Sajnos soron kívül  halálhírrel kell kezdenem.

Meghalt Lator László. Tiszteltem, szerettem ismeretlenül, távolból is. Nem dadogok. Itt beszélnek helyettem értőn-szeretettel barátai, tisztelői.

A kép forrása.

Lator és Csorba szerették, becsülték egymást, a Csorba-fordítások talán legjobb értője, elemzője Lator László volt. A Halál verseiről írt tanulmánya itt olvasható.

Életrajzát, portréját innen ajánlom.

Lator László Csorbának ajánlott kötetei:

1. Blok, Aleksandr: Alekszandr Blok válogatott versei / válogatta és fordította, az előszót és a jegyzeteket írta Lator László. – Bp. : Kozmosz Könyvek, 1976. – 176 p. ; 18 cm. – (A világirodalom gyöngyszemei). Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Csorba Győzőéknek, talán eléggé soha ki nem mutatott, de nagyon régi szeretettel Lator Laci 1980. szept. ” – ISBN 963 211 126 5 kötött. – Jó állapotban. – Orosz irodalom, vers.
2. Celan, Paul: Halálfúga / Vál., ford., és az utószót írta Lator László. – Bp. : Európa Könyvk., 1981. – 133 p. : 19 cm. – ISBN 963 07 2427 9 fűzött. – Újszerű állapotban. – Dedikálás a szennycímoldalon: „Csorba Győzőnek szívbéli szeretettel Lator Laci 1982. március 16”. – Az első kötéstábla bal felső sarkában Csorba kézírásával:  „82. III. 29.” . – Osztrák irodalom, vers, Csorba Emlékszoba.
3. Kovic, Kajetan: – – versei / vál., ford. és az utószót írta Lator László. –  Bp. : Európa Könyvk., 1979. – 61 p. : 19 cm. – (Új Pegazus). – ISBN 963 07 1638 0 fűzött. – Jó állapotban. – Dedikálás a szennycímoldalon a cím alatt: „Győzőnek, régi barátsággal L. Laci 1980. szept. 4.”. – Szlovén irodalom, vers, Csorba Emlékszoba.
4. Lator László: Az egyetlen lehetőség : Versek / [A közölt illusztrációk Varga Hajdú István munkái]. – Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1976. – [10] p. : ill. ; 30 cm. – Fűzött. – Megjelent a szerző által aláírt, 250 számozott példányban. – Csorbáé nem számozott és aláírás nélküli példány. –  Valószínűleg tiszteletpéldány.
5. Lator László: Fellobban, elhomályosul. – Bp. : Szépirod. Könyvk., 1986. – 63 p. ; 21 cm. – Dedikálás a szennycímoldalon a cím alatt: „Győzőéknek, messziről is hűséges szeretettel Lator Laci 1986. márc. 25”. – Az első kötéstábla bal felső sarkában Csorba kézírásával: „Megköszöntem: 86. VII. ”. – ISBN 963 15 2997 5 kötött. – Jó állapotban. – Csorba Emlékszoba, 2019.
   
6. Lator László: Sárangyal. – Bp. : Szépirod. Könyvk., 1969. – 108 p. : ill., 1 táblalap a szerző arcképével ; 19 cm. – Fűzött. – Újszerű állapotban. – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Csorba Győzőnek szeretettel küldi Lator László 1969. május 16.” – Az első kötéstábla bal felső sarkában Csorba kézírásával: „V: 69. szept. 4. Európa Kiadó” (Csorba valószínűleg az Európa Könyvkiadóba küldte a választ.). – Csorba Emlékszoba.
7. Albert Zsuzsa: Legendás irodalom : Berda József, Czibor János, Jékely Zoltán, Kálnoky László. Kormos István, Németh László, Pilinszky János, Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő, Végh György, Weöres Sándor legendái / Összegyűjtötte – –. – Bp. : Szindbád Kiadó, 1994. – 204 p. : ill. ; 21 cm. – A Magyar Rádió felvételei alapján. – Csorba Győző Bata Imrével, Domokos Mátyással, Csernus Mariannal, Károlyi Amyval, Lator Lászlóval, László Gyulával, Lőrincze Lajossal, Tatay Sándorral, Vargha Balázzsal, Varga Karolinával és Vas Istvánnal együtt mesélt Weöres legendákat, történeteket (p. 92-125.). – A Legendás irodalom újabb kötetei Irodalmi legendák, legendás irodalom címen jelentek meg a pécsi Pro Pannonia kiadónál. – ISBN 963 85216 0 0 fűzött. – Jó állapotban. – A Kiadó ajándéka.

