Beszámoló a Csorba Társaság 2019. évi munkájáról

Beszámoló a Csorba Győző Társaság 2019. évi munkájáról

I. A beszámoló előtt néhány technikai tudnivalót közlök.

  1. A Társaság 2019. évi közgyűlését a vírushelyzet miatt eddig nem tudtuk megtartani és ebben az évben már nem is lesz alkalom a megrendezésére. Ezért most virtuálisan tartjuk meg a közgyűlést.
  2. Ez úgy fog lezajlani, hogy Társaságunk elnökének, dr. Nagy Imre emeritus professzornak a köszöntőjét és jelen beszámolót valamint könyvelőnk hivatalos jelentését elektronikus formában eljuttatom minden tagunkhoz.
  3. Kérem, a dokumentumok áttekintése után az érintettek szíveskedjenek elfogadó vagy elutasító nyilatkozatukat visszajuttatni e-mail címemre.
  4. A Nyilatkozat a következőt tartalmazza:
    “NYILATKOZAT. Alulírott a Csorba Győző Társaság tagja nyilatkozom, hogy a Társaság 2019. évről szóló beszámolóját ELFOGADOM — NEM FOGADOM EL.”
    Természetesen a nyilatkozatban egyik változatot kell megjelölni.
  5. Az elfogadó nyilatkozathoz írhatnak indoklást, az elutasítóhoz szíveskedjenek mindenképpen okot írni, hogy a szükséges intézkedéseket megtehessük vagy a választ megadhassuk.
  6. Az e-mailban küldött nyilatkozatokat kívánságukra nyilvánossá teszem, hiszen a közgyűlés is nyílt szavazással fogadná/utasítaná el a beszámolót.
  7. A beszámoló végén a jövő évre vonatkozó javaslataimat, kérdéseimet is megírom. Kérem, válaszlevelükben a Nyilatkozat megtétele után szóljanak hozzá azokhoz.
  8. A dokumentumok nyomtatott változatát két hitelesítő taggal aláíratom.
  9. A hitelesített dokumentumokat a Csorba Honlapon is közzéteszem.
  10. A Társaság elnökének, dr Nagy Imre emeritus professzornak a beszámolóhoz fűzött megjegyzését, első hozzászólásként, a beszámoló végén közlöm. A Társaság gondozásában kiadott kötetek leírását az ötéves beszámolóban részletezem, mert azok – Kende Kata emlékezéseit kivéve, melyről alább a d. pontban írok – 2019 előtt jelentek meg.

II. Beszámoló a Társaság 2019. évi munkájáról.

  1. Rövid szóbeli beszámoló.
    2019-ben is a Csorba Társaság fő feladatának tartottuk a költő hagyatékának ápolását, bemutatását. Ezt a munkát főként a digitális-internetes lehetőségek, ritkábban a személyes találkozások kihasználásával végeztük. A Csorba Honlapon 61 hírlevéllel jelentkeztünk, tehát több mint heti egy alkalommal juttatunk el híreket 125 e-mail címre, továbbá a Csorba Honlapra és Csorba facebook oldalára. A hírlevelekben közel 60 művésszel foglalkoztunk Csorba mellett. Az Ady emlékévhez kapcsolódva havonta jelentkeztünk elnökünk, Nagy Imre professzor Ady-sorozatával és tagjaink kedves Ady-verseiből is többet közöltünk. Részt vettük irodalmi művészeti eseményeken, például a Takács Jenő emlékülésen előadással. Részt vettünk a Szent Mór Iskolaközpont Csorba Győző szavalóversenyének szervezésében. Csorba halálának és születésének évfordulóján is megemlékezéseket tartottunk. Megtartottuk a Társaság éves közgyűlését. Jó kapcsolatokat ápoltunk a Csorba Győző Könyvtárral, ennek során Csorba összes önálló verses- és fordításkötetét, prózai kötetét digitalizáltuk. Újabb kis kötetet jelentettünk meg a Társaság könyvtárának sorozatában. Összegezve: vállalt feladatunknak megfelelően őriztük Csorba emlékét, gondoztuk hagyatékát és részt vettünk Pécs város kulturális életében.
  2. Részletes szóbeli beszámoló a Csorba hírlevelek alapján.
    2019-ben a 174 hírlevéltől (január 9.) a 234. hírlevélig (december 31.) 61 hírlevelet  tettem közzé a honlapon, ami azt jelenti, hogy heti gyakorisággal beszámoltam  valamilyen, a Társaságot érintő eseményről. A 2019. január 09-én közzétett első hírlevélben tervekről írtam és kértem a tagdíjak befizetését. A hírlevelekben Abrudbányai Ödöntől Ady Endrén, Albert Zsuzsán, Bertha Bulcsun, Csáth Gézán, Herczeg Ferencen, Kányádi Sándoron, Lázár Ervinen, Tandori Dezsőn át Weöres Sándorig pécsi, Pécshez vagy Csorbához köthető személyekről, eseményekről írtam. A beszámolót nem szeretném hosszúra nyújtani. Minden eseményt dokumentáltam a Csorba Honlapon. A jobboldali menüoszlopban havi bontásban el lehet olvasni az év történetét. Most csupán a fontosabb dolgokat emelem ki.
    a. Az Ady-év kapcsán elnökünk, dr. Nagy Imre minden hónapban egy – talán kevéssé ismert – Ady-vers elemzését írta meg. Készültünk ennek kiadására, de pénz hiányában le kellett mondanunk erről. Az elemzett Ady-versek:

    1. hírlevél: Búgnak a tárnák (2019. január 26.)
    2. hírlevél: A könnyek asszonya (2019. február 25.)
    3. hírlevél: Egy csúf rontás (2019. március 27.)
    4. hírlevél: A ló kérdez (2019. április 28.)
    5. hírlevél: Köszönöm, köszönöm, köszönöm (2019. május 28.)
    6. hírlevél: Ülj törvényt Werbőczi (júniusi vers!; 2019. július 02;)
    7. hírlevél: Sípja régi babonáknak (2019. július 26.)
    8. hírlevél: Torony az éjszakában (2019. augusztus 27.)
    9. hírlevél: Kár a Voltért (2019. szeptember 30.)
    10. hírlevél: Hulla a búzaföldön (2019. október 29.)
    11. hírlevél: Új s új lovat (2019. november 27.)
    12. hírlevél: Egy templom-alapító álma (2019. decemberi vers!; 2020. január 03.)

    b. Részletes jelentésünk elején fölhívom a figyelmet egy kerek évfordulóra: társaságunk öt éves lett idén. Tartottunk volna erre emlékező gyűlést, ha a koronavírus engedi. Így most majd egy blogon emlékezem a tartalmas öt évre, annak fontosabb mozzanataira.
    c. Február 9-én közreműködésünkkel megtartották az immár hagyományos Csorba Győző versmondó versenyt a Szent Mór Iskolaközpontban. A verseny zsűrijében az egyéb elfoglaltsága miatt hiányzó dr. Nagy Imrét Pintér László helyettesítette. A beszámoló itt, a 183. hírlevélben olvasható.
    d. A 187. hírlevélben arról tudósítok, hogy Kende Kata Várkonyi Nándor, Weöres Sándor és Csorba Győző a Sorsunk tükrében című, a 2018. november 21-ei Csorba esten tartott vetítettképes előadásának szövege és a képek fotója megjelent nyomtatott formában. A kiadvány borítója. A kiadvány egy oldala a vetített képekről. A kiadást a Társaságunk pályázati pénzből finanszírozta. A kiadványt a Társaság tagjai tiszteletpéldányként kapták meg.
    e.Kende Kata elkészítette a Társaság új emblémáját. Köszönet érte. (Az arckép Martyn Ferenc tusrajza.)

