171. Csorba blog. Az első versesfüzet 23. oldalának verskéziratai
2022.07.08.173. Csorba blog. Csorba és a köd
2022.07.30.1. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
2. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
3. Hírek.
3.1 Érdekes hírt kaptam a Nevelők Háza Egyesülettől. Mellékelem a Pécsi Tanuló Város Fesztivál programismertetőjének bevezetőjét és linkjét. Mindig nagy öröm számomra, ha fiatalokat közös, egymás okosságát megosztó-fejlesztő találkozóra hívnak, nem tüntetésre vagy háborúba.
„Kedves Reménybeli Tanuló Város Fesztivál résztvevők!
2022. szeptember 22–24. között ismét megrendezzük a Pécsi Tanuló Város Fesztivált, immár
hatodik alkalommal
Az idei fesztivál mottója: INSPIRÁLJUK EGYMÁST TANULÁSSAL!
• Érték, hagyomány és identitás a tanulásban –
• Okos város • Kreatív város • Tanuló város kapcsolatok–
• Inklúzió • Integráció • Elköteleződés a tanulásban
Elindult a Fesztivál honlapja is, melyen minden információ megtalálható.
Az előző évekhez hasonlóan fenti honlapon lehet regisztrálni a rendezvényre.”
3.2. A nagy melegben eszembe jutott Csorba Tervezés című, 1978-ban írt verse, amelyet még ma is aktuálisnak nevezhetünk. Ide is másolom. Megjelent a Hátrahagyott versek című kötetben.
Tervezés
Nyáron nagyon meleg van
télen nagyon hideg van
(Népi)
Szürke december hó hull, söpreni kéne az utcát,
Erre ki számított? – mondja a főfelelős.
*
Fojt a meleg, nincs víz, tátonganak kínban az élők.
Erre ki számított? – mondja a főfelelős.
*
Érik az alma megérik lassan, nincs hova tenni.
Erre ki számított? – mondja a főfelelős?
*
Romban az iskola, nincs tankönyv, szeptember is itt van.
Erre ki számított? – mondja a főfelelős.
*
Minden sarkon italbolt. Szesz dől, botlik a részeg.
Erre ki számított? – mondja a főfelelős.
*
Több gyermek születik, több kellene télikabátból.
Erre ki számított? – mondja a főfelelős.
*
Egyet adunk egyhez, kettő lett, lám, csudamódon
Erre ki számított? – mondja a főfelelős.
Erről pedig a költő Évszakok című verse jutott eszembe.
Végül még egy nyári vers Csorbától, amely hozzá illően filozofikus, s benne a nyár szó tulajdonképpen csak a versírás időpontjának rögzítésére szolgál. Megjelent a Szó ünnepe című kötetben, itt olvashatják és meghallgathatják a költő és Haumann Péter előadásában is.
„A sokszor idézett Csorba versről a költő Lator Lászlóval is beszélgetett a Magyar Rádióban. Írott változata megjelent: Jelenkor, 1981. 7–8. sz. 671–676. p. = Domokos Mátyás, Lator László: Versekről, költőkkel : Beszélgetések. – Bp : Szépirod. Kiadó, 1982. – 194–206. p. = Vallomások, interjúk, Nyilatkozatok. (A blogíró megjegyzése: a beszélgetés olyanfajta verselemzés, egy a kevés közül, amelyet szeretek. Nem túlzó okoskodás, túlburjánzó esztétizálás, okoskodó nyelvtani szövegelemzés. Egyértelmű, tiszta beszéd: a vers keletkezését is megvilágítja, annak formájára és a költő szándékára is pontosan rávilágít: mit, miért akart mondani az alkotó a verssel.)” (In: 90. Csorba blog.)
A beszélgetés ezen a linken olvasható: Vallomások, interjúk, Nyilatkozatok.
FÖLJEGYZÉS
Így, ekkor, itt, e dombtetői házban,
magányosan, egy nyárközépi szombat-
nap délutánján, amikor a ritkán
megrezzenő lombok a forróságban
sercegtek szinte, így, ekkor meg itt
feküdtem én iszonytató idő
után s iszonytató idő előtt,
jeltelenül s jelentéktelenül,
hideg aggyal tudván a semmiségem,
mégis magam-emésztő szomjusággal,
hogy a milliárd év- és billió
ember-szőtte szöveten valami
nyomom maradjon; s nem csináltam úgy, mint
az idelátszó bérház egy lakója,
egy ifjú asszony, ki a függönyökkel
sötétített szobából a parányi
mélyárnyékos teraszra lépve csöndes
dallal száján megöntözgette rendre
virágait a szombat délután
nyugalmával szívében, s mitse bánva
múltat, jövőt, forgott a jószagú,
hűs nedvességben, hagyta az időt
továbbsuhanni, álmatag közönnyel
tördelte a hervadt virágokat,
s egyetlen percet sem gondolt magára.
A költő előadásában
Haumann Péter előadásában
3.3. Facebook bejegyzéseimben más költők verseit is szívesen idézem, évfordulókkal kapcsolatos linkeket is ajánlok. Mostanában éppen Nagy Lászlóra emlékeztem egy kedves tagtársunk, dr. Sárvári Csaba bejegyzésének megosztásával. Köszönöm a szép verset! Én Nagy László utókornak szánt üzenetét idézem meg. Mindig megdöbbent az üzenet két rövid mondatának teljessége: csak költő képes így sűríteni, azt gondolom.
3.4. Ajánlom mindenkinek a Versek mindennap / Szeretem a verseket című oldalt, ahonnan sok bejegyzést átveszek, most pl. ezt, az éppen évfordulós Károlyi Amyról. És akkor már a képet is „lelopom” az oldalról.
Hirtelenjében még ezt is ajánlom: Juhász Gyula verse Latinovits Zoltán előadásában.
3.5. A Jelenkor nyáron hagyományosan összevont számot jelentet meg (7-8), idén is így volt ez. Az aktuális szám ajánlója itt olvasható. Külön fölhívom a figyelmet társaságunk elnökének, dr. Nagy Imre tanár úrnak újabb fontos írására: Nagy Imre: Micsoda az ember? (Halasy-Nagy József, a filozófia pécsi professzora) 894. p. (Amint lehet, a szöveget is feltöltöm az oldalra.)
3.6. Végül a Tamási Áron esszé- és novellapályázatra hívom fel a figyelmüket, ha valaki talán éppen most szeretne ilyen műfajokban alkotni. Sok sikert!
Ma nem foglalkoztam Csorba-kézirattal. Az 1. versesfüzet 24. oldalát majd a következő blogban mutatom be, ha ezt a meleget túléljük.
Egy javaslat a túlélésre:
Köszönöm figyelmüket.