Nagy tudós, jó ember ment el, nagyon sajnálom. Isten nyugosztalja.

1. Ezentúl is hetente egy-két videóval fogom frissíteni a Csorba youtube csatornát. Kérem, látogassa az oldalt, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. A csatornán nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers válogatásomból:

BÍROK-E MÉG?                                   Sinkovits Imre előadásában

Megkímélném ha rajtam állna −
Ó mennyi irreális álma
mennyi kicifrázott elképzelése
vált még át szenvedésbe?

A gyötrelmek − igen − nevelnek
Dehát mért jobb a megneveltnek?
Ki lassan mindenről lemond
embernek hagyja-e a gond?

Ha majd már csak idézhető
ha így leszek csak résztvevő
bírok-e még segíteni
annyi erőt kifejteni

amennyi kell valami vétkes
szörnyűség elviseléséhez
hoz-e rám az emlékezés
akár csak enyhe enyhülést

vagy már most bölcsebben teszem
ha ellopózom csöndesen
hogy mit mentségnek lenni hittem
nyomokban se maradjon itten

(Szemközt vele. – Bp. : Magvető, 1991. – p. 18.)

Már nagyon gyenge volt Csorba, amikor a Szemközt vele verseit kötetbe gyűjtötte. Sok verse tanúsítja, hogy munkássága értékét, hatását régebben is megkérdőjelezte. Mindig gyötörte a gondolat, mi értelme volt, mivégre volt minden cselekedete, s ki fog még emlékezni rá ötven év múlva. A Húsz-harminc című versében, melyet a halála után két héttel megjelent Csikorgó című kötetébe válogatott be Bertók László, a költőtárs-szerkesztő, így ír:

A kórház-kert juharjain
már ott csüggnek a kis propellerek
bár zöldek még s csak csöppet súlyosak
ezért még nem is készülődnek útra
Mikorra majd megérnek s majd mikorra
nyugodtan vetik le maguk s pörögnek
a földig
akkorra tán én is betársulok
valamelyikhez
s elindulok vele

s itt minden megy tovább
s ahogy mondtam
talán húsz-harminc embernek fogok
hiányzani

(A vers itt Csorba előadásában meg is hallgatható)

A kötetben utána következő verset (Se föl se le) pedig így fejezi be:

A nagy világ-statisztikán
nem változik meg semmi sem
kilépésemmel sem hiány
fölösleg sem lesz úgy hiszem

Hihetetlen erőről, küldetéstudatról tesz tanúbizonyságot, hogy ilyen sötét gondolatok ellenére is folytatta munkáját. De nem tehetett mást, írni kellett utolsó leheletéig. Hiszen Tüskés Tibornak ezt mondta egy beszélgetésben: Szeretnék másokat élni tanítani. Másutt meg ezt írja: Csonkulni másokért, az az igazi épség. (Lámpás)

Talán a honlap is bizonyítja, mennyit tett a tanítás érdekében Csorba. S mint magában kétkedő ember én is, azt kérdezem, a technika, a számítógépesítés ilyen gyors fejlődése közben meddig marad meg, meddig lesz olvasható ez a honlap, a Csorba facebook-oldal? Mennyit ér a közvetítői munkám? Azt gondolom, amit lehet megtettem. Vajon az utánam jövők megteszik-e, hogy a nagyszerű Csorba életművet ők is továbbadják, éltetik? A digitalizálás, a híd a jövő embere felé egyre teljesedik, de vajon jár-e valaki ezen a hídon, és hova jut rajta? És építi-e tovább?

Ma nem lesz több Csorba vers, sietek, hogy ne késsek Lator László emlékezésemmel.

Sajnos, írásom „keretes” írás lett, befejezése is halállal kapcsolatos. Bertók László feleségéről, július 7-én örök nyugalomra helyezett Erzsikéjéről megjelent egy kiváló emlékezés. Hajtsanak fejet a költő segítőjének, élete-sorsa gondozójának, hűséges társának emléke előtt azzal, hogy az érzelmekkel teli írást elolvassák és ajánlják tovább, mert Erzsike (nekem korom miatt nem Erzsi néni, mint a írónak) megérdemli. A múzsák is megérdemlik a főhajtást, emlékezést, különösképpen akkor, ha azok feleségek, sőt inkább feleségek voltak egyben. Hiszen a művészek nem egyszerű emberek, mert távolról, műveiken keresztül szemlélve őket gyönyörűséges látvány nyújtanak, de közelükben lenni éppúgy veszélyes, mint a tűzokádó, messziről-messzire ragyogó vulkánnak. Tisztelet a társaknak!

Köszönöm figyelmüket.