a népiekhez húzott, és Kodolányival olyan kapcsolatban volt, hogy Kodolányi kívülről, messziről szinte félig szerkesztette a lapot. De Nándor nem szólt bele, hogy Weöres Sándor és baráti köre, akik nem voltak népiek, ők is megjelenjenek. Ennek lett a következménye, ami egyszer Bóka László és köztünk történt. Ugyanis megjelent egy verseskötete, és éppen én írtam róla kritikát. Nem mondhatom, hogy nagyon lelkeset. Bóka ezt úgy viszonozta, hogy a Magyar Nemzetben írt rólunk egy cikket Egy király, egy cigány címmel. Ezzel arra utalt, hogy éppen úgy megjelent nálunk az erdélyi Nagy Istvánnak, a kommunista írónak valamelyik műve, mint ahogy megjelent Kodolányi vagy Weöres Sándor. Tehát hogy a legkülönfélébb irányzatoknak adtunk helyet. Én akartam a cikkre válaszolni, meg is írtam a válaszomat, de a Magyar Nemzet nem közölte. Odaadtam Bárdosi Németh Jánosnak, aki akkor még Szombathelyen élt, és az Írott Kő című lapot szerkesztette. Bárdosi János közölte az én válaszomat, és mellette egy különlenyomatot készíttetett, nem is tudom már, hány száz példányban. Ezeket szétküldtük mindenfelé. Így tudtunk védekezni. [Kiemelés tőlem. P. L] Bóka, sajnos, amikor a háború után kulturális államtitkár lett, és itt Pécsett eljött egy művészeti hétre, még akkor is kimutatta rosszallását ellenünk. Más oka nem lehetett, mint hogy az ő könyvéről nem írtunk jó kritikát.”
A kötetben megint másutt Csorba így beszél: „Bárdosi Németh János itt Pécsett, közvetlenül a háború után „pénzügyminiszter” lett. Tudni kell, hogy Bárdosi Németh János a városi számvevőség feje is volt. Abban az átmeneti időszakban, a koalíciós időkben óriási pénzügyi problémái voltak a városnak. Kénytelen volt emiatt külön pénzt kibocsátani, „pécsi pénzt” – sajnos, ebből nekem nincs –, és ezen, ugyanúgy, mint most a Nemzeti Bank valamilyen főemberének a forinton, Bárdosi Németh János aláírása is szerepelt. Akkoriban őt ez egészen elfoglalta. Megpróbáltuk a kötetét kiadatni, amikor Béládi Miklós volt a Magvető irodalmi vezetője, és Simon István is nem-tudom-én-mi volt ott. Egyszer itt jártak Pécsett, próbáltam őket agitálni, bár erre nagy szükség nem is volt. Ismerték őt jól, kérdezték is, hogy 44-ben jelent meg az utolsó kötete; azóta már eltelt tizenvalahány év, azalatt nem írt semmit se? Hát miért nem próbált jelentkezni? Végül nagy nehezen megjelent egy kötete, meg még néhány kötete. De ő akkor már kicsit kicsúszott az irodalomból. Őrzött négy-öt házilag legépelt és bekötött kötetet, de kinyomtatott kötete nem volt. Sajnos, elvesztette azokat a jó éveket, amelyek alatt nyugodtabb körülmények között írhatott volna, és amikor a megjelenés még igazán sarkallta, inspirálta volna őt valami nagyobbra.”
Csorba úgy vall magáról, hogy abba Bárdosi Németh Jánost is belefoglalja: „Abban is nyilván apámnak voltam az örököse, hogy szeretek sok mindennel foglalkozni. Most már tudod, hogy milyen vállalkozó szellemű volt édesapám. Ezekből én annyit örököltem, hogy amit egyáltalán képes vagyok csonkaságom miatt megcsinálni, abba én mindig szerettem beleavatkozni. Szegény Bárdosi Németh János – saját bevallása szerint – nem tudott egy villanyégőt becsavarni. Megható dolog az ilyesmi az én számomra. [Kiemelés tőlem. P. L.] Én nemcsak ezt, de ami a lakásban megcsinálható, és nem valami különösen veszélyes dolog, és amit, mondom, meg tudok csinálni a kezem miatt, abba én mindegyikbe belekezdek. Amikor még lányaim otthon laktak, és kisebbek voltak, akkor mindig valamelyikőjük volt a kis segédem. Hol szidtam őket, hol ők szidtak engem. Ha valami nem sikerült, természetesen rájuk fogtam, hogy nem jól tartották ezt meg azt. De ezt örökölhettem édesapámtól is, mert ő is úgy vélte magáról, hogy botcsinálta polihisztor volt.”
Csorba Győző verse Bárdosi Németh Jánosnak.
TELJESSÉG ÉRLELŐDIK
Bárdosi Németh Jánosnak
Fakult fényekről áradozni
biztat-e ragyogást kivánót?
Naponta egyre súlyosabb
a nappal súlyosabb az éjjel
és csak fájó emlékezés
és csak sajgó nosztalgia
a karcolatlan tiszta fény
A kudarc-gyűjtő zsákja mélyén
a teher óránkint növekszik:
ezzel csábítson dicsekedjék?