    f. A Takács Jenő Alapítvány Művészeti Gimnáziumban rendezett emlékülésén előadást tartottam Csorba Győző és Takács Jenő barátságáról, levelezésük vetítettképes bemutatásának segítségével. (194. hírlevél.)
    g. Május 3-én megtartottuk éves közgyűlésünket. A közgyűlés dokumentumai itt olvashatók.
    h. A Szent Mór Iskolaközpontban érettségi tétel volt Csorba Győző költészete. Az ott tartott felkészítő előadásomról ebben a hírlevélben számoltam be. A Szent Mór Iskolaközpontban tartott érettségi felkészítő előadásom PowerPointos képösszeállításom kibővített diasorozata elérhető itt.
    i. A költő sírjánál megemlékeztünk halála évfordulójáról. Fényképes beszámoló itt.
    j. Boda Miklós a Tudásközpontban az Ady kiállítás megnyitóján megkapta a Csorba Győző-díjat. Beszámoló itt a 2. pontban.
    k. A Szent Mór Iskolaközpont két osztálya Csorba Emlékszobában tartott irodalom óráját vezettem. (Idézett oldal 3. pontja.)
    l. Kivételesen ritka 1969-es super 8-as, Csorba kertjében készült filmfelvétel digitalizált változatait és Révfülöpön készült Csorba felvételt tettem közzé a 222. bejegyzésben.
    m. Megemlékeztünk Csorba születésének 103. évfordulójáról. A beszámolót elolvashatják itt.
    n. Megemlékeztünk a 100 éve született Pákolitz Istvánról és az azóta sajnos már elhunyt Bertók László 84. születésnapjáról. (Ld. itt.)
    o. A hírlevelek sorát Kányádi Sándor újévköszöntő versével és Csorbával és Margitkával közös fotójával zártam, december 31-én.
    p. Legaktívabb tagjaink betűrendben: dr. Aknai Tamás és neje, Boda Miklós, Kiss Tamás, dr. Nagy Imre, dr. Sárvári Csaba, dr. Szabó László, dr. Zalay Szabolcs. Ők nem csak hozzászólásaikkal, tagdíjukkal segítik a Társaságot, hanem azzal, hogy minden fórrumra elviszik a hírünket, ahol járnak.
    r. Nem tagjai a Társaságnak, de kiemelkedő segítők: dr. Achs Ágnes, dr. Hernádi László Mihály, Horváth Ádám, Kiss Zoltán, Pajor Zsófia, Szeifer Csaba és a Csorba Könyvtár munkatársai. Köszönjük segítségüket.

    Azt hiszem, a felsorolás bizonyítja, munkánk sokrétű volt, amelyet sok képpel, filmfelvétellel és  az emlékévnek megfelelően Ady verssel illusztráltunk. A képek a honlapon megtekinthetők.

