322. Csorba blog. Csak röviden…
2025.02.09.
324. Csorba blog. Csorba 1956. szeptember-novemberi NDK-beli útja. Előadás és dokumentumok
2025.02.23.323. Csorba blog. Ady vers? Csorba és Reményik versajánlók, meghívó, hibaigazítási próba… sokadszor
A Faust első kiadása: Bp. : Helikon, 1959. A 323. Csorba a 2. részt fordította. Csorba blog melléklete.
Múlt héten tettem fel a következő kérdést a blogomon:
„Most kaptam az egyik legszorgalmasabb olvasómtól egy mondat kíséretében „Ady” verset. Másolom a mondatot és a verset is:
„Mennyi versét nem ismerem.” – így szól a mondat”. A vers írója és címe pedig: Ady Endre: Ne váltsd apróra.
Ezt a kérdést fűztem hozzá: „Mit ne mondjak: a vers nekem sem ismerős Ady-versként, de másként sem. Megkérdezem hát: tud-e valaki erről az Ady versről? Vagy ez csak afféle hoax?”. Nos, két választ kaptam. Egyik a vers küldője volt, aki maga is kételkedett abban, hogy Ady volna a szerző, a másik egy nagyon kedves könyvtáros kollégám, aki leírta, hogy ő is azonnal gyanút fogott, utánajárt az „ügynek”. Alapos válasza tanulságos. Mivel nem beszéltem meg a küldővel, név nélkül másolom levele vonatkozó részét:
„Ez az „Ady vers” nagyon felvillanyozott. Azért írom idézőjelbe, mert szerintem biztos, hogy nem Ady írta. Olyan szerzői neveket találtam, mint Schlam (Schvalm, Schlamm változatok) Rózsa és Szabó Edit, akik a szöveg alá odaírták, hogy az idézőjelbe tett sorok Adytól valók. Átlapoztam az Ady összest, a függeléket is… A címjegyzéket. Semmi.
Ami zavaró, Fehér Miklós MKE Főtitkár újévi köszöntője a Könyvtárvilágban.https://mke.
Senkit nem szeretnék megbántani, de ennek ellenére kitartok amellett, hogy ez nem Ady vers, akkor inkább már Vörösmatyra „kenném” a dolgot. Bocsánat a fogalmazásért, azért merem így írni, mert természetesen nem ő írta a verset, még ha gondolatvilága, fogalmazása talán még rá illene a legjobban.
Ha valaki reklámot akart a versének, akkor ez ügyes húzás volt, de ha így van, akkor azért ezt a megoldást meg nem tartom tisztességesnek. Mindezen véleményemet úgy írom, hogy legfeljebb kiderül, hogy tévedtem és ha konkrét bizonyítékokkal igazolják a megjelenés helyét, akkor meg okosodom.”
Itt kell megjegyeznem, hogy talán még ennél is nagyobb és hihetetlen hamisításra bukkantam, amelyről már elkeseredett bejegyzéseket írtam mindenhova az internetre: Csorba Győző gyönyörű, Alázat című versét egyszer valaki – tudatlanságból, véletlenül – arra nem is szeretnék gondolni, hogy tudatosan – Parti Nagy Lajos verseként jelentette meg A legszebb versek tárháza facebook oldalon. Hogy aztán itt jelent-e meg először a Csorba vers P. N. L. neve alatt, azt nem tudom, csak azt, hogy legalább 7-8 helyen megjelent még – főképpen facebook oldalakon a volt pécsi költő műveként. (Csak üssék be a keresőbe „Parti Nagy Lajos Alázat” és megkapják az összes hamis helyet.) Éppen most megpróbáltam jelezni a fészbukk fura urainak a jogsértést, visszaüzentek: ők nem találtak jogsértésre utaló nyomot. Ez az internet hatalma: ellenőrizetlen adatok megjelennek és duzzadnak, burjánzanak milliószoros lájk és mindenféle „emodzsik” kíséretében. Hát, aki tud, kérem, segítsen. A vers már Lackfi János oldalán is megjelent PNJ verseként… Ő azt válaszolta mások bejegyzésére, hogy „sajnos olyan régi a poszt, már módosítani se lehet…” Ó, mindnet6ó fészbukkk … hukkk… bánatomban ittam egy felest:(
Köszönöm az „Ady versre” adott válaszokat és azt hiszem, maradhatunk annyiban, hogy a Ne válts apróra nem Ady vers. Ha röviden kellene jellemeznem, azt mondanám: „túl szirupos”.
Ezek után a szokásos bevezető:
Csorba youtube csatornájára feltöltött videók listája. (170 cím; 2025. 01. 19. A címlista itt megtekinthető.)
