Ebben a blogban „majdnem” visszatérek a megszokott formához. A blog szereplői:

Rónay György. (A kép forrása: Felvidék. Ma.)

Takáts Gyula, Csorba Győző, Galsai Pongrác Keszthelyen a Balatoni Írótalálkozón, 1982. szeptember 2-án. (Csorba hagyatékából.)

1. „Majdnem” visszatérek, mert ma nem vesződtem letöltéssel, helyette Kiss Tamás könyvtáros barátom ajánlását küldöm tovább. Gyönyörű őszi vers.

Rónay György: Becére szóló

Közeledik az ősz: kezdődik a halak
játéka már, Gyulám! a vízből kis ezüst
villanás csap föl és csobbanva elmerül,
bugáját bontja már a nád,

s az égen párosan szállnak a vadkacsák
nyugatnak. Aki már jó pár nyarat megért
e tájon, ismeri jeleit, s tudja, mit
várjon még, ha a hajnalok

lehülnek hirtelen, csillag hull éjszaka,
s lent már északnyugat felé a Göncöl is.
Almánkat ideje kosárba szedni most,
nehogy megfúrja fönn a sok

mohó darázs (ahogy sokféle kór sunyi
furdancsa szokta ért korban a testet is),
s kinek szőleje van, nézheti már korán
érő saszlája gyöngyeit

s a rizling tömörebb fürtjei zöldarany
csillámát a napon. Prést, hordót takarítsz,
gondolom, maligánt jósolsz s pince előtt
bogrács-helyt keresel, Gyulám,

mert, írtad, szüretig Becén maradsz. Maradj!
s élvezd az édes ősz mustízü melegét.
Ráérünk zsémbesen tűznél gunnyadni majd,
ha „minden bús telelésre dőlt”.

Forrás: Rónay György: Becére szóló  

Rónay György nem csak Takáts Gyulát, hanem Csorbát is barátjának és kiváló költőnek tartotta, erről kritikáinak sora és Csorbának írt levelei is tanúskodnak. Csorba Rónay Györgyöt elsirató verse. 

Rónay kritikája Csorba: A híd panasza című kötetéről. Magyar Csillag. 1943. 14. sz. Ez volt országos folyóiratban az egyik első kritika Csorbáról.

Csorba youtube csatornájára feltöltött videók listája itt megtekinthető. (181 cím; 2025. 07. 12.)
Kövesse figyelemmel a Csorba Győző honlapot, mert néha, amikor nem működik a letöltés, a blogok első pontjában a youtube-ról ajánlok verseket, nem Csorba youtube csatornájáról! (Az első pontban mindig jelzem, hol lehet elérni a klipet.)
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a honlapra, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a youtube oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. Mai Csorba vers ajánlatomból:

                  ELŐSZÓ

5. A napokban került kezembe Csorba hagyatékából a Társtalanok című Galsai Pongrác kötet. Leírása:

Galsai Pongrác: Társtalanok : Írói arcképek. – Pécs : Dunántúli Magvető, 1957. –   135 p., [5] tl. : ill. ;  21 cm :. – Kötött. – A borító belső oldalán kézzel írt bejegyzés: 9-1957 Népművelés„, alatta körbélyegző „Pécs M. J. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi Osztálya.” felirattal. – A kötetben bemutatott írók: Cholnoky Viktor, Csáth Géza, Török Gyula, Pap Károly, Gelléri Andor Endre.

Képek a kötetből itt nézegethetők.

Sok szempontból különleges könyv. Például azért is, mert a Csorba könyvtára című katalógusomban nem található meg a leírása. Nem tudom, hol lehetett, amikor a könyvtárat katalogizáltam. Annyi biztos, ez az egyetlen olyan Galsai kötet, amelyet a szerző nem dedikált Csorbának. Nem is dedikálhatta, mert a könyv egy hivatalos helyről került valahogyan a költőhöz. Erről a borító belsején levő körbélyegző és kézzel írt bejegyzés tanúskodik. A kézzel írt bejegyzés: 9-1957 Népművelés„. A körbélyegző felirata: „Pécs M. J. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Művelődésügyi Osztálya.”
Galsait születése és irodalmi indulása is Pécshez köti, Csorbához fűződő barátsága kapcsán is sokszor írtam róla a honlapon. (A „galsai pongrác” site:csorbagyozo.hu keresőkérdés beírása után a google talán még pontosabb választ ad, mint az emléklap saját keresője, csak pontosan úgy kell írni a keresőkérdést, ahogyan én is leírtam.)