Biztatás helyett elriaszt
szavaiban nincs értelem
aki hallgatja egyre csak
„Nem” „Nem” „Nem” – ingatja fejét
Egyetlen kör se tud születni
görbe vonalak mindhiába
de vissza nem térnek magukba
kiszálkásodnak végeik
valahová az űrbe futnak
s akinek erre füle van
hallhatja jajveszékelésük
Mégis teljesség érlelődik
s a kudarcok a szétbolyongó
görbék jó törvényt teljesítenek
s nem esztelenség a dicsekvés:
aki hallgatja meglehet
„Nem” „Nem” „Nem” – ingatja fejét
de nagyon bent „Igen”-t motyog
Bárdosi Németh János verse Csorba Győzőnek, 60. születésnapjára.
Épüljön erődnek
Csorba Győző köszöntése
A szorongást és szívet mindig elrejtetted, de az életet kimond-
ta szavad, érctömbökbe faragva, időtálló-keményen. A lényeget
tudtad, a rendkívülit, a mélyben-szunnyadó valót.
Szobor a versed: ez könnytelen könny, az cirógatás, többször
csak szemmel, a felhős zordság alatt is fény és erősség. S egy-egy
rímed felröppenő madár, kezed melegétől sziklák magasába száll
és énekel, énekel…
Éneke fájó: születés-halál könyörtelen dallamával.
Egyszerre lát bölcsőt és koporsót. Ebből az a törvény születik:
megadni életnek-halálnak a maga jussát. A közbeeső időben mun-
kába fogni testet és lelket: a lélek évadai szerint szeretni, szülni,
sétálni, meditálni, kifogni a leselkedő Rémen. Férfias szemérem-
mel ajándékot adni családnak, világnak, soha be-nem -vallani az
adni tudót, a maga-maradottat.
Mert arra ítéltetett az ember: másoknak adja magát, házat
épít, fát ültet, verset ír fogyhatatlan hittel. Bánjunk vele komo-
lyan, ahogy a gyerekkorban tudtuk a sárkányt eregetni vagy az el-
ső csók ízével tűrni a halál harapásait.
Azért jöttünk a világra, hogy megtegye dolgát az ember ko-
nokan, keményen, tudva: ki-ki csak maga végezheti el eszével, szí-
vével, kezes szerszámaival.
A vers épüljön erődnek: őrizze az embert.
In: Jelenkor. 1976. 19. évf. 11. sz. A Csorba Győző 60. születésnapját köszöntő tematikus szám itt elérhető. Ajánlom figyelmükbe a Csorbának és Csorbáról írt számos verset, emlékezést.
Bárdosi Német dedikálások Csorba könyvtárának köteteiben.
Könyvek, amelyeket Bárdosi Németh János ajándékozott és ajánlott Csorbának:
Breviarium Romanum ex decreto SS Concilii Tridentini restitutum S. PII V Pontificis Maximi : Jussu editum aliorumque pontificum : Cura recognitum Pii Papae X auctoritate reformatum : Editio XI. juxta typicam, amplificata IX. Pars Aestiva. – Ratisbonae : Friderici Pustet, 1928. – 937, 248, 22, 38, 12, 4 p. : ill. ; 18 cm. – Bőrkötésben. – Kiváló állapotban. – Bibliofil kötet. – Bibliapapíron. – Tulajdonbejegyzés a címoldalon a cím alatt: „Koch [olvashatatlan keresztnév P. L.] Pécs”. – Az egyik szennylapon ceruzával írt „Kocsis L” és „ Dr. Farkas” valamint „Koch” tulajdonbejegyzések olvashatók, melyek közül a Koch és a Dr. Farkas neveket áthúzták. – A könyvben Bárdosi Németh János kézzel írt levele: „Kedves Győzőkém, Kocsis László barátom breviáriumát fogadd emlékül, szeretettel. Pécs, 1973. november 27. János”
Kolta János: Pécs … ősi város és mégis fiatal / [írta – –]. – Pécs : 1957, Pécs m. j. Város Idegenforgalmi Hiv., 1957. – 29 p., [2] t. : ill. ; 17 cm. – (Pécs Város Idegenforgalmi Hivatalának kiadványai). – Dedikálás a 3. oldalon a mottóul választott Bárdosi Németh János vers alatt: „Szeretettel: János”. – A füzetben A/5-ös írólapon levél, kézírással: „Győzőkém, szeretettel kívánunk a családommal családodnak jó ünnepeket és boldog újévet. Pécs 957. dec. 16. János”. – A levél és az ajánlás is Bárdosi Németh Jánostól származik.– Fűzött. – Pécs, idegenforgalmi propaganda, útikalauz, 1957.
Kosztolányi Dezső: Négy fal között : Versek. – 3. kiad. – Békéscsaba : Tevan, [1921]. – 61 p. ; 18 cm. – Kemény kartonba újra kötve. – A könyv szennycímlapján: „Ebből a könyvből száz számozott példány készült a költő aláírásával. 51. szám Kosztolányi Dezső”. Kosztolányi autográf aláírása tintával. – Tulajdonbejegyzés a címoldalon: „Németh János Szhely, 1923. nov. 6.”. A kötet valószínű Bárdosi Németh János Pécsre költözött, de szombathelyi származású költő tulajdona volt.
Köszönöm, hogy elolvasták egy barátság dokumentumait.
1 Comment
[…] 3. A Jelenkor folyóirat facebook-bejegyzésének idézésével emlékezem a 120 éve született Bárdosi Németh Jánosra. Szívből szerethető barátságos ember, halkszavú költő volt. Bárdosi Németh Jánosról ill. Csorbának dedikált köteteiről itt írtam a honlapon. […]