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a videókra, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai vers Csorba válogatásomból: Esti ima. Az oldalról meghallgatható Béres Ilona előadásában is. (Csak az Összegyűjtött versek című kötet Új versek című fejezetében jelent meg, itt. Előtte, utána másutt nem.
ESTI IMA
Akárkinek meg kell köszönnöm
akárminek meg kell köszönnöm
hogy jól végződött egy nap újra
hogy egy estét megint elértem
meg kell ezernyi ennek annak
meg kell a vérnek ereimben
meg kell a szívnek a vesének
a földnek és a levegőnek
hogy nem rengett nem tébolyult meg
a rendnek bennem s mindenütt kint
s reménnyel kell szemem behunynom
mert várhatom hogy a hibátlan
szervezettség hogy még tovább is
hogy reggelig szintén megőriz
Csorba sokszor elmondta véleményét a hitről. Szeretett volna, de nem tudott úgy hinni, mint a feltétel nélkül hívő, vallásos emberek. Hitt valami rendező, teremtő erőben, amely működik, működteti a világot, de nem tudta, mi az. Hite nem kötötte valláshoz, ez a fajta „hitetlensége” inkább gondolkodásra sarkallta: mi, vagy ki a teremtő, a rendező és miért? A vers is ennek a megfogalmazása: esteli fohászában kinek köszönje meg a jól végződött napot és várhatja-e, hogy az éjjel, „a hibátlan szervezettség” (az alvás, amelyet ő „kis halál”-nak nevezett) megőrzi reggelre.
5. Megismétlem fel- és meghívásomat: aki tud, jöjjön el a következő rendezvényre, 2025. február 19-én, 17.00 órától, Pécsett, a Megyeháza Széchenyi téri épületébe. (A hivatkozott oldalt nem én állítottam össze, nem tudom, miért az én előadásommal, nyílik a sok kiváló előadás ismertetése, pedig az én előadásom a terv szerint az utolsó lesz… remélem, csak időrendben.) Másolom a beharangozó szöveget:
„A tanulmányutat Csorba Győző családjának írt levelei és utazás közben vezetett jegyzetei segítségével mutatja be az előadó. A téma a magyar történelem legforróbb és legemelkedettebb napjainak különös fénytörésben történő felidézése a családjától távol lévő férj, családapa szemszögéből.
Fontos kortörténeti adalékok a családi ügyek tárgyalása mellett az utazás nehézségeiről és a tanulmányút NDK-beli állomásairól, valamint az NDK akkori kulturális életéről írt mondatok. Bár a cenzúrától való félelem miatt rövidek és jelzésszerűek, mégis figyelemre méltók az 1956-os forradalomról és szabadságharcról a költőhöz eljutó erősen hiányos információk alapján írt Csorba megjegyzések.
Az előadást a 11 négyoldalas levélről, egy képes- és egy levelezőlapról, valamint a zsebnoteszről és egyéb dokumentumokról készült diák vetítése teszi teljesebbé.”
Figyelemfelkeltésnek talán jó lesz – hogy fő mondanivalómat ne kotyogjam ki;) – Csorba Győzőné, Margitka 1956. október 25-én kelt, Csorbához Berlinbe küldött levele.
Bár a kézirat jól olvasható, idemásolom a szövegét jegyzetekkel ellátva, word formátumban is. (A fenti bemutatóba bevettem a borítékot is, mert a légiposta boríték ma már elég ismeretlen lehet, amint a légiposta is, hacsak nem csomagról van szó. Ez a boríték levélpapír volt egyben: a hajtogatott lap külső oldala adott helyet a címzésnek, a belső oldalra pedig írni lehetett.)
„Pécs, 1956. okt. 25
Édes Győzőkém,
nem kaptam tegnap, meg ma levelet, de azért írok a megnyugtatásodra. Nincs hála Istennek semmi bajunk, Pécsett nem is volt semmiféle zavargás. Délelőtt találkoztam Szántó Tiborral,* azt mondta, hogy táviratot küld majd Neked. Én a kulturkapcsolatos nő** címét adtam meg, hogy oda küldje német nyelven. Úgy gondoltam, hogy az majd talán utánad tud üzenni. Nem tudom, hogyan tájékozódtál és az esetleges izgalomtól akartunk megóvni. Tibor mondta, hogy már két levelet is írt Neked, biztosan, ha hazamész akkor fogod megkapni. A vitaest természetesen ma elmaradt. Bent volt egy csomó ember az írószövetségben, hallgatták a rádióból a pesti eseményeket. A pénzt említettem a Tibornak.*** A könyvtárban**** is voltam, ott sem dolgozott senki, a rádiót hallgatták szintén. Kozmának***** is említettem a visszaszámlálót. Nem izgultam különösebben én sem, a lakásunk olyan közel van mindenkihez, hogyha bármi történt volna is itt lett volna mindenki. De itt nem volt semmi.
