201. Csorba blog
2023.02.09.203. Csorba blog. A költő Apa-sirató című, Várkonyi Nándort búcsúztató verséről
2023.02.19.1. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
2. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
3. Csorba mai verse a válogatásomból:
[Anyát ne…]
Anyát ne gyereket ne
se feleséget
s egyáltalán: családot
s egyáltalán: semmi érzelmi témát
Csak hidegen
tárgyiasan
tartózkodón
Mert aki olvas – szégyelli
az érzelmeit szégyelli
azt mondják mélyen szégyelli
hát szégyellni kell írni is
szégyellni kiönteni is
szégyellni bevallani is
inkább az álcák jelmezek
a remegő kisgyermeken
zörgő vasvért fém-ragyogása
1973. VII. 9.
Kötetekbe nem válogatta be a költő, Bertók László viszont kiválasztotta a versesfüzetekből és így megjelent a Hátrahagyott versek között. Az első két versszak mondandójával szöges ellentétben áll Csorba költői életműve, amelyben anyjáról, apjáról, lányairól, családja szinte minden tagjáról ír, méghozzá egyáltalán nem „Csak hidegen / tárgyiasan / tartózkodón.”
Csorba 1963-ban a Baranya Megyei Könyvtár udvarán.
4. András Endréről itt (is) olvashatnak a Csorba honlapon. Kár, hogy az ilyen tehetséges emberek neve is kikopik a köz emlékezetéből. Hála a Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor folyóirat kezdeményezésének most András Endre neve újra fölbukkan. András Endre Pécsi képeslap című versét előadja Götz Attila, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, videó: Arató Ármin, Laurer Tamás, Specht Attila; zene: Kircsi László, fotó: Cseri László. Javaslom olvasóimnak, iratkozzanak fel az oldalra.
A honlap egy másik oldalán (118. Csorba hírlevél) is van bejegyzés András Endréről. Ezt ide is másolom:
„Csorba Győző hagyatéka mindig új kincsekkel ajándékoz meg. Most különféle dokumentumok között egy Csorbához írt 1948-as keltezésű levelet… találtam, melyet András Endre költő, hírlapíró a Zsoltár a szülővárosomhoz című versének kéziratával a Római Magyar Akadémián tanulmányúton lévő Csorbának küldött. András Endre »Borbélysegédként dolgozott, Csorba Győző visszaemlékezései szerint nyaranta Komlón vállalt alkalmi munkákat. Egyetlen verseskötetét 1946-ban jelentette meg Üveghang címen (a kötetről Rajnai László írt kritikát az Újhold 1948. januári számában). Ezután pécsi irodalmi folyóiratok közölték alkotásait, tárcáit. Néhány nagyobb lélegzetű írása az Élet és Irodalom hasábjain jelent meg.« (In: Wikipédia.) A város oldalában c. kötetben Csorba még ezt is elmondja András Endréről: „A régiek közül én maradtam itt [Pécsett, P. L.] Kopányi Györggyel, de vele is csak egy darabig, mert ő aztán Pestre ment; András Endrével, vele is csak kevés ideig, mert ő meg pályát váltott, elment rendőrnek. Jó, hogy így történt, mert azokat az embereket, akiket mi kedveltünk, és akiknek közük volt az irodalomhoz, azokat ő hozta ki a rendőrségtől, mikor megjöttek Nyugatról.”
A levél a jegyzetekkel együtt jó betekintés ad az 1947-1948-as év pécsi kultúrtörténetébe.
András Endre levelének gépelt változata.
András Endre versének 1. oldala
András Endre versének vége és levelének első oldala.
András Endre levelének 2. oldala.
András Endre Üveghang című könyvének ajánlása Csorba Győzőnének.
András Endre Üveghang című könyvének első füle.
A Sorsunk 1948. februári számának borítója.
A Sorsunk 1948. februári számának kolofonja.
Újhold Rajnai László– András Endre. (A pdf-fájlban több oldal olvasható, nem csak Rajnai László András Endre kritikája. (Ld. 62–63. oldal.) Szerintem mindegyik írás érdekes!)
5. A Csorba Könyvtár dolgozói digitalizálták Csorba két újabb Brecht fordítását.
Lucullus a bírák előtt.
Az óceánrepülés
Csorba Brecht fordításairól itt olvashatnak a honlapon.
6. Örömmel közlöm a PTE youtube-klipjének címét az 1923-2023 Múltból a jövő felé című sorozatból, amelyben megemlékeznek Várkonyi Nándorról. A sorozat ajánlója: „A Pécsi Tudományegyetem 2023-ban ünnepli az egyetem Pécsre kerülésének 100 éves évfordulóját. 1923-ban költözött Pozsonyból Pécsre a Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem. A centenárium alkalmából filmsorozat mutatja be a történelmi hátteret, az elmúlt 100 év jeles vezetőit, tanárait, eseményeit, valamint azokat az innovatív, jövőbe mutató megoldásokat, amelyekkel az egyetem a 21. századi kihívásokra adekvát válaszokat tud kínálni.” Ugyanígy szívből ajánlom a kiváló Kende Kata gondozásában készülő Várkonyi Nándor szellemisége című facebook-oldalt.
