Sietek, mert a héten sok dolgom volt, de nem akarom kihagyni ezt a hetet sem, „blogilag”. Ezért nem próbálkozom letöltéssel, viszont felteszek minden kedves követőmnek egy kérdést.
Most kaptam az egyik legszorgalmasabb olvasómtól egy mondat kíséretében „Ady” verset. Másolom a mondatot és a verset is:

„Mennyi versét nem ismerem.” – így szól a mondat.

Ady Endre: Ne váltsd apróra

Ne váltsd apróra szíved kincseit,
ki mindent akar, mindent elveszít”
Hamis gazdagság, illanó illúzió,
a tudás az mi legyen mérvadó!
Legyenek előtted színes kövek.
Ne rogyj meg, állj mint a cövek!

Boldogságot akarj, s szerelmet,
átélni a valót, s nem lehetetlent,
„Ami fél azt ne fogadd
egészet akarj és egészet adj.”
Ne légy koldusa az érzelmeknek,
ne örök rabja a rossz lelkednek!

„Ne váltsd apróra szíved kincseit,
ki mindent akar, mindent elveszít.”
ne legyen hited benne délibáb,
mozduljon meg minden mi báb,
„Ami fél azt ne fogadd
Egészet akarj és egészet adj.”

Mit ne mondjak: a vers nekem sem ismerős Ady-versként, de másként sem. Megkérdezem hát: tud-e valaki erről az Ady versről? Vagy ez csak afféle hoax?

És a szokásos bevezető:

Epigrammák, a költő előadásban.

Idemásolom az előző blog magyarázó bejegyzését, ne kelljen kattintani annak, aki lemaradt róla:

Csorba szerette a humort, főképpen fiatalabb korában. Így beszélt erről:
„…én régen elég sok epigrammát, humoros verset írtam, és mostanában azon veszem észre magam, hogy már alig tudok egyet is. Megnéztem az újabb köteteimet, és elvétve találtam köztük ilyet. Elsorvasztotta bennem a humoros vénát a halál fölötti elmélkedés. Nem mondom, hogy nem szeretek nevetni, és hogy a humort nem kedvelem. Nagyon szeretem és csodálatos dolognak tartom, és azt hiszem, nem véletlen, hogy egyedül az ember tud nevetni az összes élőlény közül. Még a blőd humort is szeretem. De úgy látszik, most már nem tudok ilyesmit produkálni. Tudod, azok sem viccek voltak, amiket én régen írtam…
CSI: – Valami derű…
CSGY: – Nem derű. A derű alighanem belőlem hiányzik.
CSI: – Úgy értem, hogy a versek már nem ilyen derűsek…
CSGY: – Nem, nem derűsek már. Érdekes volt, egyszer Hamvas Béla megmutatta nekem John Cowper Powys angol írónak az egyik levelét. Powyst ő igen nagyra tartotta. Abban a levélben az állt, hogy Powys nem értette, mi az a derű. Mintha ez valami sajátos magyar dolog lett volna. Hamvas elmondta, hogy hosszú levélben próbálta elmagyarázni neki, de Powys akkor sem értette a lényegét. Ilyen formában én sem vagyok derűs, hanem inkább keserű. Ha én olykor humoros dolgot írtam, az inkább csipkelődő volt. Mint a Galsairól szóló hosszabb epigrammám, amiből idéztem már. Vagy az, amelyik két sorból áll: „Ekkora nagy szerelem szerelem szere” és a következő sor, „vagy tán csak a here”. Hát ez is olyan, tudod, hogy nem képzel az ember egy kék eget, és alá egy sellőt, hanem valamilyen keserű kételkedés van benne, még akkor is, ha az emberek ezt hallják, mosolyogni szoktak rajta. Hát emiatt a keserűség miatt áll hozzám legközelebb a Don Quijote és a Gulliver.” (In: Csorba Győző: A város oldalában.)
Szerintem ezek a fiatalkori versek – hogy még egy fogalmat ideemeljek – inkább vitriolosak, semmint humorosak.

Nekem, aki utálom az „agyonmagyarázó” kritikákat (Gondolta a fene!) különösen ez tetszik az epigrammák közül:

EGY KRITIKUSRA

Hajts térdet és fejet, poéta,
s örülj nagyon:
versed kegyeskedik agyon-
ütni, lám, egy analfabéta.

Hát ezért nem szeretem én a versmagyarázatokat és a kritikákat…

5. Ajánlom szeretettel a Csorba Győző Könyvtár gazdag és sokszor frissített facebook oldalát. Érdemes rákattintani! Ajánlom azt is, iratkozzanak fel a hírlevélre, hogy mindig biztosan eljusson Önökhöz. A feliratkozás szabályait itt olvashatja el.

6. Befejezésül egy kis „önreklám”: előadásra készülök, remélem, nem lesz leégés. Idemásolom az Egyesület oldalának szövegét, de itt elérhető a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület honlapja:

„Egyesületünk 2025. február 19-én, 17.00 órától Pillanatképek Baranya vármegye helytörténetéből (VII.) címmel helyismereti konferenciát rendez Pécsett, amely során négy előadást hallgathatnak meg a látogatók.

A konferencia programja
2025. február 19. (szerda)
Megyeháza (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.)

Megnyitó
17.00 Köszöntő:
Szalánczi Krisztián, a Dél-dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület elnöke

Előadások (I. rész)
Moderátor: Farkas Ákos
17.10 SZALÁNCZI Krisztián: Másfél évszázada őrzi a teret a bádogelefánt. A pécsi Jókai tér története
17.35 WÉBER Adrienn: Dualizmus kori ásatások Baranya vármegyében
18.00 Szünet

Előadások (II. rész)
Moderátor: Szalánczi Krisztián
18.10 SCHMELCZER-POHÁNKA Éva: A 250 éves Klimo Könyvtár kódexgyűjteménye. Válogatás a hajdani pécsi püspöki könyvtár kincseiből
18.35 PINTÉR László: Csorba Győző 1956. szeptember-novemberi NDK-beli tanulmányútja

19.00 Zárszó

A rendezvényre a belépés díjtalan [Kilépés bizonytalan… à la Rejtő Jenő;) P. L.] A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják. A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül. A látogatókat a terem befogadóképességének határáig tudjuk fogadni, érkezési sorrendben.”

Kedvcsinálónak idemásolok a Csorba előadás powerpointos képeiből hármat: