Megint megszakítom a Csorba-kötetek ismertetését. Most két pécsi folyóirat számai kerültek a kezembe Csorba könyvtárából, ezeket ismertetem. Az egyik a Kisebbségi körlevél, a másik a Pannonia néhány száma. A folyóiratok kiadója a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem volt.

1. Elsőként ismertetőt közlök a Pannonia folyóiratról az Arcanum adatbázisból:
„A Pozsonyból Pécsre helyezett Erzsébet-Tudományegyetem körül igen hamar a Dunántúl tudományos központja alakult ki. Erre utalnak az itt keletkezett folyóiratok is, amelyek több-kevesebb szállal mind az egyetemhez fűződtek s amelyek az egyetem oktatói karának biztosítottak publikációs lehetőséget. E folyóiratok közül is kiemelkedik az évenként tíz számban, július és augusztus kivételével havonta megjelent Pannónia. 1935-1937 között Koltay-Kastner Jenő irodalomtörténész, filológus, történész, a 20. századi magyar italianisztika jeles képviselője, az olasz–magyar irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatok kiváló tudósa szerkesztette, akinek egy szerkesztő bizottság (Alföldi András, Bozóky Géza, Deák János, Gerevich Tibor, Halasy-Nagy József, Kerényi Károly, Klemm Antal, Pröhle Károly, Tolnai Vilmos, Entz Géza, Mansfeld Géza, Prinz Gyula és Rhorer László) segített. Az igazgatótanácsot Fischer Béla, Baranya vármegye alispánja, Nendtvich Andor, Pécs szab. kir. város polgármestere, Mansfeld Géza, mint az Erzsébet-Tudományegyetem rektora és Visnya Ernő kincstári főtanácsos, felsőházi tag alkotta. Az igazgatótanácsban a rektor, mint az egyetemi hatóságok képviselője foglalt helyet s amennyiben új rektor került az egyetem élére, úgy az igazgatótanácsban az foglalt helyet. 1936-tól Koltay-Kastner Jenő mellett Prinz Gyula is szerkesztőként szerepelt. Mivel időközben Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanárnak Olaszországba távozott, a folyóirat szerkesztését Kerényi Károly és Prinz Gyula segítségével Halasy-Nagy József látta el. Ebben az évben új tag lépett az igazgatótanácsba is az új pécsi polgármester, Makay István személyében. A szerkesztés gondja 1939-tól egyedül Halasy-Nagy József vállaira nehezedett. Ettől az évtől kezdve a folyóirat mint a »M. Kir. Erzsébet-Tudományegyetem« évnegyedes folyóirata szerepel. 1940-ben, Erdély egy részének visszacsatolása következtében Pécsett a bölcsészeti kart megszüntették; a kar tanárai részben Kolozsvárra, részben Szegedre távoztak. A VII. évfolyamtól (1941-1942) a szerkesztést Gorka Sándor látta el, a folyóirat profilja teljesen megváltozott és elsősorban a jogi és orvostudományi kar tanárai közleményeinek adott helyet. A bölcsészeti kar megszüntetése lényegében a folyóirat elsorvadásához vezetett s az az 1941-1942. évi 7. évfolyammal beállott változást alig élte túl: 1943 végén beszüntette a megjelenését.”

Érdekes az igazgatótanács névsorát olvasgatni. Az egyetemi élet legkiválóbbjai álltak a lap élén: a mindenkori rektor és a leghíresebb egyetemi tanárok. Mellettük álltak – átvitt értelemben is – magas rangú politikusok, mint például Fischer Béla baranyai alispán (akire Csorba is mindig szeretettel emlékezett), Nendtvich Andor pécsi polgármester, Makay István későbbi pécsi polgármester (fia Makay Gusztáv a jeles irodalomtörténész), Visnya Ernő kincstári főtanácsos. Csupa olyan ember, akik nemcsak szerették a művészetet, tudományt, hanem támogatni is tudták. (Megjegyezem, „haladó hagyományként” a Csorba Győző Társaság is élt hasonló módszerrel: dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselőt, dr. Páva Zsolt polgármestert és dr. Őri László alpolgármestert mi is igyekeztünk támogatóink között tudni, nem is kevés sikerrel.)

Képek a folyóiratból. A belső borítón olvashatjuk a fentebb emlegetett neveket, a hátsó borító két oldalán pedig a Pannonia Könyvtár 52 kötetének címét. Az 1939. évi teljes tartalomjegyzék is a lap színvonalának ékes bizonyítéka.

