1. Ma három verscímet ajánlok. Március 15-re emlékezni, emlékeztetni kötelesség. Íme, az én emlékeztetőim: Wass Albert: Erdélyi hitvallás és József Attila: Nem nem, soha! Valamint még ez: József Attila: Levegőt!
Hogy kik mondják a két (tkp. még ma is tiltott) és a harmadik, sokszor idézett, de csak egy irányba magyarázott verset, melynek mondandója ma ezerszer érvényesebb, mint volt a zseni korában? Maradjon titok. Nézzék, hallgassák meg!

Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

S mit lehetne mindehhez még hozzáfűzni március idusán? Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!

Csorba youtube csatornájára feltöltött videók listája. (170 cím; 2025. 01. 19. A címlista itt megtekinthető.)
Nem mindig hétvégén frissítek, ezért, kérem, kattintson időnként a videókra, ajánlja az oldalt barátainak, ismerőseinek és iratkozzon is fel az oldalra, ahol nem csak Csorba verseket közlök, válogatok más szerzők youtube-ra feltöltött videóiból is, ha azok tulajdonosa nem korlátozza a felhasználást. Köszönöm a kattintást!
2. Csorba Győző kötetek részletes ismertetése a honlapon.
3. Csorba versek hang- és videófelvételeken.
4. A mai Csorba versek a válogatásomból az ünnephez alkalmazkodnak:

Mit mondana?

Milyen lenne ma mit írna mondana
Csokonai Petőfi Ady Endre
vagy József Attila e korba ha
még élne?
„Jobb volt jobb lent a csendbe!”

Visszajött P.

Kell Petőfi és kell az ünnep
s hol Petőfi – ott mindig ünnep

Ostobák voltak elcsalói
hétköznapivá koptatói

Az ünnep nem halt meg vigyázva
beköltözött egy tiszta házba

S ott várta hogy őszinte szókkal
előhívják jóravalókkal

Petőfi arcát úgy mutatták
ahogy kis kóklerek tanulták

Verseit úgy rakták csokorba
miként fondor szándék akarta

S ő csak nézett és tőr-szemével
átszúrt álarcon maszka-képen

A két vers Csorba Csikorgó című kötetében jelent meg halála hónapjában. Nem elírás: 1995. szeptemberben. A kötetről itt írok a 2. pontban. Talán az első pontba is érdemes beleolvasni. Érzékelhetővé lesz: milyen Szküllák és Kharübdiszek között vezet át a jámbor krónikaíró útja: egyszer azt kívánják tőle, minden kötetről írjon monográfiát, másszor azt kívánják tőle, kevesebbet foglalkozzon Csorbával, többet másokkal? Írok, ahogy tudok, ameddig tudok, de mindennek és mindenkinek akkor sem tudok eleget tenni, ha megszakadok. (Nem is akarok mindennek és mindenkinek eleget tenni. Aki mindenkinek eleget akar tenni, senkinek sem fog megfelelni. Én a saját magam vágta barázdámban, de a Csorba tanította logikám után menek, oszt’ maj’ meglássuk, mi lessssz belüle;)

5. Mai kis „ajándékom” egy kedves kötet bemutatása. A Csorba hagyaték 1253. átrakása közben került a kezembe.

A kötet leírása Csorba könyvtárából:

Bernát, Szent, Clairvauxi: A jó élet módja / Clairvauxi szent Bernát szerint ismert könyv ; a XVI. Század magyar nyelvén ; sajtó alá rendezte Vargha Damján. – Bp. : Szent István Társulat, 1943. – 268 p. ; 14 cm. – Tulajdonbejegyzés a szennycímlapon: „Velényi János c. o. 1943. Karácsony.” – Kiadták a Ciszterci Rend magyarországi letelepedésének 800 éves jubileuma alkalmából 1142-1942. – Kötött. – Jó állapotban. – Velényi János Ciprián hagyatékából. – Katolikus vallás, erkölcs, jóság.

A kis kötet írója, tartalma és eredeti tulajdonosa miatt is kedves nekem. Lássuk!
Eredeti tulajdonosa a tulajdonbejegyzés szerint „Velényi János c. o. 1943. Karácsony”. Miatta azért kedves nekem a kötet, mert ő egyik legkedvesebb (nem vér)rokonom volt, a katolikus hithez visszavezető pap, aki mindennek inkább látszott, mikor nem volt rajta a reverenda, mint papnak. (Legtöbbször még akkor sem volt papos, amikor rajta volt:) A pécsi ciszterektől „vonult be” a szerzetbe, a c. o. a bejegyzésben azt jelenti, ciszteci oblátus, azaz a cisztereknek felajánlott hívő. Itt minden megtudható róla a honlapon. Kérem, ismerkedjenek egy tiszta, igaz katolikussal.

Ciprián (balról az első) a Ciszterci rendházban fuvolázik.

A könyv azért is kedves szívemnek, mert szerkesztője összeállítója ezer szállal kötődik Pécshez, az egykori tudományegyetemhez.

Vargha Damján (1873–1956) cisztercita szerzetes, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a pécsi tudományegyetem rektora, az MTA levelező tagja, portréja a Janus Pannonius Tudományegyetem díszkapuján. Trischler Ferenc szobrászművész alkotása (Képek forrása.) A második fotón, Vargha Damján mögött, Pekár Mihály látható. Pekár Mihály szívünknek szintén kedves pécsi egyetemi tanár, nagy szerepe volt az Orvostudományi Kar felszámolásának megakadályozásában, s róla nevezték el a Pécsi Orvostudományi Kar Könyvtárát.

Vargha Damjántól másik, személyesebb emlék is van Csorba könyvtárában:

Vargha Damján: A Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1941-1942-ik tanévi rectori beszédei. – Pécs : Vargha D. : Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., 1943. – 176 p. ; 17 cm. – Fűzött. – Viszonylag jó állapotban. – Proveniencia ismeretlen. – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Velényi János s. o. cist. oblátusnak, szorgalmas ministránsomnak emlékül: Vargha Damján s. o. cist. Pécs, 1943. okt. 26.”. – Velényi János Ciprián hagyatékából. – Érdekes és fontos beszédek, V. D. több beszédében is szól a pécsi Bölcsészkar megindítása érdekében.

A dedikálás itt látható:

És természetesen tartalma miatt is kedves a könyv, hiszen ékes XVI. századi magyar nyelven a Jó élet módjának Szent Bernát szerinti okos vezérelveit olvashatjuk ki belőle. Másolom pl. az irigységről szól részt az itt elérhető képes összefoglalóban. Minden időkben megszívlelendő gondolatok. De sokszor találkoztam irigykedőkkel. Sokszor azt sem tudták, mire, miért irigyek. Csak úgy…. Szép kis könyv, képválogatásom itt megtekinthető.

Köszönöm figyelmüket!

P. s. Az íródeák betegsége nem tartozik az olvasóra, csak annyiban, most fokozottan kérem elnézésüket: az influenza elködösíti a (már eleve ködös?) fejemet…