Most tudom, hogy Weimarban vagy, biztos ott jobban érzed Magad. U. Tamás****** is említette ide írt levelében, hogy ott van egy nagyon értelmes író vagy tanár, akinek már jelezte jöveteledet. Biztosan a levelek is itt majd késve érkeznek, talán még holnap sem kapok semmit. Pedig milyen jó lenne. Az idő itt még nagyon szép. Az eddigi tapasztalatok szerint Te egy héttel előbb írtál mindig az idő rosszabbodásáról. Nálunk már két hete kb. nagyon szép. A kis Aranyosak jól vannak, egyik sem beteg. Eszterke******** tegnap pl. valamilyen jó feleletéért könyvjelzőt kapott, ami 5 ötösnek számít. Már három jelzője van. Mindig nagyon dicséri az Ábrányiné*********, Esztike is szereti. Ma elkísértük a két kicsivel Esztikét az iskolába, Zsófi vitte a táskát, majd elsüllyedt vele, még a padba is beült. Sokszor tefféreimnek szólítja őket. Most már megnyugodott kedéllyel gépelem még a Faustot. 1., 2. felvonás megvan. Az 5.-et most csinálom két napig**********, mert nem tudtam semmit írni belőle, a rádiót hallgattam mindig. Édes Aranyoskám, várom nagyon leveledet, nagyon szeretlek is és csókollak rengetegszer.
Kicsikéd”********
* Szántó Tibor (1928-1970) a Dunántúl folyóirat főszerkesztője, ebben az időben éppen a Dunántúl utolsó számát szerkesztette
** „kulturkapcsolatos nő”: Csorba német német „vezetője”, Berlinben. Csorba levelében jelzi, hogy a távirat – késéssel ugyan – meg is érkezett.
*** Szántó Tibor. Valamilyen Csorbának járó honorárium kifizetéséről van szó.
**** Baranya Megyei Könyvtár, Csorba munkahelye, ahol a költő igazgatóhelyettesként dolgozott.
***** Kozma Jenő a Baranya Megyei Könyvtár kiváló könyvtárosa. A levelezésben is szó esik róla.
****** Ungvári Tamás (1930-2019) író, műfordító, kritikus. Ő is az NDK-ban volt tanulmányúton. Csorba a levelezésben másutt is említi.
******* Eszterke Csorba legidősebb, akkor már iskolába járó lánya, a két kicsi Noémi (a második) – Zsófia (a harmadik)
******** Ábrányiné (?) Bizonytalan olvasat.
********* Csorba éppen a Faust-fordítás miatt (is) ment tanulmányútra az NDK-ba. A fordításról sok szó esik a levelekben, a költő hazatérése után fejezte be a munkát, amely aztán 1959-ben jelent meg, majd a 2. kiadása 1961-ben. Csorba rengeteg német verset, főként Brecht műveket fordított. Ld. ezen az oldalon. Csorba minden kéziratát hihetetlen odaadással felesége írta le géppel.
********** Csorba Kicsikémnek vagy Ancikának, Ancuskának hívta feleségét, akit minden rokon, ismerős Margitkának hívott.
Jól érzékelhető, hogy Margitka a költő megnyugtatására írta a levelet, hiszen nem tudhatta, milyen hírek jutottak el a magyarországi helyzetről NDK-ba Csorbához. A zavaros időkben Csorba válaszlevele valószínű elveszett. A nyugtatásra azért is szükség lehetett, mert Csorbáék lakása különös helyen volt: egyik oldalán a Pécsi Börtön – Margitkáék mindig féltek, hogy esetleg a zavaros helyzetet kihasználva a rabok feléjük szöknek -, másrészt a volt Papnevelde utca addigra inkább „pártnevelde” lett: a „kor szokásainak” megfelelően pártembereket költöztettek az utca villáiba. A lányok, bár kicsik voltak, még emlékeznek rá, hogy a forradalom napjaiban egy orosz tank állt az utcában, védve a „főeftásakat.” Ilyen kacifántos idők voltak akkor.
A vetítés 38 diából áll, a leveleket, a jegyzetfüzet és a zsebnotesz oldalait már szkenneltem, hamarosan mindegyiket olvashatóvá teszem a Csorba honlapon. Ehhez az egyetlen levélhez is 10 jegyzetet kellett készíteni, gondolható, hogy a közel 80 szkennelt oldalgépbe írásához és jegyzeteléséhez mennyit kell majd dolgozni. Naponta két oldal… az is kb. 40 nap. De nem panaszkodok, mert örömmel csinálom, sokat tanulok.
Várom Önöket a konferenciára.
Köszönöm figyelmüket.
