208. Csorba blog. Köztes lét blogja
2023.03.24.210. Csorba blog. Húsvéti köszöntők: képek, versek.
2023.04.06.1. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
2. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
3. Csorba mai verse a válogatásomból
[Az árusok…]
Az árusok ha jók
ha árusnak valók
ha van hozzá szivük
eszük más mindenük
az árusok bizony
csalnak megannyiszor
téveszmét keltenek
szeszekkel töltenek
A téveszmék ha jók
ha embernek valók:
szépítenek bizám
eb aki szemrehány
s nem tűri boldogan
akár felsőfokon
s gyanúval bár teli
hitét nem mímeli –
mert kell a szédület
a sors-mértan felett:
ne csak törvény-szava
legyen fény-udvara
Megjelent a Hátrahagyott versek című kötetben. Pécs : Pro Pannonia, 2000)
Az árusoknak és a téveszmék hirdetőinek (itt Csorba talán a költőkre is gondol) párhuzamba állítása érdekes, de érthető, elfogadható költői fogás, hiszen az árut és a téveszmét ugyanúgy felértékeli az „eladója”, hogy az a nézelődő, a „vásárló” szemében kelendőbb legyen: „mert kell a szédület / a sors-mértan felett: / ne csak törvény-szava / legyen fény-udvara”. Fölületesek lennénk, ha nem vennénk észre itt a kor (1974) téveszméire való utalást, hiszen a kommunizmus, szocializmus eszméit is csak valami nagyon erős „fény-udvarral” kísérve lehetett úgy-ahogy, ideig-óráig eladni.
4. Emlékeztetőül ismét közzéteszem a Csorba Győző Társaság Kétszer kettő című rendezvényének meghívóját. Nyugodtan mondhatom, a kettős könyvbemutató, melyet a Pécsi Tudásközpont kis konferencia-termében 2023. március 29-én 16 óra 30 perctől tartottunk, jól sikerült.
Először prof. dr Nagy Imre irodalomtörténésszel Mohácsi Balázs, a Jelenkor szerkesztője, kritikus, költő beszélgetett Katona József művei kritikai kiadássorozatának Ziska a Calice a’ Táboriták Vezére című, legújabb kötetéről. Mivel Ábel fiam az egész beszélgetést videóra vette, most nem írok róla sokat, az elkészült felvételt némi igazítás után, a honlapon közzéteszem. Kérem, nézzék meg, a textológia kiváló tudósa nagyon fontos dolgokat mond Katona József koráról és drámáiról. Egyebek között pl. azt, talán jobb lett volna, ha Katona Józsefet nem az egyes kritikusai szerint hazafiúi érzésektől túlfűtött Bánk bán és az idegen országból származó királynő-gyilkosságról szóló történet alapján ismeri meg a világ, hiszen emiatt (is) a dráma a külföldi, berlini bemutatón megbukott. Gertrudis meráni volt, de magyar királyné, s Melinda tragédiájáért közvetlenül nem felelős, emelte ki Nagy Imre. „(A Merániai Hercegség a Német-római Birodalom hűbéri területe volt 1152-től 1248-ig. A merániai hercegeket a birodalom fejedelmeként ismerték el. Történelmi tájnév a német Meer („tenger”) szó latinosított középkori változatából, tulajdonképpen „Tengermellék”. Főleg a 11-13. században, a Német-római Birodalomban használták az Adriai-tenger keleti partvidékének arra a hosszú szakaszára, amely az Isztriai-félszigetet és az egykori Dalmáciát (azaz a mai Horvátország tengerparti vidékeit) foglalta magában. Meránia hercegének címe az ezen területek feletti uralkodói jogokra vonatkozott. A Meránia nevet tévesen a dél-tiroli Meran – olaszul Merano – város nevéből is szokták eredeztetni.” In: Wikipédia.)
Azt is fontos megjegyezni, különösen külföldieknek elmagyarázni, hogy a dráma szereplőit nem vezérli idegengyűlölet, hiszen magyar alkotmányos rendbe beilleszkedő spanyol szereplőket, Simont, Mikhált és Melindát, tisztelet övezi.
Nagy Imre igazán fontosnak tarja a Bánk bánból a király, II. András mondatát: „Egy királynak / kell látni minden könnyeket: magának / könnyezni nem szabad.”, s ezt megfontolandónak tartja minden államférfi és vezető számára. Azt is elmondta, menyi szövegváltozata volt a drámáknak, milyen kalandos úton maradtak fönn a Katona-kéziratok, s milyen nehéz volt azokat felkutatni, egymás mellett megjelentetni.
Még ezen kívül is sok fontos és érdekes tudnivalót, történetet ismerhetünk meg Nagy professzor szinte monológként, vagy inkább egyetemi előadásként jellemezhető előadásából, de inkább nézzék meg majd a felvételt, melyre külön fel fogom hívni figyelmüket.
Az est második részében Villányi Rózsa könyvtáros, író, költő, meseíróval Az egyetlen című regényéről, jómagam beszélgettem, úgyis, mint a szerző egykori kollégája.
Mivel ez a beszélgetés az idő szorítása miatt nem a tervek szerint, hanem az emlékek sorjázásának megfelelően alakult, itt közlöm a beszélgetés tervezett menetének szerkesztett leiratát, valamint Villányi Rózsa előzetes kérdéseimre írt válaszát. (Villányi Rózsának elküldtem Csorba Győző önéletírásából egy részt, amelyben a költő elmondja, mi okból ír, és mi a célja a versek írásával, erre olvashatnak utalást Rózsa válaszában.) Azt gondolom, a beszélgetéshez ezek a közlések fontos adalékok. A beszélgetésről készült videófelvételt hamarosan szintén közzéteszem. (A fotókat a beszélgetőkről és a hallgatóságról az író-könyvtáros férje készítette, köszönöm, szépen.)
Képek Az egyetlen és a Czvek Edli című kötetekről.
A meghívóhoz azt írtam, a „meteorológia rossz időt jósol, ez ne tartsa vissza Önöket: a könyvtárban a kisteremben és remélem, a szívekben is meleg lesz.” Azt gondolom, így is volt, a visszhangok nagyon kedvezők voltak.
Ajánlom figyelmükbe a köteteket. Igen élvezetes, olvasmányos XX. századi élettörténetről és meséről van szó. A kötet a felnőtteknek, a mese gyermekeinknek lesz kedves olvasmány.
Köszönöm figyelmüket.