Örömmel vettem észre, hogy ebben a lapszámban olvasható Weöres Sándor híres, de ma már nehezen elérhető A vers születése (Meditáció és vallomás) című doktori disszertációjának második része. Gyorsan megkerestem az Arcanum adatbázisból az első részt is és másoltam az egész tanulmányt. I. rész. ; II. rész. A disszertáció megjelent önálló füzetben is az Erzsébet Tudományegyetem Filozófiai Intézetének 15. számú dolgozataként, szintén 1939-ben. A füzetet Weöres 1946 májusában egy pécsi találkozó emlékére dedikálta Csorbának.

Képek a disszertációról. A Pannonia könyvek sorozatát a Baranya Megyei Könyvtárban Tüskés Tibor vezetésével kezdték kiadni. Ennek a sorozatnak egyik kötete volt A vers születésének hasonmás kiadása. A képek között az új kiadásból közlöm a füzethez írt magyarázó utószót, amely a disszertáció keletkezésről ad fontos információkat, az új sorozat azóta már híressé vált emblémáját és a sorozat köteteinek ismertetőjét.

A Pannonia folyóirattal kapcsolatban még egy kiváló könyvtárost is meg kell említenem, Huber Kálmánnét, aki repertóriumok összeállításával és folyóirattörténeti írásokkal segítette Pécs város és Baranya művelődéstörténetének feltárását. Csorba, aki kollégája volt Huberné Valinak, mindig szeretettel emlegette a korán elhunyt könyvtárost, akire és munkáira sajnos már csak az olyan őskövület könyvtárosok emlékeznek, mint amilyen én is vagyok. Hogy emléket állítsak neki, idézem a Csorba könyvtárában található, a költőnek dedikált munkáit, elsőként éppen a Pannonia repertóriumát.

Huber Kálmánné: A Pannonia folyóirat története és repertóriuma 1935–1943. – Pécs : Baranyai Helytörténetírás, 1979. – p. 305–370 ; 25 cm. – (Különnyomat a Baranyai Helytörténetírás 1979. c. kötetből). – Kötéstáblán a cím: A Pannónia folyóirat története és repertóriuma. – Fűzött. – Jó állapotban. – Két példány, az egyikben dedikálás a címoldalon a cím mellett: „Szeretettel …nak Vali 1980. IX. 10.” (Olvashatatlan név. P. L.), a másikban dedikálás ugyanolyan helyen: „Győzőnek szeretettel Vali 80. VIII. 21.”. Ebben a példányban a 309. oldalon Csorba megjegyzése a margón: „Kisebbségi körlevél”. (Ezt az egyetemi periodikát nem említi a szerző a felsorolásában.)
(A Kisebbségi körlevélre még visszatérek.)

További füzetek Huber Kálmánnétól Csorba könyvtárában:
Huber Kálmánné: A Minerva folyóirat története és repertóriuma, 1922–1944. – Pécs : Baranya Megyei Könyvtár, 1986. – 63 p. : 24 cm. – (Pannónia könyvek) ISBN 963 01 6624 0 fűzött. – Jó állapotban. – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Győzőnek szeretettel Vali”
Huber Kálmánné: Fülep Lajos Baranyában / [összeáll. Huber Kálmánné és Mendöl Zsuzsa] ; [az előszót írta Tüskés Tibor]. – Pécs : Baranya Megyei Könyvtár : Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1985. – 50 p., 4 t. fol. : ill., fekete-fehér fotók, 20 cm. – ISBN 963 01 6026 9 fűzött. – Jó állapotban. – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Győzőnek szeretettel az egyik a három közül 85. I. 8. Huber Vali.
Huber Kálmánné: Pécsi humorisztikus lapok, 1872–1984. – p. 277–329. : ill. ; 24 cm. – (Baranyai levéltári füzetek ; 67.). (Klny. a Baranyai helytörténetírás 1938–1984 c. kötetből). – Fűzött. – Jó állapotban. – Egybefűzve az idegen nyelvű összefoglalókkal: p. 603–615. p. – Dedikálás a kötéstáblán a cím alatt: „Tisztelettel és szeretettel 85. IX. 24. Huber Vali”

És Huber Kálmánné egy másik tudós Pécsi könyvtárossal, Boda Miklósnéval közös munkája:
Boda Miklósné, Huber Kálmánné: Mohács : Bibliográfia. – Pécs : Baranya Megyei Könyvtár, 1976. – 95 p., 21 t. : ill. ; 23 cm. – ISBN 963 01 0378 8 fűzött. – Jó állapotban. – Valószínűleg tiszteletpéldány.

