1. Új videók a Csorba Győző Társaság youtube csatornáján: egy néhány másodperces, de jellegzetes Csorba-életkép és egy rövid, vidám videó amelyen Csorba hógolyózik a kertjében. Mindkettőt Super8-as felvételről digitalizáltuk, minőségük ennek megfelelő.
Ezentúl hetente egy-két videóval fogom frissíteni a Csorba youtube csatornát. Kérem, látogassa az oldalt, lájkolja a videókat, ajánlja barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel a csatornára. Nem csak Csorba verseket közölök majd, mint tapasztalhatja, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba vers válogatásomból:

BEFEJEZETLEN NYÁR

Fiúk mi történt? Szépen megcsináltuk
mi évenként a búcsúesteket
Csak egyszer akkor nem azon a nyáron
mikor szokatlan parancsok szavára
hol egyikünk hol másikunk
ment el külön s vagy késve vagy sehogyse
jött vissza

Hát nem gondoljátok-e
fiúk hogy itt
sántít még valami?
Hogy így szó nélkül mégse volt való
idegen földekbe feküdnötök
vagy itthon kilépnetek a világból
Hogy ez a kor a búcsú-nélküli
távozás kora volt ugyan de
ezt hiba volna elfogadnunk

Én még fiúk várom ma is
hogy a szokott helyen a fák alatt
a zöld vendéglőben találkozunk majd
hogy annak rendje és módja szerint
elparentáljuk a vakációt

Szeretném megtudni s megérteni
mi történt veletek velünk
Várom fiúk várom fiúk.

Lélek és ősz (Bp. : Magvető, 1968); továbbá a Lélek évszakai (Bp. : Magvető, 1978) ; az Összegyűjtött versek (Bp. : Magvető. 1985) ; és a Válogatott versek (Bp. : Magvető, 1979) című kötetekben.

A verset egy osztálytalálkozóra írhatta Csorba. A költő mindig elment az osztálytalálkozókra, sokról közülük megemlékezett naplóként is használható versesfüzeteiben. Ez a szép-szomorú vers is egy ilyen alkalomra készülés/emlékezés közben született, s a költő örök kérdésével fejeződik be:

Szeretném megtudni s megérteni
mi történt veletek velünk
Várom fiúk várom fiúk.

És várta az üzenetet Weörestől, Várkonyitól, Galsaitól… de odaátról senki nem jelentkezett.

5. Ma az 1. versesfüzet 37-38. oldalát mutatom be. A költő Séta és meditáció című nagy verse szülő- és élete végéig éltető városához, Pécshez írt szerelmes vallomás. Először a Séta és meditáció című kötetben (Bp : Magvető, 1965) jelent meg, utána minden válogatáskötetben és az Összegyűjtött versek című kötetben is közölte Csorba. A datálás kicsit nehezen értelmezhető, mivel a füzet előző oldalán 1966-os és 1967-es keltezésű kézirat olvasható, a 39. oldalon meg nincs is datálás, a 40. oldalon pedig 1963-as és 1966-os datálású vers is található. Ám nyilvánvaló, hogy a takarékos Csorba, nem akarván üres helyeket hagyni a füzetben, itt is szabad felületeket keresett, oda lapozott vissza, oda szúrta be a később írt verse(ke)t.
A közölt verset viszont egyáltalán nem kell bemutatni, több helyen is olvashat róla, szinte minden elemző megemlíti folyóiratban, kötetben. A vers képes-hangos internetes elérhetőségeit a Séta és meditáció című honlapoldalon adom meg, itt.

Érdekességképpen másolok két címet, amelyeket a vers után keresgélve találtam az interneten. A mindfullness-ismertető sorozat SÉTÁLÓ MEDITÁCIÓ című darabjáról van szó, melynek címe: „Tudatos jelenlét meditáció Dr. Perczel-Forintos Dórával„.  Lám, ha nincs a mindent mindennel összekapcsoló mesterséges intelligencia , soha nem tudom meg, hogy Csorba már az 1950-es években is ismerte a sétáló meditációt😉 És hogy mit is jelent a magas tudományosságban ez a fajta meditáció (tudatos jelenlét meditáció azaz mindfullness), azt itt elolvashatják. Én inkább maradok a Csorba vers mellett, mert a nagy okosságtól esetleg orra bukok séta közben;)

6. Az Ünnepi könyvhétről is megemlékezem ezzel a részletes ismertetővel és a megnyitó ajánlásával. A Csorba hirdetések szlogenje: Szeresd a verset, keresd a verset. Most sem tudok mást ajánlani, ezen a könyvhéten is ez vezess kedves mindnyájukat. Érdekességképpen pedig közlök egy képet egy régi ÜK-ről

A képen balról jobbra: Rab Ferenc újságíró, Csoóri Sándor, Veres Péter, Csorba Győző és Lemle Géza népművelő. A kép 1962-ben a pécsi könyvhéten készült, ebben a változatban még nem jelent meg a honlapon. A kép forrásáról Tüskés Tibor: Az exponált idő című kötetéről itt írok. (Megjegyzem, a kép megtalálható Csorba hagyatékában is.)

Az emlékezés erősítésére még egy kép a kötetből:

7. Hogy ne vádolhassanak „szakmai elfogultsággal”, rögtön egy prózát is ajánlok. Szívemhez közelálló prózát, Villányi Rózsa, kedves Rózsika Az egyetlen című kötetének legújabb, immár 3. bemutatóját ajánlom. Magyarázatot itt olvashatnak.

Gratulálok Villányi Rózsának a sikerhez és további szép eredményeket kívánok neki a régi barátsággal.

Köszönöm figyelmüket.