  3. Pénzügyi beszámolónkat megint a könyvelőnk NAV-nak és KSH-nak küldött pénzügyi jelentésével zárom. Ehhez semmit nem tudok hozzászólni, nem értek hozzá. Nyilván megfeleltek a jelentések, hiszen az illetékes szervek elfogadták azokat az alábbiak szerint:
    a. Elektra Osap jelentés (Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek 2019. évi működéséről.) ;
    b. A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója és közhasznúsági melléklete 2019.
    c. A Társaság számláit a Takarékbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Pécs Citrom – 1011 (7621 Pécs Citrom u. 5.) vezeti, a havi számlakivonatok rendelkezésre állnak. Sokan kérték, ne hozzam nyilvánosságra a befizetésüket, ezért a számlakivonatokat nem teszem közzé. A NAV által elfogadott fenti jelentések összegezve a számlakivonatok adatait tartalmazzák.
    d. A Társaság adatai a banknál:
    Számlaszám: 50400113-16108561
    IBAN szám: HU76 5040 0113 1610 8561 0000 0000
    Hirdetmény név: 504 Üzleti ALAPszámla
    Számlatulajdonos neve: Csorba Társaság
    Számla megnevezése: Csorba Társaság – Vállalkozói pénzforgalmi számla Devizanem: HUF
  4. A pénzügyi beszámolóhoz azért fűznék néhány gondolatot. Úgy fog tűnni, panaszáradat, de kérem, ne úgy vegyék: egyszerűen helyzetjelentés.
    a. Nagyon nehéz a pénzügyi helyzetünk. A Társaság kiadásait csak a tagdíjakból tudjuk finanszírozni.
    b. A városban rengeteg kulturális intézmény, egyesület, társaság működik. A sok pályázó és a pályázatok nehézkes ügyvitele, esetlegessége a pénzhez jutást megnehezíti. Nyilván én is nehezen mozgok a ritkán adódó lehetőségek között, de segítséget ez ügyben nem is nagyon kapok.
    c. Ezúton kérem, hogy akinek van ötlete, hogyan lehet pénzhez jutni, írjon nekem. Legjobb volna üzemet, gyárat, akármilyen vállalkozót találni, aki reklám fejében támogatná társaságunkat. De én ilyent sem találok.
    d. A könyvelőnk hihetetlenül olcsón dolgozik, de a tagdíj egy jelentős részét így is elviszi a fizetsége. (Aki a könyvelő fontosságát kétségbe vonná, annak ajánlom figyelmébe a 3/a és a  3/b pontokban közölt jelentéseket. Ki tudná ezeket megfelelően ellátni közülünk?)
    e. A Csorba Honlap gondozásáért tárhelyének díjáért 2019-ben a Társaság pénzéből fizettem, idén már saját zsebből. A domain-név díját mindig magam fizettem. Megjegyzem, a honlap gondozásáért és a tárhely fenntartásáért nagyon sokat tesz Horváth Ádám informatikus barátom, aki a honlapot megtervezte, elindította, és 1996 óta, gondozza, segíti honlapszerkesztő munkámat. Tiszteletdíja egy informatikus valóságos díjának töredéke.
    f. A Társaság tagi kölcsönként tartozik nekem 25 eFt-tal. Nem kívánom kivenni, nem is tudnám miből, hiszen a számlán éppen csak annyi pénz van, amennyiből a számlavezetési díjat havonta le tudják vonni, de a kölcsön kamatai minden évben növelik az összeget.
    g. A Társaság titkárt, segítőt nem alkalmaz, én vagyok a mindenes, irodánk nincs. Az iroda az én szobasarkom, asztalom, számítógépem és Csorba-köteteim. Az internet és a villanyáram díja az én befektetésem. Ezen felül a Csorba utódok (három lány és családjuk) is fizetnek tagdíjat.
    h. Fentiekből kitűnik – és kérem, ezt ne dicsekvésként, hanem egyszerű tényként fogadják –, hogy amennyiben én kidőlök a sorból (71. évemet taposom, elég nagy az esély rá), nem lesz, aki a munkát folytassa. Lehet, kellett volna utódról gondoskodni, de ki az, aki annyit tudna foglalkozni egy lassan fölöslegessé váló művészeti ág, a költészet kissé avult elveket valló szereplőjével, mint Csorba Győző? “Az irodalomhoz, úgy gondolom, három tényező szükséges: író, írás és közönség. Ha az írás nem írás, azaz nem szóból építkezik, hanem mondjuk idézőjelekből és mértani alakzatokból, vagy ha kirekesztjük belőle a közönséget, akkor nem teljes a szentháromság. Kísérletek mindig vannak, a fiataloknak sokfélét ki kell próbálniuk, hogy megtalálják magukat. De ha meg akarjuk őrizni a költészet amúgy is csökkenő hatását, tartanunk kell magunkat a szentháromsághoz.” (In: Elfáradt-e a költészet rugója? Interjú. A kérdező Eszéki Erzsébet. == Csorba Győző: Vallomások, interjúk, nyilatkozatok / Vál., szerk. Tüskés Tibor. Pécs : Pro Pannonia, 2001. – 278–283 p.) A mai irodalmi életben hol lehet találni olyan résztvevőt, aki a fentiekkel egyetértene? És tiszta szívből támogatná az ilyen, napjainkban eretneknek nevezhető nézeteket valló művészt?
    i. Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy a tagjaink átlagos életkora 65 év, beleszámítva néhány fiatal Csorba-unokát is. Nehéz, az ilyen koronavírusos időben pedig egyenesen reménytelen gyűlést tartani. (Ld. ezt a e-mailban szervezett “közgyűlést” is.) Fiatalok a Társaság soraiban nincsenek. A középiskolai tanárokat a személyes ismeretségeket kihasználva még csak-csak meg lehet nyerni támogatónak, de az egyetemistákat egyáltalán nem érdekli Csorba művészete. Már a költő is sokszor panaszkodott amiatt, hogy műsoros estjeit a főiskolások, egyetemisták szinte egyáltalán nem látogatják.
    j. Összegezve: a Társaság pénzügyi, személyi helyzete rossz. Már többször eszembe jutott, jobb volna a Társaságot az érdektelenség miatt megszüntetni.
    A javaslatom az, hogy a Társaságot megszüntetve alakítsunk egy Csorba asztaltársaságot, amely minden szervezeti kötöttség nélkül akkor jön össze, amikor akar, s azt csinál, amit az asztaltársaság tagjainak zsebe megenged, függetlenül támogatóktól, pályázatoktól.
    Ráadásul ennek a  hivatalosan sehol be nem jegyzett asztaltársaságnak semmiféle kötelező díjat (könyvelő, számlavezető bank díja stb.) nem kellene fizetni.
    k. Én továbbra is összetartanám az érdeklődőket, ameddig erőm, egészségem engedi, s ez senkinek semmibe nem kerülne. A költő hagyatékát nyilván tovább gondoznám, 125-130 helyre az értesítéseket úgyis elküldeném, a Honlapot működtetném, a blogokat írnám, évente kétszer-háromszor szervezeti forma nélkül is össze lehetne trombitálni a tagokat, gyakorlatilag semmi változást nem jelentene a megszűnés. Kérem javaslataikat erről a véleményemről.
  5. Hogy mégse rossz szájízzel fejeződjön be a jelentés, megköszönöm a tagtársak és az eddigi érdeklődők munkáját, támogatását, azt, hogy eddig lehetővé tették a fönnmaradásunkat. Gondolok itt főként a 2/p. pontban felsoroltakra. 
  6. Sőt, terveket is tudok javasolni jövőre. (Ha megmarad a Társaság, ha megszűnik.) A rendezvények közül fontos az évfordulós ünnepségek megszervezése, kapcsolattartás-teremtés iskolákkal, rendszeres látogatói napok tartása a Csorba Emlékszobában. Fontos volna könyvek kiadása. Például különnyomat Boda Miklós Jelenkorban közzétett Csorba tanulmányáról, Nagy Imre professzor Ady verselemzéseinek kiadása, vagy a Csorba Győző-Takács Jenő levelezés kiadása. Utóbbi Pécs művelődéstörténetének is egy fontos adaléka lehetne, kézirata gyakorlatilag készen van. Hasonlóan fontos művelődéstörténeti adalék egy könyvritkaság, amelyet Csorba könyvtárában találtam, az Emlék-füzér Koczián Sándor hátrahagyott műveiből című kis kötet hasonmás kiadása. Digitális változata a Csorba Könyvtárában található, az általam kölcsönadott kötetről készült a Tudásközpont Digitáliájában. Elérhető itt. (Kiadja a Pécs-Főgimnasyumi Irodalmi Kör. Pécs 1871. Nyomtatott Schön Jakabnál.) Vagy például  “… egy alig, sőt tulajdonképpen nem is ismert pécsi költőnő P. Kaufer Etti 1920-ban Pécsett kiadott kötete. A könyvet egyetlen magyar on-line katalógus sem ismeri, a költőnő nevét beírva 1, azaz egy releváns találatot kapunk: egy antikvárium címét, ahol a könyv megvásárolható. […] (A könyv borítója, címoldala és a hölgy fotója.) (In: Csorba honlap.) Magam számára pedig terv a Csorba Társaság ügyeinek intézése (netán a megszüntetésé), a hagyaték gondozása, valamint a honlap és a facebook-oldal további működtetése.
    Tervek tehát volnának, csak megvalósító és érdeklődő is legyen. Kérem véleményüket és a javaslataikat.