7. A Nevelők Háza Egyesület – Civil Közösségek Háza meghívóját, (7624 Pécs Szent István tér 17. 72-315-679) is továbbítom két érdekes programra.
„Tisztelettel meghívjuk a Civil Közösségek Háza két rendezvényére:
-2023. február 21-én, kedden 17.30 órakor Tám László „Európa nevezetességei” c. diaporámás vetítésére és
– 2023. február 24-én, pénteken 17 órakor Fuchs Gábor zongorakoncertjére.
A belépés mindkét eseményre díjtalan!
Szeretettel várjuk rendezvényeinken!
Tóth Krisztina
kulturális szervező”
8. És egy szomorú hír: Elhunyt dr. Újváriné Füzy Ágnes. Nekem is főnököm volt 1995-ig, míg nem mentem át az (akkor még) Pécsi Egyetemi Könyvtárba. Boldizsár Ivánnak voltak egykor az ÉS-ben Keserédes címmel írásai, Ujváriné, Ágnes emléke ezeket az írásokat idézi fel. Emlékét a „keser” egyre erősödő felejtésével őrzöm. Legyen neki könnyű a föld.
Nem tudom megállni, hogy ne idézzem fel Ágnes férjéhez fűződő egyik keserédes emlékemet. (Megjegyzem, Újvári Jenő, Ágnes férje egy korrekt, segítőkész úriember volt, szerettem és párttagságáért nem nehezteltem rá én sem, ahogyan sokan mások sem, mert – úgy érzem – elsősorban nem párttag, hanem ember volt.) Szóval egyszer, valamikor 1993-1994 táján, mikor még a Pécsi Városi Könyvtárban dolgoztam, ebédidőmben a Pécsi Nemzeti Színház lépcsőjén ültem, néztem az utcán sétáló színes tömeget és egy fiatal, ismeretlen fiatalokból álló társaságnak ecseteltem éppen a szocialistává vedlett kommunisták „dicső” tetteit, mit ne mondjak, nem éppen finom szavakkal, amikor a Kossuth-Király utcában az út közepén éppen a lépcsők előtt, nagy sleppel vonult el előttünk Horn Gyula, vagy ahogyan akkortájt hívtuk a horn gyufa, valami választási gyűlésre… Közvetlenül a „mi Gyulánk” mögött ott ment Újvári Jenő is, aki engem meglátva nagy integetéssel üdvözölt: „Szia, Laci, te is a mi gyűlésünkre jössz?” Na, akkorát sem égtem sokszor: valamit mormoltam és sietve elhúztam a fiatalok közül, akik gyanakvó pillantásokkal kísértek. „No, ez is valami provokátor lehetett…” Ma már megállapíthatom nyugodtan: sem provokátornak, sem agitátornak nem voltam jó … és nem vagyok jó ma sem.
Hát, ma már ez a történet is inkább az édesbe hajlik, sőt a mulatságosba. „Keser”, ha van, az inkább abból adódik, hogy azok az akkori fiatalok, a maiak meg aztán végképpen, nem tudják (hála az emberek és köztük tanáraik aranyhal emlékezetének), mi lehetett ebben a történetben a keser. Hiszen például jó Gyulánknak köszönhetjük, mi nyugdíjasok az ingyenes utazást is… (Valaki azt mondta, mikor kérdezték tőle, mennyi idős: Szép korban vagyok. Én már Horn-bérlettel utazok…) A megszépítő messzeség aztán majd végképpen eltöröl minden rosszat az emlékezetből. Ami még jó is volna, ha azt a rosszat ma nem jónak állítanák be a szélhámos utódok…
Ennyi politika megengedhető egy Csorba blogban? Nem tudom. Ez a 202. blog, majd a 404.-ben lesz legközelebb politika. Ennyi talán elviselhető;)
Lehetséges, hogy a számítógépem felújítása, programfrissítések (op. program is!) miatt pár (?) napig nem leszek elérhető. (Az e-maileket telefonon tudom kezelni!) Egyszer egy számítógépes ismerősöm azt mondta, amikor a gyakori programfrissítésekre panaszkodtam: „Ne mérgelődj, ez természetes. Egy programnak ennyi a kihordási ideje.” (Fanyar, keserű humor, de ez jut eszembe az ismerősről: az ő frissítését nem végezte el senki, nemrég meghalt…) Hát, a fene megette a számítógépes programfrissítéseket, inkább rajtunk embereken lehetne hasonló „ráncfelvarrást” végezni. Azt hiszem, inkább a fejlesztő cégek érdeke ez, mint a felhasználóké: új programhoz általában a szgépes eszközök frissítése is szükséges… Elnézésüket kérem a kitérőkért.
Köszönöm figyelmüket.