A kötet előszavának datálása 1956. szeptember 10. A kiadás adatai: Pécs : Dunántúli Magvető, 1957. A magyar történelem kiemelkedő eseményéhez köthető időpontban talán Galsai nem adott példányt a kötetből Csorbának, vagy a forradalom zűrzavaros napjaiban elkeveredhetett a könyv. A kiadó – Dunántúli Magvető – szintén különleges: Szántó Tiborhoz a Sorsunk szerkesztőjéhez kapcsolható, ő volt aki „kijárta”, hogy a Magvető Kiadónak mintegy fiókjaként megalakulhatott a „Dunántúli Magvető”, melynek műhelyéből több kötet is kikerült. Nem is akármilyen kötetek. Az alkotók a forradalom és szabadságharc pillanataiban sem pihentek igazán, ez a kiadási dátumokból is jól látszik. Galsai Pongrác emberi alakja talán úgy maradt fenn az emlékezetben, mint az életvidám, jóindulatú, nagyétkű modern Gargantua, aki mindenféle csínynek és vidám történetnek központi alakja. Írásai erősítik ezt a véleményt, Galsainak azonban az egyetemen szaktárgya volt az irodalom és tudós könyveket is hátrahagyott. Alkotói munkásságának kezdetét éppen egy ilyen komoly, és azonnal hiánypótló könyv jelöli, a Társtalanok. Kérdezgettem ismerősöket, nem mindenki tudta „beazonosítani” a Társtalanok alkotóit: Cholnoky Viktort, Csáth Gézát, Török Gyulát, Papp Károlyt, Gelléri Andor Endrét. A könyv kiváló leírásai villanófénybe helyezik a „társtalan” szerzőket és elhelyezik őket a magyar irodalom kincsestárában. Miért társtalanok ők? Az előszó magyarázza:

(Elnézést kérek a rossz minőségű szkennelésért, nem akartam szétfeszíteni a könyv kötését.)

Mindegyik szerzőt ismerem valamennyire, könyveik közül könyvtáramban volt egy-több példány. Számomra a legizgalmasabb talán Csáth Géza alakja és írásai, tőle több kötetet is őriztem. Az Anyagyilkosság című szürreális Csáth Géza novellából emlékezetes film is készült. (A filmet ld. itt.) Köszönet illeti Galsait, hogy fiatalon és nehéz körülmények között is ilyen fontos kötetet állított össze. Néha azt gondolom, ő maga is csatlakozik a Társtalanokhoz, annak ellenére, hogy életében egyáltalán nem volt társak nélkül.
6. Kicsit személyes, de szerintem kordokumentum is. Ciprián atya, a költő feleségének öccse 1962-ben elvitte Csorba kislányait egyik „munkahelyére”. Képeslap őrzi ennek emlékét. Hogy mennyire megbízott Csorba és felesége az atyában, jelzi, hogy engedték a lányokat felügyeletével annyira messzire elmenni. A lap szövege: Kedveseim! Szerencsésen megérkeztünk Kisbérre. Jól sikerült az utunk. Kislányok is élénkek és boldogok. Sok szeretettel csókolunk: Ciprián Eszter Nóci Zsófi.

Ciprián képeslapja  Kisbérről.

7. Sikeres és emlékezetes volt Várkonyi Nándor legújabb könyvének bemutatója. Kende Kata képes híradása, bejegyzése az estről.

A könyvről és az estről részletesebben majd a következő blogban írok, ahogyan a Csorba halálának 30. évfordulóján a költő sírjánál tett főhajtásunkról is. Rajnai Lászlóról sok szó esett a könyvbemutató és Nagy Imre tanár úr könyvbemutatón mondott előadásában is, ezért választottam a kiemelt képnek olyant, amelyen Rajnai László is szerepel.

Várkonyi Katától szép dedikálással megkaptam a bemutatott könyvet. Leírása:

Várkonyi Nándor: Prózák, versek, levelezés Kodolányi Jánossal, 1954-1968 ; Szerk. Mezey Katalin és Hafner Zoltán, kísérőtanulmány Nagy Imre; [közreműködtek]: Sulyok Bernadett, Kadák Enriko, Oláh János. Bp. : Széphalom Könyvműhely, 2025. – 291 p., [1] tl. ; 25 cm. Kötött ISBN 978 615 5479 96 0. – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Kedves Pintér Lászlónak, hálás szeretettel! Csorba Győző emlékére is! Pécs, 2025. 09. 10.”

Köszönöm, kedves Kata!

Kaptam még egy könyvet Katáéktól, azzal, hogy bocsánatot kérnek, amiért eddig nem adták át, náluk maradt. A dolgot nem értem, mert én a könyvet Csorba könyvtárának katalógusában leírtam, tehát a kezemben volt:

Várkonyi Nándor: Pergő évek. – Bp. : Magvető, 1976. – 499 p. ; 20 cm. – (Tények és tanúk). – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Csorba Győzőéknek, őszinte nagyrabecsüléssel, s szeretettel a Várkonyi család. 1977. III. ”. – ISBN 963 270 333 2 fűzött. – Jó állapotban. – Emlékirat, Pécs, művelődéstörténész, könyvtáros, irodalomtörténész, lapszerkesztő, Várkonyi Nándor.

Nem tudom, hogyan került vissza a családhoz, mindegy, köszönöm, hogy most újra megkaptuk.

Kende Kata fenti fészbuk oldalán (két bejegyzéssel a könyvbemutatóról szóló hír alatt) lehet olvasni Kata meghívóját a bazsi Simon István emléknapról. A politikusként is sokat szereplő költőt méltatlanul feledik, örülök, hogy Kata őt is „szárnyai alá vette.” Köszönet illeti ezért is. Simont Csorba is ismerte, szeretettel beszélt róla, halálakor búcsúzó verset is írt. Az egészen pontos datálású szép vers (Révfülöp, 1975. július 10-én du.) itt olvasható.

Simon István.

A kép forrása.
Köszönöm figyelmüket.