    Köszönöm figyelmüket.

Dr. Nagy Imre megjegyzése a beszámolóhoz.

“Megjegyzés Pintér László beszámolójához. A részletes és alapos szöveg nem kíván elnöki kiegészítést. Talán csak annyit, hogy a kiadványaink igen fontos publikációk, ezeket bibliográfiai adatokkal fel kellene sorolni. Ez a munkánknak az a része, ami a nyomdafesték által maradandónak tekinthető. A lehetőségeinkhez képest nagyon is sokat tettünk e téren. Megemlíteném még a “Pécsi Társalkodó” című sorozatunkat. Ezek megfelelő érdeklődés mellett kerültek sorra, pl. a Várkonyi Nándor Könyvárban. A Társaság mindkét céljához hű maradt: ápoljuk a Csorba-hagyatékot (Pintér Lászlóé az érdem, hírlevelei, internetes közleményei páratlanul gazdagok), és kutatjuk a pécsi irodalmi műveltség hagyományait. (Pl. Kardos Tibor-előadás, publikációk a Jelenkorban.) Elindult a székfoglaló előadások sorozata (Mezey Katalin, Kende Kata). A Társaság valóban fiatalításra szorul. Felajánlom, hogy levelet írok a gimnáziumokban magyartanárként dolgozó volt hallgatóimnak, “tagtoborzás” céljából. Pályázatot kellene kiírnunk vers, novella, regény, esszé vagy tanulmány műfajában. Ennek fedezetét az Önkormányzat bizonyára biztosítaná. A megfelelő híradásról a DN gondoskodna. Javaslom, hogy a Társaság pártolja a Várkonyi-unokák jövő évre szóló nemes kezdeményezését. Azt is jónak tartanám, ha a Társaság fórumot biztosítana (akár online formában) Várkonyi Nándor 1942-ben megjelent jelentős műve, az Újabb magyar irodalom 1880-1940 című könyve új kiadásának. A könyv a tervek szerint a budapesti Széphalom Kiadónál jelenik meg jövő tavasszal. Ezekben a felvetésekben látom a jövő lehetőségeit. A Társaságról beszélek, mert az “asztaltársaság” derék, de dilettáns forma. (A dilettáns szót műkedvelő értelemben használom.) Csorba emléke többet érdemel. Persze, a tagságnak kell dönteni ezekben az ügyekben. Dr. Nagy Imre, a Társaság elnöke.”