Ahogyan megígértem, ebben a hírlevélben meglepetésekkel szolgálok.

Csorba Győző Damjanich utcai házának szuterénjében egy csomó lapokra, ívekre szakadt könyvtest is volt. Csorba sokszor járt a híres pécsi vásárban. Egyetemistaként, kiskeresetű hivatalnokként ott olcsón vett mindenféle könyvet, olyat is, amelyik már eleve szakadt volt és így fillérekért megkapta. De voltak a szuterénban fűzött könyvek is szép számban, amelyek idővel szétestek és a költözések során tovább rongálódtak. A mi házunk szuterénjában ezek közül ma is van egy félpolcnyi ilyen salátakönyv. Sajnos, nincs idő arra, hogy az összekeveredett lapokat egybeválogassuk és valószínű, a válogatás után sem lennének a lapokból, ívekből teljes könyvek. Azért időnként előkerül ezek közül egy-egy érdekesebb darab, mint most a napokban is. Ezekből válogattam ma hármat, méghozzá olyat is, amelyik humoros. Talán sikerül kicsit oldani a karanténhelyzet okozta feszültséget. A Simeon tűnődése című kötetet majd a következő alkalommal ismertetem. Végül a bemutatandó könyvek mellé válogattam egy kissé kopott régi pécsi képet is.

1. Elsőként lássuk a vicceket. Valószínű egy olasz nyelvkönyv melléklete lehetett a borítók és címoldal nélküli, vicceket soroló, lapokra hullott 31 oldal. (Csorba olasz útja előtt sokat tanulta a nyelvet, mikor 1937-ben kiutazott, már jól tudott olaszul. Valószínű a nyelvtanulás segédleteként vehette meg vagy kaphatta valakitől az oldalakat.) A mellékleten látható, hogy a magyar szövegben csillagozott szavak vannak, melyeknek olasz megfelelője a vicc alatt olvasható. Most az első 14 oldalt szkenneltem, a következő részt majd a következő hírlevél végén teszem közzé. A régi, egyáltalán nem durva, kedves viccek első adagja itt olvasható.

2. Találtam egy régi kissé kopott pécsi képet is: a Kórház tér látható rajta, háttérben a Székesegyház négy tornyával. A pdf változata itt nézhető meg, de alább megmutatom jpg formátumban is.

3. Megtaláltam a Pesti izé című, kissé sikamlós szatirikus hetilap 1948-as naptárát is. A három évfolyamot élt lap politikai szatírákat is tartalmazott az erotikus töltetű viccek, képek mellett. Mutatóba itt néhány oldalt közzéteszek. A koguto-vicc atlasz a kedvenceim közé tartozik. Jól érzékelhető, hogy a fordulat éve közel van: disszidensekről, háborús bűnösökről is szólnak a viccek. Szegény Slachta Margitra alaposan rászálltak. A lap 1949-ben már nem jelenhetett  meg. Én még csak akkor születtem, nem tehetek a betiltásáról…

4. Megtaláltam a pécsi Nevelők Háza (ma Civil Közösségek Háza) Vers- és Prózamondó Pedagógusok Műhelyének színes bemutatkozó füzetét. Sokszorosan kapcsolódik hozzánk ez a kedves közösség: a Jászai-díjas, Tüke-díjas Sólyom Katalin színművész vezette társaság tagjai négyszer is előadták a Csorba Győző emlékére összeállított műsort és nagyon sok élvezetes irodalmi esttel örvendeztették meg a pécsi közönséget. A Csorba emlékműsor összeállításának fő szervezője dr. Hernádi László Mihály nyugalmazott könyvtári főigazgató, egykori főnököm (ma honlapszövegeim önzetlen lektora) volt. Bemutatásukkal Csorbát szerető olvasók nevében is megköszönöm a műhely irodalom-népszerűsítő tevékenységét. A honlap keresőjébe beírva a prózamondó szót, beszámolókat és képeket találhatnak az előadásokról. A negyedik előadásról itt olvasható ismertetőket, ugyanerről az oldalról olvashatóvá tettem az elhangzott verseket is. A füzetről egy képes összeállítást itt érhetnek el.

Balról a második dr. Hernádi László Mihály, az ötödik Sólyom Katalin színművész,  a műhely vezetője.

5. Végül a szuterén könyvei közül a Pesti Hírlap 1937. évi naptárának néhány oldalát mutatom be. A Pesti Hírlap történetéről itt olvashatnak bővebben. Idézek néhány mondatot: „Viszonylag kevéssé ismert rovatvezetőket, ám a legnevesebb publicistákat és írókat (Mikszáth Kálmán, Tóth Béla, Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő) alkalmazta a Pesti Hírlap. Eleinte névtelenül vagy álnéven írták a cikkeket, majd a Budapesti Hírlappal való csatározás során kezdték szignálni írásaikat. Vezércikkírói Eötvös Károly, Hoffmann Pál, Lukács Béla és Pulszky Ferenc voltak. 1902-től Maróczy Géza nemzetközi sakk-nagymester vezetésével a Pesti Hírlap Sakkrovatában közöltek elsőként sakkhíreket és diagrammokat napilapban. […] Az 1920-as, 1930-as években a Pesti Hírlap jobban fizette újságíróit és szerkesztőit, mint a többi lap, így a korszak jeles íróit (Harsányi Zsolt, Márai Sándor, Hegedűs Lóránd, Herczeg Ferenc, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc) sikerült megnyernie. […] Légrády Ottó külföldön is propaganda hadjáratot vezetett: angol, francia és olasz nyelvű Pesti Hírlapot is szerkesztett a béketárgyalások alatt, majd különböző, a külföldnek szóló, a trianoni békediktátum ellen tiltakozó vitairatokat és albumokat is készített. A Revíziós Liga, melynek elnöke Herczeg Ferenc lett, megalakulásától kezdve szócsőként használta a Pesti Hírlapot.” Jól érzékelhető a naptárban az elszakított országtestek szeretete az Erdély, Délvidék, Vajdaság írói és költői című összeállításból is, ahogyan az is látható, hogy a lapban megjelentetett szerzőket alaposan megválogatták.

Ennyi lett végül a szokatlan tartalmú hírlevél. Remélem, nem haragudtak meg érte. Eddigi szkenneléseim jobban sikerültek, nem tudom, a mostani oldalak miért gyengébb minőségűek. Ha rájövök az okra, cserélem őket.

Köszönöm figyelmüket.