Húsz-harminc

Húsz-harminc, a vers a költő előadásában.

     
        
HÚSZ-HARMINC

Így lesz tudom majd akkor is:
senkinek sem hiányzom
(Vagy szenvelgés ez? Húsznak-harmincnak talán?)
A mozik színházak sőt kabarék
éppúgy játszanak mint nemrég mikor
te mentél el kedves rokon
akire most sűrűbben gondolok
s legföljebb kissé élénkebben él bennem
mint amikor még testben élt

A kórház-kert juharjain
már ott csüggnek a kis propellerek
bár zöldek még s csak csöppet súlyosak
ezért még nem is készülődnek útra
Mikorra majd megérnek s majd mikorra
nyugodtan vetik le maguk s pörögnek
a földig
akkorra tán én is betársulok
valamelyikhez
s elindulok vele

s itt minden megy tovább
s ahogy mondtam
talán húsz-harminc embernek fogok
hiányzani