Van olyan könyv is, amelynek Huber Kálmánné a szerkesztője volt:
Tüskés Tibor: A Krónika – 1920-1921 – repertóriuma / [szerk. Huber Kálmánné, Surján Miklós]. – Pécs : Baranya Megyei Könyvtár, 1978. – 7 p. [10] p. : ill. ; 20 cm. – Dedikálás a címoldalon a cím alatt: „Csorba Győzőnek igaz tisztelettel és szeretettel 1970. nov. 7. Tüskés Tibor”
A könyvtárban szokásos munkamenetet ismerve egészen biztos, hogy a repertórium összeállításának oroszlánrészét Huberné végezte.

Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy mivel a fenti munkák fontos helytörténeti dokumentumok, célszerű lenne újrakiadásuk, akár egybevonva, egyetlen kötetben, addig is azonban digitalizálásuk és bemutatásuk fontos könyvtári feladat volna.

2. Néhány szó a másik megtalált folyóiratszámról a Kisebbségi körlevélről, amit Huber Kálmánné Csorba bejegyzése szerint nem említett a Pannonia folyóirat repertóriumában. A Pécsi Egyetem Kisebbségi Intézetének céljairól a körlevél hátsó borítójának belső oldala pontosan tájékoztat.

Képek a folyóiratról.
Faluhelyi Ferenc professzor az Intézet alapítója és igazgatója a nemzetközi jog és a magyar kisebbségkutatás elismert tudósa volt. Idézet a fenti szócikkből: „Szívügyének tekintette a kisebbségvédelem kérdését. Trianon traumája őt is megviselte, és hosszú évek munkáját siker koronázta, amikor 1936-ban sikerült megnyitnia a Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézetet, amely az első ilyen tárgyú intézmény volt az országban. Irányítása alatt Európa-szerte nagyhírű intézménnyé nőtte ki magát. Célja nemcsak a határon túl rekedt magyar kisebbségek, hanem a magyarországi kisebbségek helyzetének elemzése, jogainak és érdekeinek védelme volt. Saját folyóiratot indítottak Kisebbségi Körlevél címmel. Szintén ő felelt egy másik önálló intézeti kiadvány, a Kisebbségi Értesítő – Nemzetiségi Sajtószemle megjelenéséért. [Kiemelés tőlem. P. L.]
Egyetemi tanárként huszonkét évig lelkes és felkészült oktató volt. Tanítványait mindvégig arra ösztönözte, hogy a jogi normák mögött folyton keressék az erkölcs parancsait. Két ízben is a jogi kar dékánjának választották, és aktív társadalmi tevékenységet is végzett. Tagja volt többek között a Pécsi Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság választmányának, a Külügyi Társaságnak, a Pécsi és Pozsonyi Jogászszövetségnek. Nemzetközi társadalmi szervezetek is elismerték munkáját. A kisebbségvédelem terén elért eredményeit 1933-ban kitüntetéssel honorálta a hágai székhelyű Assosiation Internationale Pour les Etudes du Droit des Minorités, és ebben az évben neki ítélték az olasz koronarend középkeresztjét az olasz nemzetközi jog tudományának magas szintű ismeretéért és ismertetéséért. Mindössze 58 évesen, váratlanul hunyt el Pécsett. Hatalmas szellemi örökséget hagyott maga után, több mint három évtizedes publikációs tevékenységével.”

A folyóirat első oldalán két idézet olvasható gróf Teleki Pál magyar miniszterelnöktől. Ezeket a mondatokat a témában olyan fontosnak, időtállónak tartom, hogy itt is idézem:

„A nemzetiségi jogok megvalósításában az evolúciós irányt kell követni. Az evolúciós irány azonban nem hosszútartamú evolúciót, tehát a dolgok elodázá­sát jelenti, hanem a dolgoknak a természet rendje szerint való megoldását és meg kell érteni azt, hogy nem a felületi kezelés, hanem az erkölcsi tényezők azok, amelyek minden ténykedés alapjai kell hogy legyenek.” (gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök, 1940. július 2-án a Magyar Élet Pártja pártértekezletén)

„A névmagyarosítást nem szabad semmi körülmények közt erőszakolni. A névmagyarosítás egymagában nem jelent semmit. Ez nem fejez ki érzést. A névcsere viszont az asszimilációs folyamat befejező ténye lehet. Ha valaki egyik nemzetiségből másik nemzetiségűvé válik, akár az anyanyelv, akár az anya, vagy bármilyen rokoni kapcsolat révén, amikor már tökéletesen annak érzi ma­gát, akkor azt mondhatja, miért legyen nekem idegen hangzású nevem, amikor másnak érzem magam? Tehát megváltoztatom a nevem is.” (gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök, 1940. július 2-án a Magyar Élet Pártja pártértekezletén.)

Remélem, megbocsátanak a kitérőért. Köszönöm figyelmüket.